Ingatlanos kívánságműsor egyházaknak

Publikálás dátuma
2018.09.04 06:00
Károlyi-Csekonics-palota és a volt BÁV székház
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter/Molnár Ádám
Hiába zárult le a felekezetek rendszerváltás utáni kárpótlása, az Orbán-kormány továbbra is igen bőkezűen osztogatja az ingatlanokat. A vallási közösségek ráadásul már igényelhetnek is épületeket.
Az állam az elmúlt nyolc évben 34 ingatlan tulajdonjogát adta át teljesen ingyen valamelyik vallási közösségnek - derült ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) lapunk közérdekű adatigénylésére küldött adataiból. Az épületek összesen több mint 13,2 milliárd forintot érnek. A legértékesebb mind közül a 3,42 milliárd forintra becsült, volt BÁV-székházként is ismert 4590 négyzetméteres budapesti épület, amelyet az állam nem sokkal az átadás előtt vásárolt meg és újított fel. Ezt az ingatlant a Református Egyház kapta meg, csakúgy mint azt az 1,46 milliárd forintot érő VIII. kerületi (Károlyi-Csekonics-palotaegyüttesként is ismert) épületet, amely összesen csaknem háromezer négyzetméteres. Várhatóan mindkettőt a Károli Gáspár Református Egyetem használhatja majd. Az ingatlanok ingyenes átjátszását lehetővé tevő törvény szerint a tulajdonjog átadásához csak egy kormányhatározatra van szükség, így a kabinet saját hatáskörben dönthet az egyházaknak juttatott „ajándékokról”. Az átruházáskor ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy az egyházak milyen célra kapják az épületeket. Leggyakrabban a hitéleti és oktatási célokat jelölnek meg, ám például a Szeged-Csanádi Egyházmegye három ingatlant is kapott – összesen csaknem 240 millió forint értékben - „labdarúgás-utánpótlás nevelési és oktatási sportfejlesztési” céllal.   
Az MNV által kiadott dokumentumokból az is kiderült, hogy a Szent Mór Bencés Perjelség is jól járt, megkapták ugyanis a 2,12 milliárd forintot érő győri Lloyd-palotát, amelyben oktatási munkákat végezhetnek. - Pedig semmi sem indokolja, hogy a használati jogon kívül a tulajdonjog is az egyházhoz kerüljön, az érintett ingatlan ugyanis soha sem volt egyházi kézben – kommentálta a választások előtt három nappal megkötött szerződést Neupor Zsolt, a Demokratikus Koalíció helyi politikusa. Szerinte azért is aggályos az ingyenes átadás, mert a Győrben korábban az volt a gyakorlat, hogy az egyház saját pénzből fejlesztett, nem pedig állami átruházásokkal. Példaként említette a Rejtő textilipari szakképző iskola épületét, amelyet a katolikus egyházmegye és az orsolyita rend 434 millió forintért vásárolt meg még a 2000-es évek elején a győri önkormányzattól. 
Orbán Viktor gyülekezete sem panaszkodhat, a Felhő utca 10. szám alatt álló templom köré ugyanis református központot építenek, ehhez pedig szükség volt a Felhő utca 6. és 8. szám alatti telkekre is. Ezeket december közepén csaknem 650 millió forintért vásárolta meg az állam, majd ingyenesen továbbadta a gyülekezetnek. Egy tavaly nyári kormányrendeletben ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket. Az MNV-től kapott adatokban egyébként csak a korábban állami kézben lévő ingatlanok szerepelnek, az eredetileg önkormányzati tulajdonúak nem. Ez ugyanakkor szintén jelentős támogatást jelent: tavaly például – amikor még parlamenti döntés kellett az átruházáshoz - az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez került egy miskolci ingatlan, a Don Bosco Szalézi Társaságához egy újpesti épület, az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez két esztergomi épület, míg az egri főegyházmegyéhez egy egri pincerendszer. Mint ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchátusa is értékes ingatlannal gazdagodott, a felekezet ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum mellett, az Ötpacsirta és Múzeum utca sarkán lévő palotát kapta meg. Akkor több ellenzéki képviselő is szót emelt amiatt, hogy álláspontjuk szerint az egyházak „esetlegesen és átláthatatlan módon, a kormány kénye-kedve szerint hozott döntések alapján jutnak ingyenes állami ingatlanokhoz”. Az ingatlan-átruházási rendszer pikantériája, hogy az állam – a Horn-kormány intézkedése alapján – 1998 óra fizet úgynevezett ingatlanjáradékot az egyházaknak azok után az épületek után, amelyek tulajdonjogára a felekezetek nem tartottak igényt a rendszerváltás utáni kártalanítás során. Ezzel az állam rövidtávon igen sokat spórolt, ám húszéves távlatban már rosszul járt. Akkoriban azért érte meg, mert ha például egy oktatási intézményt kellett volna visszaadni valamelyik felekezetnek, akkor az iskola új helyéről is gondoskodni kellett volna. Ennél olcsóbb megoldás volt, ha az állam járadékot fizet a vissza nem adott ingatlanok után. Ennek a járadéknak az összege azonban igen gyors ütemben növekszik, míg 1998-ban 3,2 milliárd forintot fordítottak erre a célra, addig idén már 18,3 milliárd forintot, jövőre pedig várhatóan 18,7 milliárd forintot. Az ezen a címen kifizetett összeg - korábbi számításaink alapján - a 200 milliárd forintot is túllépte. A törvény egyébként december óta azt is lehetővé teszi, hogy az egyházak igényeljenek bizonyos ingatlanokat ingyenes átadásra. Az MNV tájékoztatása szerint egy ingatlan sorsa jelenleg is elbírálás alatt áll.

