Menekültek nélkül is meghosszabbították a migrációs válsághelyzetet

Publikálás dátuma
2018.09.03. 20:10

Fotó: Tóth Gergő
Az intézkedés – ami szeptemberben járt volna le – speciális jogosítványokat ad az állami, rendvédelmi szervek kezébe.
Szeptember 6-ától kezdődően meghosszabbítja „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” Orbán Viktor – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A Kormányzati Tájékoztatási Központ eközben közleményben közölte, hogy a kormány „Magyarország biztonsága és határvédelme érdekében” hozta meg a döntést. Mint írják, az intézkedés a törvényben előírt speciális jogosítványokat ad az állami, rendvédelmi szervek kezébe. „A határvédelemre szükség van, az illegális határátlépési kísérletek folyamatosak. A rendőrség az ország területén is rendszeresen azonosít illegális migránsokat, akiket aztán visszaszállít a határkerítéshez. A balkáni útvonalon jelenleg is több ezer migráns torlódott fel, közülük többen továbbra is a magyar határon át próbálkoznak, a magyar határvédelem hiányában Magyarországra ismét a 2015-ös tömeges bevándorláshoz hasonló nyomás helyezkedne” – tették hozzá a közleményben. A police.hu oldalon közzétett statisztika szerint egyébként az elmúlt 30 napban összesen 13 határsértőt fogtak el Magyarországon. Először 2015 őszén hirdettek ki a válsághelyzetet, és 2016-ban már az ország egész területére érvényesen döntöttek az intézkedésről. A legutóbbi meghosszabbítás szeptemberben járt volna le.
Szerző

Védők kizárásáról döntöttek a Quaestor-ügyben

Publikálás dátuma
2018.09.03. 18:29

Fotó: Tóth Gergő
Csaknem ötven tárgyalási napot tűztek ki az év végéig.
A csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba és tíz társa ellen indult büntetőügyben védők kizárásáról döntött a Fővárosi Törvényszék; a Quaestor-ügyben csaknem ötven tárgyalási napot tűztek ki az év végéig. A törvényszék hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény értelmében nem lehet védő az, aki az ügyben tanúként érintett személy segítőjeként vesz vagy vett részt. A tanú segítője az – folytatták –, aki a tanú érdekében jár el, feladata a tanú jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve jogai gyakorlásának vagy kötelezettségei teljesítésének elősegítése. Közölték, hogy a törvényszék hivatalból észlelte, hogy a büntetőügy három vádlottja esetében védőjük a nyomozás során tanúként kihallgatott személy segítőjeként, tehát a tanú érdekében eljáró ügyvédként vett részt, ezért arról határozott, hogy ezeket a védőket zárják ki a büntetőügyből. A bíróság döntése egy védőnél véglegessé vált, míg ketten fellebbezést terjesztettek elő, így esetükben a végleges döntést a Fővárosi Ítélőtábla hozza meg. A táblabíróság döntése után „e bonyolult pénzügyi és informatikai kérdéseket felvető ügyben” a bizonyítási eljárás az ügyészség által júniusban benyújtott újabb vádirat által érintett vádlottak kihallgatásával, később pedig tanúkihallgatásokkal és szakértői meghallgatással folytatódik – tudatták. Az eddig tartott több mint száz tárgyalási nap után a szeptember 3. és december 21. közötti időszakra csaknem ötven újabb tárgyalási napot tűzött ki a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát korábban különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg; öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a 11 vádlott terhére. A Fővárosi Főügyészség május 31-én közölte az MTI-vel, hogy bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt nyolc emberrel szemben nyújt be újabb vádiratot a Quaestor-ügyben szereplő vádlottak közül. A vádirat lényege szerint Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének keretében, 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt. A bűnszervezet működése során 2009-ben és 2010-ben az úgynevezett Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén a vád szerint összesen 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el jogtalanul.
Szerző

EU-s bíróság elé kerül az embertelen magyar menekülttörvény

Publikálás dátuma
2018.09.03. 16:53

Fotó: Segesvári Csaba / AFP
A jogszabály szerint lényegében senkit nem ismerhetnek el menekültként, ami feltehetően ellentétes a menedékjogról szóló EU-s irányelvvel. Egy magyar bíró legalábbis Luxemburgba küldte a törvényt vizsgálatra.
Uniós irányelvbe ütközhet a magyar menedékjogi törvény július 1-jétől hatályos, az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag részeként bevezetett szigorítása – ezt valószínűsítette egy magyar bíró, aki kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának (EUB) sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárását. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus 21-i végzését a Magyar Helsinki Bizottság osztotta meg a Magyar Naranccsal. A szervezet kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) az új szabályozás alapján elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába. A BMH döntését a Helsinki bizottság közigazgatási perben támadta meg. Szabó Gabriella bíró egyetértett azzal, hogy fennáll a lehetősége: az új rendelkezés ellentétes az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével, ezért előzetes kérdéssel fordult az EUB-hoz, az itteni pert pedig addig is felfüggesztette. Mivel hetek óta az összes menedékkérőt ugyanerre a passzusra hivatkozva utasítja el a BMH, várhatóan számos másik ügy is leáll a luxembourgi döntésig, azaz minimum hónapokra. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság szóvivője a Népszavának elmondta, hogy az eddig is embertelen törvény szigorítása során bekerült egy új, úgynevezett elfogadhatatlansági indok: azaz elfogadhatatlan a kérelem, ha „a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított”. Ha a BHM elfogadhatatlannak minősít egy kérelmet, akkor érdemben nem kell vizsgálnia, hogy a menedékkérőt üldözték-e hazájában, egyszerűen azon az alapon küldi vissza Szerbiába, mivel ott – a kormány szerint - nem volt veszélyben.  Ha a luxembourgi bíróság egyetért a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeivel, akkor kimondja, hogy a kormánytöbbség által bevezetett július elsejei szabályok alkalmazhatatlanok. Arra a kérdésünkre, hogy ilyenkor mi történik, Zádori azt mondta: ha a magyar szabályozás ellentétesnek bizonyul az uniós joggal, akkor ezeket az új menedékjogi szabályokat nem lehet a majd gyakorlatban alkalmazni. - Lehet, - látva a kormány eddigi hozzáállását -, hogy papíron esetleg megmaradnak és a hatályos jogtárban ott lesznek, de ha a BMH mégis alkalmazná őket, akkor a bírónak kötelessége lesz hatályon kívül helyezni az ilyen döntéseket – hangsúlyozta Zádori.
Szerző