EU-s bíróság elé kerül az embertelen magyar menekülttörvény

A jogszabály szerint lényegében senkit nem ismerhetnek el menekültként, ami feltehetően ellentétes a menedékjogról szóló EU-s irányelvvel. Egy magyar bíró legalábbis Luxemburgba küldte a törvényt vizsgálatra.

Uniós irányelvbe ütközhet a magyar menedékjogi törvény július 1-jétől hatályos, az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag részeként bevezetett szigorítása – ezt valószínűsítette egy magyar bíró, aki kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának (EUB) sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárását.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus 21-i végzését a Magyar Helsinki Bizottság osztotta meg a Magyar Naranccsal. A szervezet kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) az új szabályozás alapján elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába. A BMH döntését a Helsinki bizottság közigazgatási perben támadta meg. Szabó Gabriella bíró egyetértett azzal, hogy fennáll a lehetősége: az új rendelkezés ellentétes az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével, ezért előzetes kérdéssel fordult az EUB-hoz, az itteni pert pedig addig is felfüggesztette. Mivel hetek óta az összes menedékkérőt ugyanerre a passzusra hivatkozva utasítja el a BMH, várhatóan számos másik ügy is leáll a luxembourgi döntésig, azaz minimum hónapokra.

Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság szóvivője a Népszavának elmondta, hogy az eddig is embertelen törvény szigorítása során bekerült egy új, úgynevezett elfogadhatatlansági indok: azaz elfogadhatatlan a kérelem, ha „a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított”. Ha a BHM elfogadhatatlannak minősít egy kérelmet, akkor érdemben nem kell vizsgálnia, hogy a menedékkérőt üldözték-e hazájában, egyszerűen azon az alapon küldi vissza Szerbiába, mivel ott – a kormány szerint - nem volt veszélyben.

Ha a luxembourgi bíróság egyetért a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeivel, akkor kimondja, hogy a kormánytöbbség által bevezetett július elsejei szabályok alkalmazhatatlanok.

Arra a kérdésünkre, hogy ilyenkor mi történik, Zádori azt mondta: ha a magyar szabályozás ellentétesnek bizonyul az uniós joggal, akkor ezeket az új menedékjogi szabályokat nem lehet a majd gyakorlatban alkalmazni. - Lehet, - látva a kormány eddigi hozzáállását -, hogy papíron esetleg megmaradnak és a hatályos jogtárban ott lesznek, de ha a BMH mégis alkalmazná őket, akkor a bírónak kötelessége lesz hatályon kívül helyezni az ilyen döntéseket – hangsúlyozta Zádori.