Droghasználat: küszöbön az országos válsághelyzet

Publikálás dátuma
2018.09.01. 06:00
Hős utca
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Rossz válasz: a kőbányai önkormányzat börtönbe küldené „a közerkölcsöt sértő” droghasználókat. Tényleg áldatlan állapotok uralkodnak – és nemcsak ebben a kerületben.
Lakossági fórumokat rendeztek, tiltakozó aláírásgyűjtés is indult. Tarthatatlan, ami Budapest X. kerületében, Kőbánya egyes részein folyik – állapította meg kérdésünkre a Pongrác úti lakótelepen élő Bánó Soma. Elmondása szerint tavaly nyár óta, amióta erős a rendőri jelenlét a hírhedt Hős utcai gettóban, az ottaniak „szétáradtak” a kerület más pontjai felé. Vidékről is szép számmal jönnek drogozni: már ők sem mennek el a Hős utcáig, hanem a vasútállomás környékén vagy más közterületeken vernek tanyát. A drog ezúttal az acetonos cigarettát jelenti (lásd keretes írásunkat). Egy asszony nehezen ellenőrizhető állítása szerint a Hős utcában húsz-huszonöt család foglalkozik acetonos cigaretták gyártásával.

Gyorsan ható, olcsó kábulat

Talán az ország egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító drogelosztó helye működik a Hős utcában – áll a mentősök mindennapjait bemutató Száguldó Műszak című blog egyik augusztusi bejegyzésében. Mégsem tudnak mit kezdeni vele, mert a felhasznált alapanyagok legálisak – folytatódik a bejegyzés. Ez kivételesen nem a rendszer hibája, mert például a dohány megvásárolható a dohányboltban, az aceton (körömlakklemosó) megvásárolható egy drogériában. Ki a fene gondolná, hogy ezt együtt használják majd az emberek? A Száguldó Műszak leírása szerint a dohányt több napig áztatják az acetonban, ami jól átitatódik, és utána ebben a formában sodorják cigivé és szívják el. Nagyon gyorsan kábulatot okoz, ami akár ájuláshoz is vezethet, de ugyanilyen gyorsan ki is tisztul a szervezetből. A dealernél (drogkereskedő) hatszáz forintba kerül egy adag. A blog megfogalmazása szerint „ezek az emberek nem foglalkoznak azzal, hogy mennyi mérget juttatnak a szervezetükbe, hiszen a pillanatnyi öröm a lényeg”. Ami jó esetben egy-két óráig tart, de a blogot író mentősnek volt már olyan páciense is, aki fél óra alatt teljesen kitisztult az eszméletlen állapotból.

Bánó Soma megérti, hogy a kerületben élők, főleg a nők és az idősek félnek a bódult állapotban lévő, a járókelőktől kéregető drogosoktól. „Nem normális, ami itt van. Úgy járkálnak, mint a zombik” – írta le a körülményeket. A panaszáradat hatására a kőbányai önkormányzat úgy döntött, hogy azzal a kéréssel fordul a belügyminiszterhez: a „közerkölcs megsértése szabálysértés, a koldulás szabálysértés, valamint a köztisztasági szabálysértés” is kerüljön az elzárással büntethető cselekmények közé. A D. Kovács Róbert fideszes polgármester által jegyzett előterjesztés a már említett Pongrác úti lakótelepet, a Kőbánya alsó vasútállomás környezetét, a Hungária körút és a Salgótarjáni út találkozását vagy például a Városközpontot is a veszélyeztetett területek közé sorolta.
„Nyilván nem megoldás, ha a drogfogyasztók eluralják az utcát, de nem megoldás az sem, ha mindenkit börtönbe zárnak”

– mondta Bánó Soma. Szerinte nem a fogyasztókat, hanem a gyártókat és a terjesztőket kellene büntetni.

