Nem a kormány ízlését tükrözi az új Nemzeti alaptanterv tervezete

Publikálás dátuma
2018.09.01 07:14
Fotó: Shutterstock
Több mint 300 oldalas vitaanyaggal állt elő Csépe Valéria miniszteri biztos és szakértői csapata. Az első jelek szerint a kormány nincs elragadtatva, hiszen a tervezet elsőre elég korszerűnek tűnik.
Péntek éjszaka nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét, ami az oktatas20230.hu weboldalon érhető el, és itt lehet véleményezni is. Az anyagon lassan több mint egy éve dolgozott egy százfős szakmai grémium Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével. A tervezetet nagy várakozás előzte meg, a Nat kidolgozásában résztvevő szakértők a Népszavának korábban úgy nyilatkoztak: a kormány ugyan elvárásként rögzítette, hogy az új alaptanterv „legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú” – és a kabinet különböző képviselői is arról beszéltek a nyilvánosság előtt, hogy „hazafias” Natra van szükség, aminek segítségével „jó magyarokat” és „jó keresztényeket” lehet nevelni –, a szakértőknek szabad kezet adtak. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azonban a koncepció nem igazán tükrözi ezeket az elvárásokat, sőt egyesek szerint az anyag „túl liberálisnak” is tűnhet az Orbán-kabinet számára. Ezt alátámasztja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely minapi nyilatkozata is: szerinte a Nat abban a formában, ahogy a kormány megkapta, biztos, hogy nem lép életbe jövőre, mert „komoly változtatásokra” van szükség benne. Mint mondta, a most nyilvánossá vált tervezet csak egy vitaanyag, egyetlen elemét sem kell konkrétumnak venni. Maga a tervezet első ránézésre valóban korszerűnek és progresszívnek tűnik – szemben a kormány múltba mutató oktatáspolitikájával. Az alapértékek terén nemcsak az Alaptörvényre, hanem az ENSZ emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményben, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben megfogalmazott értékekre is támaszkodik. Fontosnak tartja a szabadság és a demokrácia tiszteletét, a nemzeti identitás és kulturális hagyományok mellett a kulturális tolerancia, a szolidaritás és az emberi jogok tiszteletben tartását. A nemzeti identitás és a hazaszeretet mellett az európai azonosságtudatra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelést is fontosnak tartja. A weboldalon a szerzők egy rövid összefoglalót is közzétettek, mely szerint az általuk kidolgozott új Nat bevezetésével kivételes lehetőség nyílhat arra, hogy „rövid idő alatt felzárkózzunk a világ fejlett oktatási rendszereihez, felmenő rendszerben, mérhetően, 6-8 év alatt”. Mint írják, az új Nat tanuló- és tanuláscentrikus, kompetencia-alapú tanterv, „fejlesztőit a korszerű tantervelmélet, a tanulástudományok igazolt eredményei, a magyar és az európai kultúra és hagyományok, a hazai pedagógia progresszív irányzatai, s a korszerű műveltség nemzetközi konszenzust élvező elvei vezették”. A lexikális ismeretek elsajátítása mellett vezérelvként jelenik meg a tudásalkalmazás, a mindennapi életben használható készségek. A tervezet elvárásként fogalmazza meg a differenciált, lehetőség szerint személyre szabott nevelést és oktatást, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola helyi adottságaihoz igazítsa pedagógiai programját és helyi tantervét. Emellett „a tanulók kötelező alapóraszáma úgy csökken, hogy ez a szabadon tervezhető óraszámmal együtt maximált. Változást jelent az ismeretek csökkentéséből, átszervezéséből és súlyozásából következően az az alapóraszámon belül új ismerettel le nem kötött időkeret, amely a kompetenciák fejlesztésére, a lemaradás megszüntetésére használható” – írták, hangsúlyozva: a Nat sikeres bevezetéséhez olyan szakmai támogatás szükséges, amely módszertani ajánlások, tanulásszervezési segédletek, megújuló tankönyvek, digitális tananyagok és szolgáltatások formájában biztosítják, hogy a pedagógus szakma is, a pedagógusképzést és -továbbképzést is magában foglalva, megújuláson menjen keresztül.

Az anyagban megtalálható az 1-8. évfolyam kötelező tantárgyainak listája is, abban azonban – önálló tárgyként – sem a biológia, sem a kémia, sem a fizika nem szerepel, ehelyett a „természettudomány” nevű tantárgyat tanulnák a diákok 2019 szeptemberétől – szúrta ki az Eduline. A tervezet egyik lábjegyzetéből ugyanakkor kiderül, hogy a készítők az intézményekre bíznák, hogy a 7-8. évfolyamon tantárgyankénti bontásban vagy egyetlen, természettudományos tantárgy moduljaiként oktatnák a biológiát, a fizikát és a kémiát.

Frissítve: 2018.09.02 08:17

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző