Nem a létszám a gond, minőségi tanárhiány van

Publikálás dátuma
2018.09.03 14:37

Fotó: / Németh András Péter
Egy kezdő tanár bruttó 180 ezret keres, míg egy raktári munkás akár 200 ezret is kaphat. Ráadásul akik valóban minőségi munkát szeretnének végezni, nem tudják elviselni a jelenlegi túlközpontosított rendszert.
Tanévkezdés alkalmával szinte kötelezően előkerül a pedagógushiány problémája, az elmúlt hetekben több számadat is megjelent a sajtóban: augusztusban még mintegy kétezer tanári/tanítói álláshirdetést lehetett találni a kozigallas.hu-n, az első iskolanapon, szeptember 3-án már „csak” hétszázat a 24.hu összesítése szerint. Ezzel szemben a statisztikák teljesen mást mutatnak: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján elmondható, az utóbbi években nem csökkent, hanem szinte valamennyi területen növekedett a pedagógusok száma. Általános iskolában például 73 ezerről 77 ezerre 2010 és 2017 között. A gimnáziumi tanárok száma pedig 2004 óta lényegében változatlan, 18 ezer körül mozog. Mindeközben a köznevelésben tanulók aránya folyamatosan csökken: az általános iskolások száma 750-ről 730 ezerre, a gimnazistáké 200 ezerről 180 ezerre csökkent a 2010-2017 közötti időszakban. Pusztán statisztikai szemszögből tehát igaza van a kormány képviselőinek, amikor azt állítják: az egy pedagógusra jutó gyermekek száma nálunk a fejlett országokat tömörítő OECD átlaga alatt van, az elmúlt években pedig több ezerrel nőtt a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma. Csakhogy a probléma – mert igenis van probléma – nem ennyire fekete-fehér, nem orvosolható pusztán statisztikai adatokkal. – Ha csak a mennyiségi számokat nézzük, valóban azt kellene mondanunk, van elég tanár. Magyarországon azonban nem mennyiségi, hanem minőségi tanárhiány van – mondta a Népszavának Szüdi János oktatási szakértő. Vagyis a statisztikák összességében hiába mutatnak javuló tendenciát, a tapasztalatok szerint szakpedagógusokból – nyelvi, természettudományos és informatikai területen – egyre aggasztóbb a pedagógushiány, különösen a kistelepülési iskolákban. Azt egyébként nemrég az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is elismerte, hogy a természettudományi tárgyakat (biológia, fizika, kémia, földrajz) oktató pedagógusokból sokkal többre lenne szükség. Szüdi János szerint a tanárhiány hátterében elsősorban anyagi okok állnak: hiába történt az elmúlt években béremelés, a tanári fizetések alapját 2014-ben befagyasztotta a kormány (pedig az eredeti tervek szerint a minimálbérhez kötötték volna, vagyis automatikusan nőttek volna bérek minden évben - a szerk.). Egy kezdő pedagógus ma alig kap többet bruttó 180 ezer forintnál, miközben egy budapesti üzemben nemrég nettó 200 ezerért kerestek raktári munkást. Egy informatika- vagy nyelvtanári diplomával más területeken ennél kezdőként is jóval többet lehet keresni. – Azt is hozzá kell tenni, hogy egyre kevesebb az elhivatott pedagógus. Azok, akik valóban minőségi munkát szeretnének végezni, nem tudják elviselni a jelenlegi túlközpontosított, a tanári szabadságot korlátozó rendszert – fogalmazott a szakértő. A kozigallas.hu-n meghirdetett álláshelyekkel kapcsolatban úgy vélekedett: az ottani adatok csalókák lehetnek. Egyrészt több pedagógus a nyári időszakban vált álláshelyet, ezért ugorhat meg ebben az időszakban a hirdetések száma. Másrészt sokan vannak olyanok, akik például egy GYES-en lévő kollégájukat helyettesítik, velük egy évre kötnek szerződést, ami júniusban lejár. Majd meghirdetik az álláshelyet, amire szükség esetén újra jelentkeznek, és szeptembertől folytatják tovább. – Ez nem csak a mostani időszakra jellemző, 10-20 éve is ugyanez volt a helyzet – mondta Szüdi, hozzátéve: ez természetesen nem jelent megnyugtató választ a minőségi tanárhiány nagyon is létező problémájára. Sőt, a szaktanárok hiánya különösen nagy gondot jelent a szakképzésben. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétvégi tanévnyitó értekezletén beszél arról, sok helyen nem tudják megtartani a szakmai órákat, csak nem szakos helyettesítő tanárral. De előfordulhatnak olyan szakképzések is, amelyek végül nem indulnak el szeptembertől, ugyancsak a szakoktatók hiánya miatt. Emellett figyelembe kell venni a lemorzsolódást és a pályaelhagyást: Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint a pedagógusképzésre jelentkezők 45 százaléka nem fejezi be tanulmányait, a pályakezdő tanárok 30 százaléka pedig egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát. – Azon kell dolgoznunk, hogy visszaállítsuk a pedagógusi hivatás presztízsét, a fiatalok számára minden szempontból vonzóvá tegyük a pályát – erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt a szakszervezet hétfői tanévnyitó sajtótájékoztatóján. Mint mondta, szeptemberben és októberben országjárásba kezdenek, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat a vidéki iskolák problémáiról is. Tapasztalataikat megosztják majd a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal tagjaival, amelyhez a PSZ – hosszú viták után – mégis csatlakozott.