"Tömegesen és állandó jelleggel"

Jelen esetben már nem arról van szó, hogy némely esetben feltűnik a közterületen egy-egy tudatmódosító szer hatása alatt álló személy, hanem tömegesen és állandó jelleggel elfoglalták a közterületeket, a közösségi közlekedési megállóhelyeket, ahol a törvénysértő cselekményeiket rendszeresen és tömegesen nyilvánosan követik el, illetve eszméletlen vagy magatehetetlen állapotban tartózkodnak. Ez a helyzet és ezek a cselekmények a lakosság által közvetlenül és általánosan tapasztaltak, és alapvetően meghatározzák a rendőrség, sőt az ügyben feladat- és hatáskör hiányában intézkedni csak korlátozottan képes önkormányzat tevékenységéről alkotott véleményt. (Részlet D. Kovács Róbert polgármester előterjesztéséből)

„A droghelyzet ettől nyilván nem oldódik meg” – szolgált némileg meglepő közléssel D. Kovács Róbert polgármester. Kérdésünkre, hogy akkor mi értelme van az önkormányzat javaslatának, hozzátette: a szabálysértési bírságnak semmilyen visszatartó ereje nincs. Bár a kormánnyal előzőleg nem egyeztetett, reméli, a Belügyminisztérium nyitott lesz arra, hogy elzárással legyen büntethető a közterületi rendet sértő droghasználat. „Úgy érzem, megalapozott a kérésünk” – jelentette ki lapunknak a polgármester. Máskülönben az elzárást szerinte csak a cselekmények ismétlődése esetén kellene alkalmazni, akkor, ha valaki sorozatosan vét a közerkölcs ellen. Somlyódi Csaba helyi szocialista képviselő, aki az ellenzék közös jelöltjeként szerzett mandátumot, elmondta, hogy ma már nem kizárólag a legszegényebb rétegekhez tartozók, hanem jól öltözött fiatalok is „fetrengenek” a villamosmegállókban és a parkokban. Évek óta próbálja elérni, hogy az önkormányzat érdemben foglalkozzon a problémával, de ennek eddig kevés foganatja volt: a kormánypártiak azzal vádoltak, hogy politikai haszonszerzés motiválja. A mostani döntésnek „kampánykamu szaga” van – utalt arra, hogy a közeljövőben időközi választás lesz a kerületben. Somlyódi Csaba az elzárás helyett komplex programokat látna szükségesnek, ennek ellenére maga is megszavazta az általa rendpártinak minősített előterjesztést. „Ezzel legalább a polgármester is elismerte, hogy valós problémáról van szó” – magyarázta az ellenzéki képviselő. A droghasználat problémáját nem szabad leszűkíteni a Hős utcára vagy Kőbánya egyes területeire, de még csak Budapestre sem – hangsúlyozta Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke. Egy szakértőt idézett, aki szerint a szegregátumokban olyan nagy a baj, hogy országos közegészségügyi válsághelyzetet kellene kihirdetni. A Kontúr Egyesületet az ELTE volt szociális munkás, szociológus, pszichológus és jogász hallgatói alapították 2011-ben. Tevékenységét jelenleg a Hős utcai telepre összpontosítja: az egyesület közösségi teret hozott létre, helyi programokkal, sportfoglalkozásokkal, alkotótáborokkal szeretné elérni a lakóközösség megerősítését. Urbanovszky Zsuzsanna elmondása szerint nem pusztán az acetonos cigaretta okoz komoly gondot, hanem az intravénás droghasználat is. 
„Az egyesületünk önkéntesei a minap egész vödörnyi eldobált injekciós tűt gyűjtöttek össze a Hős utcában”

– számolt be tapasztalatairól.

Az önkormányzat döntését elhibázottnak tartja. Nem az a cél, hogy újabb börtönöket építsünk – állapította meg –, a büntetőpolitika nem vezet sehova. A pénzt nem erre, hanem többek között a szociális ágazat fejlesztésére kellene fordítani. Ennek azonban pontosan az ellenkezője történik. A rossz kereseti lehetőségek miatt egyre kevésbé lehet szakembert találni, pedig a mostaninál sokkal, de sokkal több szociális munkásra és családgondozóra lenne szükség. 
Ha így folytatódik, Urbanovszky Zsuzsanna attól tart, tényleg nem marad más: ki kell hirdetni az országos válsághelyzetet. Lehetséges – jegyezte meg –, hogy ehhez a ponthoz már elérkeztünk.

