Két évig is tarthat a kórházak újabb átvilágítása

Publikálás dátuma
2018.08.30. 20:00
Nagy Anikó egy korábbi rendezvényen
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A kormány legfőbb célja, hogy késleltesse a betegségek korai jelentkezését – mondta a nagyobb nyilvánosság előtt először megjelenő államtitkár. A kórházi fertőzések adatait a jogerős bírói döntés ellenére nem adják ki.
A kórházi fertőzések adataira a közönségnek a Kúria döntéséig még várni kell, de addig is megint átvizsgálják a kórházak gazdálkodását, és öt egészségügyi programmal hozná jobb kondícióba a lakosságot az egészségügyi kormányzat – egyebek mellett ez derült ki Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár szavaiból. A politikus csütörtökön az Egészségügy 5 Dimenzióban őszindító konferenciáján beszélt először nagyobb nyilvánosság előtt kormányzati, szakmai tervekről. A lapunk által is ismertettet öt, az országos intézetek irányítása mellett összeállított egészségjavító programokkal kapcsolatban azt mondta:  céljuk, hogy késleltessék a betegségek korai jelentkezését, a kormányzati stratégiával pedig ehhez adnának segítséget. Szerinte a magyarok tovább lehetnének egészségesek, azaz az emberek túl korán, de már súlyos állapotban kerülnek az ellátórendszerbe, olyan betegségekkel, amelyek zöme egészségtudatosabb életmóddal késleltethető vagy akár elkerülhető lenne. A korán diagnosztizált betegségeket könnyebb lenne kezelni. Példaként említette az Észak-karéliai programot, megjegyezve azt is, hogy nekünk is sikerülhet az, ami a finneknek, akik életmódváltást célzó programjaikkal gyakorlatilag tíz év alatt jelentősen csökkentették a magas vérnyomás, a stroke és az infarktus miatti halálozások számát, és ma a legegészségesebbek közé tartoznak. A kórházak válságával kapcsolatban megjegyezte: átvilágítják az egyes intézmények gazdálkodását, és megnézik hol, milyen problémák okozzák a feszültségeket. A munkának két év múlva lehetnek olyan eredményei, amelyek nyomán már történhetnek célzott beavatkozások. A politikus határozott célnak nevezte, hogy minden kórházban kiemelt betegbiztonsági kérdésként kezeljék a kórházi fertőzések megelőzését, a megvalósítására külön szakmai rendelet készül. Ám ezzel együtt is úgy vélte: a kórházi fertőzések adatait – amellyel a jogerős bírósági végzés ellenére is adós a tárca – a Kúria döntéséig továbbra sem adják ki. Magyarázatként hozzátette: sok vád érte a tárcát emiatt, de véleménye szerint ezen adatok formája jelenleg olyan, amely sérthetné az érintett betegek személyiség jogait.

A HM tagad

Bár lapunk kérdéseinkre nem válaszoltak, késő délután közleményben reagált a Honvédkórház csütörtöki cikkünkre, amelyben megírtuk, hogy az intézmény 112 orvosa felmondta az önkéntes túlmunka-szerződését. A kórház közleményében azt írták: visszautasítják az orvosai túlmunkájának kifizetéséről szóló, a sajtóban megjelent valótlan és hangulatkeltő állításokat. Szerintük a Honvédkórház az elmúlt időszakban nem tett mást, mint érvényt szerzett a jogszabályi előírásoknak, amelynek nyomán egyeztetések zajlottak és jelenleg is zajlanak a munkavállalók és a vezetőség között az úgynevezett önkéntes túlmunkával kapcsolatban. Állították: a Honvédkórház Sürgősségi Centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem, a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosi létszám, rendelkezésre áll. A kórház vezetése minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a szükséges orvosi létszám és a technikai feltételek mindenkor rendelkezésre álljanak. A sajtóban megjelentekkel ellentétben – szerintük – a tények a következőek: a kórház orvosainak heti munkaideje 40 óra. A jogszabályban rögzített díjazásért a parancsnok heti 8 óra túlórát rendelhet el. Ezen felül az orvosok önkéntes alapon, kiemelt díjazásért vállalhatnak túlmunkát. Ennek ellentételezését a közelmúltban a kórház vezetősége – az orvosokkal folytatott egyeztető tárgyalások alapján – mintegy 40 százalékkal emelte meg. A juttatásokat a mindenkori hatályos jogszabályok betartásával a dolgozói részére – legyen szó az elrendelt vagy az önként vállalt túlórákról - az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) továbbra is pontosan kifizeti, mint ahogyan azt eddig is tette. Eddig a közlemény, már csak azt nem értjük, hogy akkor miért mondták fel a túlmunka vállalási szerződéseiket a kórházzal az orvosok.   