Putyin látogatása után pénznek is örülhettek

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly augusztusi látogatása után 313 millió forintot kapott a magyar államtól a moszkvai patriarchátus magyarországi egyházszervezete a tokaji Szent Miklós ortodox templom megvásárlására. Az épület önkormányzati tulajdonban volt, a vásárlás után teljesen felújítják. Utóbbira szintén a kormány adott támogatást, amikor – Putyin tavaly februári látogatása előtt egy nappal – 2,4 milliárd forintot adott a tokaji templom, a budapesti Nagyboldogasszony-székesegyház, a miskolci Szentháromság ortodox templom renoválására, valamint egy teljesen új, hévízi templom építésére.

Öt legértékesebb átadott ingatlan

Magyar Református Egyház – Budapest, Kinizsi utca 12., volt BÁV-székház – 3,426 MRD forint
Szent Mór Bencés Perjelség – Győr, Széchenyitér 7. Lloyd-palota – 2,122 MRD forint
Magyar Református Egyház – Budapest, Reviczky utca 6. és Múzeum utca 17. Károlyi-Csekonics-palotaegyüttes – 1,462 MRD forint
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – Budapest, Dohány utca 2. - 1,287 MRD forint
Magyarországi Református Egyház – Budapest, Felhő utca 6. és 8., az Orbán Viktor gyülekezetének átadott telkek – 647 millió forint

