Jövő hét vasárnapján rendezik meg a svéd parlamenti választást. Bár a voksolás nagy esélyesei a skandináv államot évtizedeken keresztül kormányzó szociáldemokraták, az utóbbi két hónapban nem egy olyan felmérés látott napvilágot, amelyek a jobboldali populista Svéd Demokraták párt elsőségét mutatták ki. Augusztus 1-jén a Sentio augusztus 20-án pedig a YouGov ügynökség látta az élen őket. Bár az összes többi irodánál a szociáldemokraták vezetnek, s azóta a Sentio is a baloldali párt elsőségét mutatta ki, elképzelhető, hogy a populisták jelentős potenciállal rendelkeznek, sok rejtőzködő szavazójuk van, akik nem akarják elárulni, hogy a nyíltan bevándorlásellenes párt mellé teszik majd az ikszet.
Akad azonban egy másik bizonytalansági tényező is. Svédország sem tudja függetleníteni magát az álhírektől. A Russia Today angol nyelvű orosz hírtelevízió egyik riportja mutatja, hogy Oroszország mily mértékben próbálja meg befolyásolni a voksolást, nyilvánvalóan a populista pártokat segítve. A műsorban egyértelműen a stockholmi kormány ellen hangolják az embereket. „Svédország annyi menekültet vett fel, amennyit egyetlen más uniós tagország sem. Ezért jobboldali fordulattal kell szembesülnie. A svéddemokraták azzal vádolják a kormányt, hogy ügyet sem vetett a tömeges bevándorlás nyomán előállt problémára” - hangzik a riportműsor. A dokumentumfilm célja az, hogy bemutassák, miként gondolkodnak a skandináv államban élők ezekről a kérdésekről, s meg akarták érteni azt, miért váltak közülük sokan rasszistává és neonácivá – közölték a szerkesztők.
Az 50 perces dokumentumműsor nem fukarkodik az előítéletek szításával sem – írja honlapján az ORF. Elhangoznak ugyanis azok az érvek, amelyek a többi európai radikális jobboldali, bevándorlásellenes tömörülés kedvencei közé is tartoznak: a menekültek nyomán nőtt a munkanélküliség, szétesett a svéd jóléti állam, válság fenyegeti a gazdaságot. Jellemző módon épp a svéddemokratákból kivált tagok által 2017-ben alapított Alternatíva Svédországért párt vezetőjét, Gustav Kasselstrandot idézték, aki szerint miközben a menekültek „állítólag” napi 100 eurót kapnak, „nem dolgoznak és az állam tartja el őket”.
A hangulatkeltést jelzi, hogy, hogy nem, a riportban éppen Stockholm egy olyan negyedét mutatták be, ahol sok menekült él és nem tartozik a legbiztonságosabb környékek közé. Kasselstrand közölte, pártja a bevándorlók hazatoloncolását követeli. A Russia Today tudósításában olyan polgárokat mutatnak be, akik önkéntes járőrszolgálatot teljesítenek, s attól félnek, hogy a svédek kisebbségbe kerülnek a saját országukban. Bloggereket mutatnak be, akik azzal vádolják a női aktivistákat, hogy szexuális erőszakot követtek el kiskorú fiúkkal szemben. Megszólal a riportban Hans, aki büszkén vállalja, hogy rasszistának, nácinak, iszlamofóbnak nevezik. Ő szintén a migránsok kitoloncolásának nagy híve, mivel a menekültek „gyarmatosítani” akarják az országot.
Az orosz riport féligazságokkal próbálja manipulálni a közvéleményt. Tény, hogy Svédország a menekültek Kánaánjának számított. 2013 szeptemberében a stockholmi migrációs hivatal bejelentette, hogy a Szíriából érkező menedékkérők állandó letelepedési engedélyt kapnak, ami egyenértékű munkavállalási jogokat biztosított számukra a svéd állampolgárokkal, emellett pedig a családegyesítéseket is engedélyezték. Már ezt megelőzően is Stockholm fogadta be a legtöbb szíriai menekültet Németország után. 2015-ben aztán, a menekültáradat megindulásakor sokan már a szociális ellátórendszer összeomlásától tartottak. Ekkor összesen 163 ezer menedékkérelmet adtak be, s 32 ezernek adták meg a menekültstátuszt. Ugyanakkor a Russia Today azt már nem elemezte, hogy 2016 után jelentősen csökkent a menedékkérelmek száma, csökkent a munkanélküliség és a bűnözési arány.
