Nem a létszám a gond, minőségi tanárhiány van

Publikálás dátuma
2018.09.03 14:37

Fotó: / Németh András Péter
Egy kezdő tanár bruttó 180 ezret keres, míg egy raktári munkás akár 200 ezret is kaphat. Ráadásul akik valóban minőségi munkát szeretnének végezni, nem tudják elviselni a jelenlegi túlközpontosított rendszert.
Tanévkezdés alkalmával szinte kötelezően előkerül a pedagógushiány problémája, az elmúlt hetekben több számadat is megjelent a sajtóban: augusztusban még mintegy kétezer tanári/tanítói álláshirdetést lehetett találni a kozigallas.hu-n, az első iskolanapon, szeptember 3-án már „csak” hétszázat a 24.hu összesítése szerint. Ezzel szemben a statisztikák teljesen mást mutatnak: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján elmondható, az utóbbi években nem csökkent, hanem szinte valamennyi területen növekedett a pedagógusok száma. Általános iskolában például 73 ezerről 77 ezerre 2010 és 2017 között. A gimnáziumi tanárok száma pedig 2004 óta lényegében változatlan, 18 ezer körül mozog. Mindeközben a köznevelésben tanulók aránya folyamatosan csökken: az általános iskolások száma 750-ről 730 ezerre, a gimnazistáké 200 ezerről 180 ezerre csökkent a 2010-2017 közötti időszakban. Pusztán statisztikai szemszögből tehát igaza van a kormány képviselőinek, amikor azt állítják: az egy pedagógusra jutó gyermekek száma nálunk a fejlett országokat tömörítő OECD átlaga alatt van, az elmúlt években pedig több ezerrel nőtt a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma. Csakhogy a probléma – mert igenis van probléma – nem ennyire fekete-fehér, nem orvosolható pusztán statisztikai adatokkal. – Ha csak a mennyiségi számokat nézzük, valóban azt kellene mondanunk, van elég tanár. Magyarországon azonban nem mennyiségi, hanem minőségi tanárhiány van – mondta a Népszavának Szüdi János oktatási szakértő. Vagyis a statisztikák összességében hiába mutatnak javuló tendenciát, a tapasztalatok szerint szakpedagógusokból – nyelvi, természettudományos és informatikai területen – egyre aggasztóbb a pedagógushiány, különösen a kistelepülési iskolákban. Azt egyébként nemrég az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is elismerte, hogy a természettudományi tárgyakat (biológia, fizika, kémia, földrajz) oktató pedagógusokból sokkal többre lenne szükség. Szüdi János szerint a tanárhiány hátterében elsősorban anyagi okok állnak: hiába történt az elmúlt években béremelés, a tanári fizetések alapját 2014-ben befagyasztotta a kormány (pedig az eredeti tervek szerint a minimálbérhez kötötték volna, vagyis automatikusan nőttek volna bérek minden évben - a szerk.). Egy kezdő pedagógus ma alig kap többet bruttó 180 ezer forintnál, miközben egy budapesti üzemben nemrég nettó 200 ezerért kerestek raktári munkást. Egy informatika- vagy nyelvtanári diplomával más területeken ennél kezdőként is jóval többet lehet keresni. – Azt is hozzá kell tenni, hogy egyre kevesebb az elhivatott pedagógus. Azok, akik valóban minőségi munkát szeretnének végezni, nem tudják elviselni a jelenlegi túlközpontosított, a tanári szabadságot korlátozó rendszert – fogalmazott a szakértő. A kozigallas.hu-n meghirdetett álláshelyekkel kapcsolatban úgy vélekedett: az ottani adatok csalókák lehetnek. Egyrészt több pedagógus a nyári időszakban vált álláshelyet, ezért ugorhat meg ebben az időszakban a hirdetések száma. Másrészt sokan vannak olyanok, akik például egy GYES-en lévő kollégájukat helyettesítik, velük egy évre kötnek szerződést, ami júniusban lejár. Majd meghirdetik az álláshelyet, amire szükség esetén újra jelentkeznek, és szeptembertől folytatják tovább. – Ez nem csak a mostani időszakra jellemző, 10-20 éve is ugyanez volt a helyzet – mondta Szüdi, hozzátéve: ez természetesen nem jelent megnyugtató választ a minőségi tanárhiány nagyon is létező problémájára. Sőt, a szaktanárok hiánya különösen nagy gondot jelent a szakképzésben. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétvégi tanévnyitó értekezletén beszél arról, sok helyen nem tudják megtartani a szakmai órákat, csak nem szakos helyettesítő tanárral. De előfordulhatnak olyan szakképzések is, amelyek végül nem indulnak el szeptembertől, ugyancsak a szakoktatók hiánya miatt. Emellett figyelembe kell venni a lemorzsolódást és a pályaelhagyást: Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint a pedagógusképzésre jelentkezők 45 százaléka nem fejezi be tanulmányait, a pályakezdő tanárok 30 százaléka pedig egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát. – Azon kell dolgoznunk, hogy visszaállítsuk a pedagógusi hivatás presztízsét, a fiatalok számára minden szempontból vonzóvá tegyük a pályát – erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt a szakszervezet hétfői tanévnyitó sajtótájékoztatóján. Mint mondta, szeptemberben és októberben országjárásba kezdenek, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat a vidéki iskolák problémáiról is. Tapasztalataikat megosztják majd a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal tagjaival, amelyhez a PSZ – hosszú viták után – mégis csatlakozott.

A kormány tanárszervezete is aggódik

A pedagógusok társadalmi elismertsége átlag alatti, a fizetések nem tükrözik az elvárásokat – olvasható a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) minap nyilvánosságra hozott tanévértékelő beszámolójában „Más diplomásokhoz képest, a pedagóguspályát választók pozitívumként elsősorban a munkánk családdal való összeegyeztethetőségét, az állásbiztonságot, negatívumként a szakmai karriert, a társadalmi presztízst, és az anyagi elismerést említették. Sajnos egyre kevésbé jellemző, hogy azért legyen valaki pedagógus, mert így aktív lehetősége lesz a jövő alakításában, valamint örömöt érez a gyerekekkel való foglalkozásban. Ennek az a következménye, hogy gyakran gyengébb képességű, nem feltétlenül elhivatott jelöltek jelentkeznek, a képzés során magas a lemorzsolódás aránya, továbbá gyors és magas arányú a pályaelhagyás” – írták. Az NPK szerint is egyre nagyobb problémát jelent a pedagógushiány. Ráadásul a tanárok majdnem fele 50 és 65 év közötti, az elkövetkező 15 évben legalább 70 ezren érik el a nyugdíjkorhatárt, ahhoz pedig, hogy fedezni lehessen a hiányt, az előző években a pedagógusképzésen végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia. 

2018.09.03 14:37
Frissítve: 2018.09.03 20:33

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50