Csak fokozottan káros szerek jutnak a mélyszegénységben élőknek

A szegregátumokban élők szerfogyasztása nem élvezetből történik, hanem a mindennapok elviselhetetlenségének enyhítésére. A droghasználat a szenvedéssel teli valóságból való menekülés eszköze – hívta fel a figyelmet idén tavasszal készített szakmai anyagában a Kontúr Egyesület. Amíg – olvasható – a középréteg hozzáfér a jobb minőségű füves cigihez vagy egyéb szerekhez, addig a szegregátumokban élők rossz minőségű, általában ismeretlen vegyületű, az idegrendszerre fokozottan káros anyagokat fogyasztanak, amelyek nagyon olcsók. Ezek az anyagok kis adagokban rettenetesen nagyokat ütnek, azonban hatásuk rövid ideig tart, amely indukálja, hogy egy nap többször is fogyasszanak. A szerzők – Lados Noémi, Török Zsófia és Urbanovszky Zsuzsanna – 15 pontból álló javaslatcsomagot állítottak össze. Abból indultak ki, hogy az oktatáspolitika, a lakáspolitika, az egészségügyi és munkaerőpiaci helyzet mind hozzájárulnak a szerhasználat kialakulásához. Rendszeresítenék a drogprevenciós foglalkozásokat az iskolákban, érzékenyítenék a témára a politikai szereplőket és a médiát, az ártalomcsökkentő intézkedések sorában pedig úgynevezett ellenőrzött szobákat létesítenének az intravénás szerhasználók számára, ahol biztonságos, steril körülmények között fogyaszthatnak. Az ilyen létesítmények lehetőséget biztosíthatnának a hozott anyagok bevizsgálására, összetételük kiderítésére és szükség esetén orvosi kezelés nyújtására.

Szerző
Frissítve: 2018.09.01. 07:45

Egyház és állam „természetes szövetségéről” beszélt Gulyás Gergely

Publikálás dátuma
2018.08.31. 20:06
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kancelláriaminiszter szerint épp azért kell együttműködnie a két intézményrendszernek, mert korábban különváltak.
Egyház és állam egymás természetes szövetségese, az együttműködés szükségessége éppen a különvált működés következménye - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hajdúdorogi Főegyházmegye oktatási intézményeinek közös tanévnyitóján, pénteken Debrecenben. Gulyás Gergely a Szent László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskolában hangsúlyozta: a kereszténység a közösségből fakad, az tartotta meg kereszténynek Európát. A közösség az, amely az elmúlt évezred során minden olyan kulturális alapot biztosított, amely a túléléshez szükséges volt – idézi szavait az MTI. A kancelláriaminiszter épp csak Krisztus szerepét felejtette megemlíteni a kereszténység kialakulásában – igaz, a krisztusi tanítások ellentmondanak annak, amit a magát kereszténynek valló kormány tesz menekültekkelrászorulókkal vagy a NER-hez képest másként gondolkodókkal.  
A miniszter szólt arról is, hogy a most induló tanévben már több mint egymillió gyerek jut ingyen tankönyvhöz: az első kilenc évfolyamon az összes diák térítésmentesen kapja a tankönyveket, a többi évfolyamon rászorultság alapján jár az ingyenesség.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az elmúlt években átalakult a magyar iskolarendszer, a legfontosabb változás, hogy egyházi, illetve állami fenntartásba kerültek az intézmények. A változtatás azt a célt szolgálta, hogy mindenki sorsáról az döntsön, ki mennyire szorgalmas, "hogyan áll az iskolai tanulmányaihoz", és ne az határozza meg az emberi életút esélyeit véglegesen, ki hova születik – mondta. Az egyházi szerepvállalásnak nem mellesleg gazdagon megágyazott, hogy a kormány rengeteg állami támogatást fordít erre a célra, fejlesztési, felújítási költségek tízmilliárdjait vállalják át a felekezeti intézményektől. A  HVG tavalyi cikke szerint az egyházi iskolában tanuló diákokra több mint háromszor annyi támogatást szánnak, mint azokra, akik állami képzésben vesznek részt. Ráadásul, az egyházi iskoláknak nincs körzeti ellátási kötelezettségük, így szabadon „mazsolázhatják” ki a jó képességű gyerekeket – emlékeztet a portál.
Az Orbán-kormány már 2011-től fokozatosan közelíti egymáshoz az egyház és állam korábban szekularizált működését: az Alaptörvényben bejegyzett első fontos változás volt, hogy a két intézményrendszer különválását és nem szétválasztását rögzítették - a törvény pedig azt is kimondta, hogy egyház és állam bizonyos célokban együttműködhet. A közeledési és központosítási folyamat része volt azóta már már jogsértőnek minősített egyházi törvény is, ami szerint csak az Országgyűlés által elismert felekezetek számítanak bejegyzett egyháznak. Az Orbán kabinet egyházügyi államtitkársága pedig a 2018-as választások után az EMMI-től Miniszterelnökség alá került, ami szintén a terület centralizálását jelzi. 
Szerző

