Kijátszották az adósságfék-szabályt: bírságolt az MNB

Publikálás dátuma
2018.09.03. 15:15

Fotó: Népszava
A szabályok szerint a bankok csak az ingatlan értékének 80 százalékát adhatják ki, illetve a törlesztőrészletnek is az adós jövedelméhez kell igazodnia. Hét pénzintézetre összesen 56 millió forint bírságot szabott ki a jegybak ennek megsértése miatt.
Több hitelintézet is hibásan alkalmazta az adósságféknek is nevezett előírásokat, illetve az azok alóli felmentést a hitelkiváltások során. Olyan is előfordult, hogy személyi kölcsönt és lakáshitelt is folyósítottak egyidejűleg ügyfeleik részére. Ezáltal a fedezeti ingatlan teljes vételárát – az önerőt is – meghitelezték. Mindez ellentétes az adósságfék-szabályozás céljával – írja közleményében a jegybank, amely hét hazai pénzintézetnél vizsgálta az adósságfék-szabályok alkalmazását, a jogsértések miatt pedig összesen 56 millió forint bírságot szabott ki. A 2017 októberétől 7 hazai hitelintézetnél, pénzügyi szolgáltatónál – Fókusz Takarékszövetkezet, Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Szolgáltató Zrt., Oberbank AG Magyarországi Fióktelepe, Sopron Bank Burgenland Zrt. – végzett helyszíni ellenőrzései során az MNB több száz egyedi hitelügyletet tekintett át. Ennek során az ügyfélérdekeket súlyosan sértő hibát nem tártak fel, ugyanakkor számos piaci szereplőnél jelentősebb hiányosságokat találtak az adósságfék-adatokkal kapcsolatos MNB-adatszolgáltatás terén, az egyes hitelintézeteknél pedig nem volt egységes az ügyfelek jövedelmének elfogadásának gyakorlata és annak ellenőrzése.  A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) 2015. január 1. óta egy MNB-rendelet révén – az adósságféknek is nevezett szabályozással - az ügyfelek rendszeres, legális jövedelme meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, így mérsékelve a fogyasztók eladósodását. Jelenleg 400 ezer forintos nettó fizetés alatt a jövedelem 50 százaléka, afelett pedig a 60 százaléka lehet a jelzáloghitelek maximális havi törlesztőrészlete. Ez változni fog október 1-jétől, a jegybank ugyanis az adósságfék-szabály szigorításával igyekszik a kiszámíthatóbb, fix kamatozású lakáskölcsönök felé terelni a lakosságot. Emiatt pedig kevesebb hitelt tudnak majd fölvenni az alacsonyabb keresetű ügyfelek, ha a változó kamatozású hitelek mellett döntenek.    Az új szabályozás értelmében ugyanis az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelek esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve 30 százalékát. Az 5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek esetében az arány a jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet. A jelenlegi 50, illetve 60 százalékos limit csak a legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású jelzáloghiteleknél marad. Számításaink szerint az átlagbérből élők számára ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy októbertől csak 10 évre rögzített kamatozással tudnak majd egy 10 millió forintos hitelt fölvenni.    Egy másik korlát, a hitelfedezeti mutató értelmében a bankok jelzáloghitelként csak a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 80 százalékát adhatják meg. Vagyis a fennmaradó 20 százalékot önerőből kell előteremteni - szintén a túlzott eladósodottság elkerülése érdekében. Ezt játszották ki tehát azok, akik az önerőt szintén hitelből -  személyi kölcsönből - teremtették elő. A jegybank a továbbiakban újabb piaci szereplőknél tekintheti át célvizsgálatok keretében az adósságfék-szabályokban előírtak jogszabályszerű teljesítését. 
Szerző

Vasárnapi boltzár – A kormány szerint nem aktuális a kérdés

Publikálás dátuma
2018.09.03. 14:37

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nem terveznek jogszabály-módosítást – szögezték le, arra reagálva, hogy Orbánhoz fordul a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete az ügyben.
A kormány a vasárnapi boltzár ügyében nem tervez jogszabály-módosítást, nem tartja aktuálisnak a kérdést – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-vel. A Magyar Idők hétfőn azt írta, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul, és azt kérik, a kormány vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését, akár részlegesen, nemzetközi mintára. A boltzár a javaslattevők szerint enyhítené a béremelések ellenére fennálló munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését, és azt üzenné Európának: hazánk a családok értékeit a haszon elé helyezi – tette hozzá a lap. A KDFSZ – amely alapvetően Tesco-dolgozókat tömörít, taglétszáma pedig nem túl nagy – már jövőre üdvösnek tartaná a boltzár ismételt bevezetését , legfőbb érvük a korlátozás mellett, hogy hiába nő a lakossági fogyasztás, továbbra is égető probléma a boltokban a munkaerő­hiány, ami év végére csak fokozódhat. 
Szerző

Tovább emelkedik az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2018.09.03. 14:10
Illusztráció
Fotó: Népszava
A benzin átlagosan 405 forintra, a gázolaj pedig 414 forintra drágul.
A Mol bruttó 2 forinttal emeli a 95-ös benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán – értesült az MTI piaci forrásból hétfőn. Az emeléssel a benzin literje átlagosan 405 forintra, a gázolaj 414 forintra drágul. Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, a benzin literje 2 forintos emeléssel 403 forintra, a gázolajé ugyancsak 2 forintos emeléssel 410 forintra drágult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
Frissítve: 2018.09.03. 18:25