Témák
egyház
2018.09.04 06:00
Frissítve: 2018.09.04 06:00

Drágán és kevés meleget ad a kompenzációs tűzifa

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:30
A Somogy megyei Várdán élő Béres Bernadették nagyon várják már a kompenzációs tűzifát, mert saját készletük kifogyóban van
Fotó: / RADÓ FERENC
Büszkén hirdeti a kormány, hogy 12 ezer forinttal segíti a fával fűtőket. Csakhogy nincs elég fa, ráadásul a költségek miatt ez az összeg egy hétnyi tüzelőt jelent csak.
– Jól kiszúrtak velünk! – jellemezte tömören a 12 ezer forintos állami tűzifa-támogatást egy baranyai falu polgármestere. – Ha úgy vesszük, velem duplán is kicsesztek, hiszen magam is fával tüzelek, így én is megkapom majd a fát, ami messze nem annyi, mint amit nyom a propaganda, másfelől viszont, mint önkormányzati vezetőnek, a nyakamba szakadt az egész rohadt adminisztráció és szervezés. A dühös polgármester szerint ez az egész mizéria jellemző az országra: A választások előtt Orbán Viktor bedobott egy ötletet a gázkompenzációról, aztán később valakinek eszébe jutott, hogy ez így igazságtalan a szénnel és tűzifával fűtőkre nézve, erre a nyáron újabb döntés született, de a pályázat elcsúszott, a pénz későn jött meg, a szervezést és a lebonyolítást pedig az önkormányzatokra lőcsölték. – Ráadásul a sok okos azt is elfelejtette, hogy a fa nem vezetéken megy a házakhoz, azt bizony szállítani és hasogatni kell, de erre már nem adtak pénzt. Magyarázkodni persze nekem kell az embereknek, miért csak a fele-harmada fát kapja majd, mint amiről a kormánytól hallott – dühöngött a polgármester. A faluvezetőhöz hasonlóan panaszkodott több dél-dunántúli település első embere is, egységesen állították: a kormány a kompenzációval csúnyán megvezette az érintetteket. Orbán Viktor még a választások előtt a Facebookon jelentette be, „a hideg télre tekintettel” minden család 12 ezer forintos támogatást kap. A gázzal fűtők esetében ez nem is okozott problémát, hiszen az elkövetkező számlákon jóváírták az összeget, a tűzifával és szénnel fűtők viszont nem kaptak semmit. Hosszas vita után végül nyáron döntés született, az érintettek is jogosultak a 12 ezres támogatásra, igaz, erre már jelentkezniük kellett. A településeknek kellett összegyűjteniük, hányan kaphatják meg a tűzifát, s október közepéig kellett jelentkezniük a támogatásra – országosan végül a cirka 800 ezer fával fűtő háztartás alig fele, 372 ezer lett jogosult. – Nagyon figyelni kellett az összeírásnál, ugyanis a vegyes tüzelésű kazánokkal fűtők már a gázzal megkapták a kompenzációt, így ők nem jelentkezhettek – magyarázta egy somogyi faluvezető. – Mivel jellemzően a legszegényebbek fűtenek fával, mindenki nagyon várta, mikor jön meg a pénz, hiszen csak az érkezése után lehetett rendelni, de csak néhány nappal karácsony előtt jelent meg az önkormányzat számláján. Vagyis érdemben már csak az új évben lehetett intézkedni, ám a támogatást szigorú feltételekhez kötötték. – Három árajánlatot kellett kérni, majd szerződést kötni egy tűzifa-értékesítéssel foglalkozó céggel – magyarázta a somogyi falu polgármestere. – Ezt meg is tettük, csakhogy ettől még nem lesz fája az embereknek, hiszen a szállítást is meg kell szervezni. Mivel a környéken a tűzifa az erdészetnél a legolcsóbb, így velük állapodtunk meg, de az árban nincs benne a házhoz szállítás, erről mindenkinek magának kell gondoskodnia. Ha egy-egy fuvarra össze is állnak többen, családonként akkor is három-négyezer forint a költség. Ráadásul, tette hozzá a faluvezető, a gázzal fűtőkhöz képest arányaiban is rosszul járnak tűzifások, hiszen míg a 12 ezer forint egy gázos lakás havi díjának több mint fele, addig ugyanennyi pénzért a legjobb esetben is csak fél erdei köbméter tűzifát lehet venni, ami úgy 10-12 napra elegendő. Sok helyen viszont még ennyi sem jut. – Megkérdeztük az embereket, mi a jobb, ha maguk intézik a szállítást, vagy ha a falu? – állította a baranyai település vezetője. – Persze az utóbbira voksoltak, tehát az önkormányzat intéz mindent. Így viszont a 12 ezer forintból lejön a szállítás díja, ráadásul a fát áfásan kapjuk, köbméterét bruttó 28 ezer forintért, vagyis 0,3 köbmétert tudunk adni családonként. Az nagyjából 8-9 napra elég… ha minden jól megy, február elején meg is kapja mindenki. Ha kevés is, de legalább lesz, akadnak ugyanis olyan települések, ahol még az ajánlatokat sem kérte meg az önkormányzat, azaz könnyen előfordulhat, hogy a fűtési szezon befejeztével jutnak csak a tűzifához a jogosultak. – Év elején rengeteg a dolgunk, s csak egy adminisztrátor segíti a munkámat, így még nem volt időnk lépni – ismerte el egy dél-somogyi falu polgármestere. – Az emberek persze rágják a fülemet, de nem én tehetek róla, hogy az eredeti határidő, vagyis december 31. előtt néhány nappal jött csak meg a pénz. Még szerencse, hogy legalább azt belátták az okosok Budapesten, hogy ennyi idő alatt nem lehet semmit csinálni, s 2019 végéig meghosszabbították a határidőt. – Február közepére kalodázva a házaknál lesz a fa – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Amint megjött a pénz a számlánkra, megkérdeztük az érintetteket, fabrikettet vagy tűzifát akarnak, s miután mindenki az utóbbira szavazott, gyorsan ajánlatokat kértünk, s meg is állapodtunk az egyik forgalmazóval: fél-fél erdei köbmétert kap a 25 érintett család. Persze nem jutna ennyi, ha a szállítást és a hasogatást is beleszámolnánk, de ezek árát átvállalta az önkormányzat, így nálunk mindenki ténylegesen 12 ezer forintnyi tüzelőt kap. Béres Bernadették már nagyon várják, hogy megérkezzen a tűzifa: az idén eddig tíz mázsa szenet és kilenc köbméter fát tüzeltek el, s még legalább ugyanennyi kell a fűtési szezon végéig. – Ha nincs a három köbméter szociális tűzifa, nem tudom, mivel fűtenénk – tárta szét a kezét a várdai asszony. – A jó fűtőértékű keményfa köbmétere 26-28 ezer forint, azaz ha nekünk kellene mindent fizetni, több mint negyedmilliót füstölnénk el a kéményen át. És nem tudunk spórolni a gyerekek miatt. Nem véletlen tehát, hogy annyian várják a kompenzációs fát: a legszegényebbek ugyanis képtelenek kifizetni az elmúlt években háromszorosára drágult normál tűzifát, s feketén próbálják beszerezni a tüzelőt.