Zacher Gábor: Nem gondolkodtam azon, hogy hétfőn hol fogok dolgozni

Publikálás dátuma
2018.08.31. 19:51

Fotó: Németh András Péter
Zacher Gábor még nem tudja, hogy hétfőtől hol dolgozik miután lemondott a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetéséről. A kórház nem ragaszkodik ahhoz, hogy kitöltse felmondási idejét.
– Hogy van?  – Köszönöm, jól. Az előbb ettem meg egy nagy tábla mogyorós csokit... – Lemondott?  – Igen. Megerősítem, a mai napon ez tényleg megtörtént. Gyakorlatilag azon okok miatt, amit a HVG munkatársainak is elmondtam. Az a fajta személyügyi és tárgyi krízis, ami az elmúlt évek alatt a kórházban kialakult, veszélyeztette a munkavégzést. – Még meddig dolgozik az osztályon?  – Ma (péntek) éjfélig. A felmondási időm októberben járna le, de a munkáltató nem ragaszkodik a felmondási idő letöltéséhez. A minimum feltételek 60 százalékával működtünk, miközben a honvéd sürgősségije a legnagyobb és teljes szakmai profillal működő osztály, olyan, ahol az A-tól Z-ig mindenféle szakmában kell teljesítenünk. Nem volt meg a szükséges eszköz, létszám. Ilyen feltételek mellett dolgozni, az már tulajdonképpen a veszélyeztetés kategóriájába tartozik.

– Azt meg tudja erősíteni, hogy a 31 állásból csak 20 van betöltve?  – Nincs előttem állománytábla, de 10-11 üres státusz biztosan van. Ha éjszaka ügyeletes voltam, gyakorlatilag megállás nélkül dolgoztunk, 160 beteget láttunk el. A beteg jön, és nem érdekli, hogy hány orvos van szolgálatban. – Valóban a pénteki parancsnoki értekezleten jelentette be, hogy távozik?  – Indifferens a történetben, hogy milyen körülmények között jelentettem be, a végeredmény számít. Most azt gondolom, a szakmának, a szakmai kollégiumnak és a sürgősségi orvostani társaságnak kell megszólalnia. – Hol folytatja?  – Ma munka után a párommal elmegyünk futni, holnap Pozsonyi piknik lesz az Újpesti rakparton – egyelőre ennyit tervezek. Nem gondolkodtam azon, hogy hétfőn reggel hol fogok dolgozni. Jó idő van, szép idő van. Még az is lehet, hogy moziba is elmegyünk.

Ki, kit rúgott ki?

Lapunk Zacher Gábor távozásával kapcsolatos kérdésére a Honvédelmi Minisztérium azt írta: Zacher Gábornak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrum vezetőjének a szerződése 2018 végén lejár. Arról, hogy azt nem hosszabbítják meg, már korábban döntés született. Mindez azért is különös, mert amikor idén áprilisban szintén arról érdeklődtünk, hogy hány orvos mondott fel a megterhelő munka miatt, és igaz-e, hogy Zacher Gábor is az osztály éléről a tárca lapunknak még azt írta: „Az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrumában (SBC) semmilyen felmondás nincs napirenden, az osztályt Dr. Zacher Gábor főorvos vezeti. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvédkórház vezetése elégedett szakmai munkájával és a továbbiakban is az SBC vezetőjeként számítunk rá.” A tárca közleményét Zacher Gábor lapunknak még azzal pontosította, hogy év végén csak a vezetői megbízatása járt volna le, munkaszerződése határozatlan idejű.

Szerző
Frissítve: 2018.09.01. 07:29