A fáraóknál is ősibb várost találtak Egyiptomban

Publikálás dátuma
2018.09.02. 17:26
Illusztráció
Fotó: Thinkstock
A Nílus folyó deltájában létezett egyik legősibb településre bukkant egy egyiptomi-francia régészcsoport, a maradványok a fáraók kora előtti időkből, ötezer évvel ezelőttről származnak - adta hírül vasárnap az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.
A közös kutatócsoport egy újkőkori falu maradványait tárta fel a Tell el-Szamara régészeti lelőhelyen, Kairótól mintegy 140 kilométerre északra. A település egészen a fáraók második dinasztiájának a koráig (kr.e. 4200-2900) lakott volt.
Újkőkori felfedezések szinte ismeretlenek ebben a térségben, ezért igen nagy jelentőségűek a leletek - közölte Frederic Geyau, a csoport vezetője. Az egyetlen újkőkori település, amelyet eddig feltártak, Szaísz városa volt.
A 2015 óta folyó feltárásokon gyűjtött leletek páratlan lehetőséget adnak arra, hogy az első dinasztia előtt több mint ezer évvel Alsó-Egyiptomban élt prehistorikus társadalmakról alaposabb tudásra tegyenek szert a régészek.
A lelőhelyen talált edények, kézműves termékek kormeghatározása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Nílus deltájának lápos területein a Kr.e. 5. évezred végén telepedtek le közösségek.
Ajmán Asmavi, az egyiptomi műemlékvédelmi tárca vezetője az al-Ahram honlapjának elmondta, hogy a régészek találtak egy tucatnyi tárolót állati csontokkal és botanikus maradványokkal, amelyek elemzésével betekintést nyerhetnek az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteibe.
Szerző

Szemvizsgálattal is kimutathatják a korai Parkinson-kórt

Publikálás dátuma
2018.09.01. 11:11
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Egy új felfedezés szerint a retina elvékonyodása összefügg a dopamint termelő agysejtek pusztulásával, amely a Parkinson-kór egyik jellegzetes tünete.
A kutatók szerint a szemek az lehetnek „agy ablakai”. A Parkinson-kórban szenvedő betegeknél fokozatosan pusztulnak azok a dopamint termelő agysejtek, amelyek többek között a testmozgást is szabályozzák. Az új kutatás szerint a szemben lévő retina elvékonyodása összefügg a Parkinson-kór kialakulásáért felelős agysejtek pusztulásával - írta az Egészségemre.
„A kutatásunk elsőként mutatta ki, hogy a szemben lévő retina elvékonyodása összefügg a Parkinson-kór egyik tipikus tünetével, a dopamint termelő agysejtek pusztulásával"

– mondta dr. Jee-Young Lee, a dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetem Orvosi Központjának kutatója.

A kutatás során azt is felfedezték, hogy minél vékonyabb a retina, annál előrehaladottabb a Parkinson-kór. Ez azt is jelentheti, hogy akár egy egyszerű szemvizsgálatból ki tudják majd mutatni a Parkinson-kórt már a betegség korai stádiumában, még mielőtt megjelennének a jellegzetes mozgással kapcsolatos tünetek
A kutatás során 49 olyan beteget vizsgáltak, akiknél az elmúlt két évben diagnosztizáltak Parkinson-kórt, de még nem kezdek el gyógyszert szedni. A résztvevők átlagéletkora 69 év volt. Kontrollként 54, ugyanilyen korú, egészséges embert vontak be. A kutatók az összes résztvevőnél komplett szemvizsgálatot végeztek, valamint nagyfelbontású felvételeket készítettek a résztvevők retinájának minden rétegéről. 
A Parkinson-kóros betegek közül 28-nál pozitron emissziós tomográfiavizsgálatot (PET) is végeztek, az agyban lévő dopamint termelő agysejtek sűrűségének felmérésére. Azt találták, hogy a Parkinson-kóros résztvevők retinájának öt rétege közül a két belső réteg volt a legjobban elvékonyodva. Az egészséges emberekre jellemző 37 mikrométer vastagság helyett a Parkinson-kóros betegek retinájának belső rétegei átlagosan mindössze 35 mikrométer vastagságúak voltak. A retina elvékonyodása ezen kívül a dopamint termelő agysejtek pusztulásának mértékével, valamint a betegség súlyosságával is összefüggött
„Még további vizsgálatokra van szükség a megállapításaink megerősítéséhez, és annak meghatározásához, hogy miért kapcsolódik a retina elvékonyodása a dopamint termelő agysejtek pusztulásához. Ha az eredmények igazolást nyernek, akkor a retinavizsgálat nemcsak a Parkinson-kór korábbi észlelését és kezelését teszi majd lehetővé, hanem a kezelések pontosabb megfigyelését is, ami lassíthatja a betegség kifejlődését”

– mondta dr. Lee, a kutatás vezetője.

Szerző

Új felfedezés: univerzálissá alakítható az adományozott vér

Publikálás dátuma
2018.08.31. 12:00
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Kanadai kutatók új módszert találtak, hogy a donor vérét a biztonságos, sürgősségi vérátömlesztéshez szükséges univerzális típusra alakítsák át.
A British Columbia Egyetem kutatói találtak egy olyan bélbaktériumot, amelynek enzimei képesek az A-típusú vért univerzálisra, azaz mindenkinek adható 0-ásra alakítani - írta a BBC.  

Életveszélyes lehet a nem megfelelő vér

Az eljárás során a bélbaktérium enzimei eltávolítják a vörösvérsejtek felületéről az A-típus jellemzőit, így azt a vérátömlesztésben részesülő beteg immunrendszere 0-típusként érzékeli, és nem támadja meg. A 0-ás vércsoportú betegek csak 0-ás típusú vért kaphatnak, de ez a vércsoport kompatibilis az összes többivel, azaz mindenkinek biztonsággal adható, ezért, különösen a sürgősségi ellátásban fontos, hogy megfelelő mennyiségben legyen 0-ás vér. Ez a vércsoport azonban meglehetősen ritka, az Egyesült Királyság lakosságának csak 7-8 százalékának van ilyen típusú vére, ez csupán a kórházi igények körülbelül 13 százalékát fedezi.
A vércsoport enzimekkel való megváltoztatásának ötlete nem új, más tudósok, de a British Columbia tudósai is kísérleteztek már vele. A jelenlegi azonban a legígéretesebbnek tűnő módszer. 
„Optimista vagyok, ígéretesnek tűnik a módszer, hogy a donorvért a közös, mindenkinek adható típushoz igazítsuk

– mondta Stephen Withers kutató.

A módszer egyszerű, az enzimet hozzá kell adni az adományozó véréhez, ami a raktározás alatt 0-sá alakul. Természetesen még egy sor klinikai vizsgálatot el végezni a mellékhatások elkerülése érdekében – tette hozzá. 
A laboratóriumi tesztek az A-típusú vér 0-sá alakítását már igazolták, az enzim többi vércsoporttal kapcsolatos működésének vizsgálata, valamint a klinikai tesztelés hamarosan kezdődik.
Szerző