Szerző

Nyolcmilliárdból foltozgatják a düledező M1-est

Publikálás dátuma
2018.08.30. 19:48
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A kormány is megelégelte az M1-es autópályán tátongó kátyúkat, két év alatt pofoznák helyre a sztrádát – igaz csak, ideiglenesen. Arról is határoztak, hogy jövőre mennyit költsenek útfelújításokra.
Döntött a kormány, helyreállítják az M1-es Budapest és Tatabánya-Újváros közötti szakaszát, ahol már szinte vezetni sem lehet az úttestet felszabdaló kátyúktól és a váratlanul feltűnő aszfaltrögöktől.  Az innovációs minisztérium idén kétmilliárdot, jövőre 6 milliárd forintot költhet az úttest ideiglenes helyreállítására, amíg a teljes átépítés meg nem történik - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.
A kormányhatározat egyúttal arról is rendelkezik, hogy a kabinet jövőre összesen mintegy 26 milliárd forintot tegyen félre a közúthálózat felújítása jogcímen, amiből Palkovics László, az innovációs tárca vezetője legfeljebb 24,8 milliárd forint értékig vállalhat kötelezettségeket.  Az M1-esen halaszthatatlanná vált a kármentés: a Kisalföld egyik olvasója még februárban 163 darab kátyút számolt össze a sztrádán, Budapest és Győr között utazva. Az Index pedig a napokban egy brutális, egyméteresnél is nagyobb lyukról tudósított, ami több mint  tíz autót tett defektessé az autópályán. 
Szerző

Eltűnhetnek a gyógyszeripari szakmunkások

Publikálás dátuma
2018.08.30. 19:30
Kémiai kísérlet bemutatója a Debreceni Egyetemen MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A vegyipari és agrárszakmák érdekvédői és munkaadói is attól tartanak, még nehezebb lesz utánpótlást nevelni, ha a kormány eltörli a természettudományos tárgyak önállóságát.
Megnehezíti a vegyipari szakmák vagy a mezőgazdaság szakember utánpótlását a nemzeti alaptanterv kiszivárgott változtatási javaslata, a kémia, a fizika és a biológia tantárgyak tervezett összevonása – figyelmeztet a Magyar Szakszervezeti Szövetség egyik tagja, a Vegyipari Szakszervezeti Szövetség. Az érdekvédők szerint ezeknek a területeknek a munkaadói szervezetei is aggódnak, mert a 7. és 8. osztályban beharangozott változtatás nem ad elegendő alaptudást az ilyen pályákra készülő fiataloknak, később nekik és a pedagógusoknak is a legelemibb szinten kell újrakezdeni a felkészülést, ami felesleges többletterhet jelent a számukra. A Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet titkára, Eördöghné Pataki Irén azt emelte ki, hogy a gyógyszeripari, gumiipari vagy műanyagipari szakmunkásokat képző szakiskolák számára fontos, hogy a tanulók rendelkezzenek kémiai alapismeretekkel. Ugyanígy a növénytermesztőnek vagy állattenyésztőnek készülő fiataloknak is elengedhetetlen a biológia szaktárgy oktatása során megszerezhető speciális tudás. Az érdekvédők úgy látják, nincsenek olyan pedagógusok sem, akiket a természettudományok tantárgy általános iskolai oktatására készítettek volna fel. 
Témák
Nat Nat