A vasárnapi boltzár újbóli bevezetését szorgalmazta a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke a miniszterelnökhöz írt levelében, melyet a kormányközeli Magyar Idők hozott nyilvánosságra. Bubenkó Csaba az egyre feszítőbb, a kereskedelemben is jelentkező munkaerőhiány enyhítésére javasolta az egyszer már kudarcba fulladt vasárnapi boltzárat ismét vezesse be a kormány , akár részlegesen is. A dokumentumból nem derült ki, a szakszervezeti elnök mit ért részleges boltzár alatt. 2015. márciusa és 2016. áprilisa között egyszer már hatályban vasárnapi nyitva tartási tilalom, de a kormány egy sikeresnek ígérkező népszavazás miatt visszavonta.
„Talán szerencsésebb lett volna, ha a KDFSZ elnöke egyeztetett volna az ágazati érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel” – mondta a Népszavának Karsai Zoltán, másik érdekképviselet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Szóvá tette, hogy annak ellenére sem jelezte Bubenkó Csaba, hogy levélben fordul a szakma nevében Orbán Viktorhoz, hogy az elmúlt hetekben többször is kommunikáltak más témában a szakszervezeti vezetők.
A vasárnapi boltzárral ugyanakkor Karsai is egyetértene, hiszen az érdekvédők számára is fontos lenne, hogy legyen egy előre tervezhető, biztos nap, amikor együtt lehetnének a dolgozók a családjukkal. A munkaerőhiány enyhítésére azonban a korábbi tapasztalatok szerint csak igen korlátozottan alkalmazható a vasárnapi boltzár. Igaz, hogy nem hét, hanem csak hat napra kellene beosztani a dolgozókat, és így egy napon több munkavállaló dolgozhatna, és ezzel csekély mértékben ugyan, de csökkenne a leterheltség. A kereskedelmi törvény szerint heti két nap pihenő viszont időt így is ki kell adni a munkavállalóknak, legföljebb az egyik pihenő nap mindenkinek vasárnapra jutna.
Az ilyen ad hoc levelezés helyett egy nagyon alapos, mindenre kiterjedő, az ágazat minden szereplőjének, a munkavállalók, a munkáltatók érdek- és szakmai szervezeteinek, valamint a kormány képviselőinek a bevonásával folytatott egyeztetésre lenne szükség - tette hozzá Karsai Zoltán. A KASZ elnöke azért sem érti miért hivatkozott elnök kollégája a kereskedelemben dolgozó több százezer emberre, amikor neki is tudnia kellett, hogy dolgozók között sincs egyetértés a vasárnapi boltzárral kapcsolatban. Erős a támogatottsága a vasárnapi kötelező pihenőnapnak éppen úgy, mint az ellenzőknek, akiknek nagyon is számít a havi három hétvégi műszakért járó magasabb bér, vagyis az a 15-16 ezer forint plusz jövedelem. Jelentős azok tábora is, akik egyik álláspont mellett sem tetették le a voksukat, mert nem tudnak dönteni, mert a hétvégi magasabb bér is vonzó, de szívesen lennének többet a családdal is.
Kétségtelen, hogy elsősorban a nagy üzletláncoknál az elmúlt két évben bruttó 50-60 ezer forinttal is emelkedtek a bérek, és ma már a kereskedelemben bruttó 200 ezer forint az átlagos fizikai dolgozói bér, ami meghaladja a kötelező szakmai bérminimum összegét. Az egyeztetésre azért is szükség lenne, mert ha a kormány valóban újra bevezetné a vasárnapi boltzárat, akkor az érdekvédőknek az ősszel induló bértárgyalásokon a 2019-es bérek emelésénél figyelembe kell venniük, hogy a dolgozók nem járhatnak anyagilag rosszabbul, ha megszűnik a hét végi műszak és így az érte járó magasabb bér. Mindezeket figyelembe véve kellene egy hosszú távú, kiszámítható béregyezségre jutni.
„A boltosok is mindig megosztottak voltak a vasárnapi boltzárral kérdésében. Van aki támogatta és egyetért a KDFSZ elnök levelének tartalmával és van aki nem” – mondta lapunknak Vámos György, az Országos kereskedelmi dolgozók Szövetségének főtitkára. Amíg nem ismert a kormány álláspontja, addig nem sok értelme van latolgatni, találgatni. Az újra bevezetett vasárnapi boltzár hatásait majd akkor lehet elemezni, ha már ismertté válik, hogy mi lesz a kormányzati szándék és milyen technikát alkalmaznának, hiszen sokféle megoldás lehetséges – tette hozzá Vámos György.
A korábbi tapasztalatok szerint a vasárnapi boltzár miatt péntekre, szombatra terelődött át a hétvégi forgalom és a dolgozók leterheltésége megmaradt. Ráadásul a nagy láncok forgalma még nőtt is, a kisboltok egy része viszont rosszul járt, mert a legtöbben a hétvégére a hipermarketekben vásároltak, mert ott egy helyen megkapott mindent. A magyar vásárlói szokások miatt pedig több kenyeret vettek a fogyasztók, és az érintett szolgáltatók jelzése szerint a korábbinál több élelmiszer jutott a szemétbe is.