A kormány tanárszervezete is aggódik

A pedagógusok társadalmi elismertsége átlag alatti, a fizetések nem tükrözik az elvárásokat – olvasható a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) minap nyilvánosságra hozott tanévértékelő beszámolójában „Más diplomásokhoz képest, a pedagóguspályát választók pozitívumként elsősorban a munkánk családdal való összeegyeztethetőségét, az állásbiztonságot, negatívumként a szakmai karriert, a társadalmi presztízst, és az anyagi elismerést említették. Sajnos egyre kevésbé jellemző, hogy azért legyen valaki pedagógus, mert így aktív lehetősége lesz a jövő alakításában, valamint örömöt érez a gyerekekkel való foglalkozásban. Ennek az a következménye, hogy gyakran gyengébb képességű, nem feltétlenül elhivatott jelöltek jelentkeznek, a képzés során magas a lemorzsolódás aránya, továbbá gyors és magas arányú a pályaelhagyás” – írták. Az NPK szerint is egyre nagyobb problémát jelent a pedagógushiány. Ráadásul a tanárok majdnem fele 50 és 65 év közötti, az elkövetkező 15 évben legalább 70 ezren érik el a nyugdíjkorhatárt, ahhoz pedig, hogy fedezni lehessen a hiányt, az előző években a pedagógusképzésen végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia. 

2018.09.03 14:37
Frissítve: 2018.09.03 20:33

A KDNP-s Hollik Istváné lesz a Fidesz megüresedett parlamenti helye

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:35
Fotó: Facebook / Hollik István
Fotó: /
A decemberben elhunyt Hirt Ferenc helyét a kormányszóvivő veszi át az Országgyűlésben.
„A Fidesz Elnökségének döntése alapján a párt Hollik Istvánt jelöli a Hirt Ferenc halála miatt megüresedett országgyűlési képviselői helyre. A döntésről a Nemzeti Választási Bizottságot hivatalosan is értesíteni fogjuk” – idézi a Fidesz közleményét a 444.hu.

A kormányszóvivőként is dolgozó Hollik 2015 és 2018 között már bent ült a parlamentben (akkor a KDNP-frakcióban), a tavaly áprilisi választásokon viszont nem jutott mandátumhoz: országos listáról eleve esélye sem volt, hiszen csak a 132. helyen szerepelt, míg egyéni körzetében (Budapest 1. választókörzet) az ellenzék nagy részének támogatását élvező LMP-s Csárdi Antal legyőzte.

A december 6-án elhunyt Hirt Ferenc mandátuma az országos lista alapján automatikusan Csizi Péternek járt volna, azonban ő nem vállalta a képviselőséget.
2019.01.16 15:35

Megint lecsapott az ÁSZ: csak egy napig örülhetett a Momentum és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Újra felfüggeszti a Momentum és a Párbeszéd költségvetési támogatását az Állami Számvevőszék – közölte a szervezet.
A döntés annak fényében meglepő, hogy tegnap az ÁSZ még azt válaszolta lapunknak, hogy mivel biztosította a két ellenzéki párt az elérhetőségét, feloldják a tilalmat, és újra kapnak majd pénzt. Ehhez képest szerdán már a két párt kampánypénzeinek ellenőrzései kapcsán találtak problémákat az ÁSZ ellenőrei. A Párbeszéd – az ÁSZ szerint – „a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében nem biztosította az átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. Míg a Momentumnak járó költségvetési támogatás felhasználás „nem volt szabályszerű, átlátható és elszámoltatható.” 
Szerző
2019.01.16 15:05
Frissítve: 2019.01.16 15:06