Nem a kormány ízlését tükrözi az új Nemzeti alaptanterv tervezete

Publikálás dátuma
2018.09.01 07:14
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Több mint 300 oldalas vitaanyaggal állt elő Csépe Valéria miniszteri biztos és szakértői csapata. Az első jelek szerint a kormány nincs elragadtatva, hiszen a tervezet elsőre elég korszerűnek tűnik.
Péntek éjszaka nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét, ami az oktatas20230.hu weboldalon érhető el, és itt lehet véleményezni is. Az anyagon lassan több mint egy éve dolgozott egy százfős szakmai grémium Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével. A tervezetet nagy várakozás előzte meg, a Nat kidolgozásában résztvevő szakértők a Népszavának korábban úgy nyilatkoztak: a kormány ugyan elvárásként rögzítette, hogy az új alaptanterv „legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú” – és a kabinet különböző képviselői is arról beszéltek a nyilvánosság előtt, hogy „hazafias” Natra van szükség, aminek segítségével „jó magyarokat” és „jó keresztényeket” lehet nevelni –, a szakértőknek szabad kezet adtak. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azonban a koncepció nem igazán tükrözi ezeket az elvárásokat, sőt egyesek szerint az anyag „túl liberálisnak” is tűnhet az Orbán-kabinet számára. Ezt alátámasztja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely minapi nyilatkozata is: szerinte a Nat abban a formában, ahogy a kormány megkapta, biztos, hogy nem lép életbe jövőre, mert „komoly változtatásokra” van szükség benne. Mint mondta, a most nyilvánossá vált tervezet csak egy vitaanyag, egyetlen elemét sem kell konkrétumnak venni. Maga a tervezet első ránézésre valóban korszerűnek és progresszívnek tűnik – szemben a kormány múltba mutató oktatáspolitikájával. Az alapértékek terén nemcsak az Alaptörvényre, hanem az ENSZ emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményben, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben megfogalmazott értékekre is támaszkodik. Fontosnak tartja a szabadság és a demokrácia tiszteletét, a nemzeti identitás és kulturális hagyományok mellett a kulturális tolerancia, a szolidaritás és az emberi jogok tiszteletben tartását. A nemzeti identitás és a hazaszeretet mellett az európai azonosságtudatra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelést is fontosnak tartja. A weboldalon a szerzők egy rövid összefoglalót is közzétettek, mely szerint az általuk kidolgozott új Nat bevezetésével kivételes lehetőség nyílhat arra, hogy „rövid idő alatt felzárkózzunk a világ fejlett oktatási rendszereihez, felmenő rendszerben, mérhetően, 6-8 év alatt”. Mint írják, az új Nat tanuló- és tanuláscentrikus, kompetencia-alapú tanterv, „fejlesztőit a korszerű tantervelmélet, a tanulástudományok igazolt eredményei, a magyar és az európai kultúra és hagyományok, a hazai pedagógia progresszív irányzatai, s a korszerű műveltség nemzetközi konszenzust élvező elvei vezették”. A lexikális ismeretek elsajátítása mellett vezérelvként jelenik meg a tudásalkalmazás, a mindennapi életben használható készségek. A tervezet elvárásként fogalmazza meg a differenciált, lehetőség szerint személyre szabott nevelést és oktatást, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola helyi adottságaihoz igazítsa pedagógiai programját és helyi tantervét. Emellett „a tanulók kötelező alapóraszáma úgy csökken, hogy ez a szabadon tervezhető óraszámmal együtt maximált. Változást jelent az ismeretek csökkentéséből, átszervezéséből és súlyozásából következően az az alapóraszámon belül új ismerettel le nem kötött időkeret, amely a kompetenciák fejlesztésére, a lemaradás megszüntetésére használható” – írták, hangsúlyozva: a Nat sikeres bevezetéséhez olyan szakmai támogatás szükséges, amely módszertani ajánlások, tanulásszervezési segédletek, megújuló tankönyvek, digitális tananyagok és szolgáltatások formájában biztosítják, hogy a pedagógus szakma is, a pedagógusképzést és -továbbképzést is magában foglalva, megújuláson menjen keresztül.

Az anyagban megtalálható az 1-8. évfolyam kötelező tantárgyainak listája is, abban azonban – önálló tárgyként – sem a biológia, sem a kémia, sem a fizika nem szerepel, ehelyett a „természettudomány” nevű tantárgyat tanulnák a diákok 2019 szeptemberétől – szúrta ki az Eduline. A tervezet egyik lábjegyzetéből ugyanakkor kiderül, hogy a készítők az intézményekre bíznák, hogy a 7-8. évfolyamon tantárgyankénti bontásban vagy egyetlen, természettudományos tantárgy moduljaiként oktatnák a biológiát, a fizikát és a kémiát.

2018.09.01 07:14
Frissítve: 2018.09.02 08:17

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50