Elcsalt köbméterek, trükkös nepperek

– A hirdetések jelentős része átverés: vizes puhafát kapnak az érintettek, aminek gyenge a fűtőértéke – magyarázta egy somogyi tűzifa-kereskedő. – Mi viszont figyelünk rá, hogy tényleg jó fát adjunk, igaz, ez drágább. A legtöbb kereskedőnél általában lehet alkudni: számla nélkül nemcsak az áfát szokták elengedni, de még 10-15 százalékos engedményt is adnak. – Idejön az idős házaspár, hogy venne három köbmétert, nekik egy ilyen engedmény úgy 25 ezer forint, esetleg az egyikük nyugdíjának a harmada – ismerte el egy vállalkozó. – Én meg simán eltüntetem azt a kis lyukat a pénztárgépben. Az ellenoldalt az internetes magánhirdetések jelentik, melyek között valóban akadnak gyanúsan kedvező ajánlatok is. Az egyik somogyit felkeresve már az elején gyanús lett, noha a hirdetési képen kalodázott fa volt látható, a helyszínen már ömlesztett rönkökről beszélt az eladó. Hamarost az is kiderült, akác helyett nyárfa kerülne a kályhába, ráadásul szinte teljesen friss vágású, azaz nagyon vizes. – A sok szerencsétlen kisnyugdíjas viszont nem tehet mást, csak az árat nézi – mondta a somogyi tűzifa-kereskedő. – De sokszor még az önkormányzatok is. Kapnak pénzt szociális tűzifára, és egy ilyen ajánlat elcsábítja őket, hiszen adott esetben mondjuk nem 150, hanem 320 köbméter fát tudnak venni. Hogy szar minőség? Az sok faluvezetőt nem foglalkoztat, csak az érdekli, hogy elmondhassa: minden család a három helyett öt köbmétert kapott. Meleget nem ad, de jól mutat az udvaron.

2019.01.17 07:30
Frissítve: 2019.01.17 07:30

Moszkvának tett gesztus Aszódi menesztése

Publikálás dátuma
2019.01.17 06:45
Süli János és Aszódi Attila. Kettejük konfliktusa is szerepet játszhatott a felmentésben
Fotó: Népszava/ Vajda József
„Túl sokat jár az amerikai nagykövetségre” - egy energetikai cég vezetője szerint még ezt is terhére rótták Aszódi Attilának Süli János környezetében. A Népszavának többen is arról beszéltek a kedden menesztett, paksi bővítésért felelős államtitkárral kapcsolatban, hogy már régóta megromlott a viszony közte és a bővítést tárca nélküli miniszterként vezető Süli János között. Ennek több forrásunk szerint is jelentős részben oka volt két ember közötti „kulturális különbség” is: „Aszódi Sülinél egy generációval fiatalabb, nyelveket beszélő, széles nemzetközi kitekintéssel rendelkező egyetemi ember, teljesen más világ, mint a miniszter, ráadásul ezt nem is nagyon rejtette véka alá” - mondta egy ismerőse. Arról más is beszélt, hogy Aszódi szívesen érzékeltette műveltségbeli fölényét beszélgetőpartnereivel szemben, amikor erre lehetőség volt, a Napi.hu-n róla megjelent portréban pedig azt írták, egyenesen életcéljának tekintette a Süli János képviselte generáció meghaladását az atomiparban. Ez persze önmagában nyilván nem lett volna ok a kirúgására, de szintén több, az energetikában jártas forrásunk arról beszélt, hogy az államtitkár ragaszkodása a szakmai sztenderekhez idővel egyre terhesebbé vált politikailag, hiszen a beruházás jelentős csúszásban van. Emiatt az orosz fél már többször jelezte elégedetlenségét informálisan. Mint megírtuk, a fő problémát a beruházás engedélyeztetésének elhúzódása jelenti, ami főleg abból adódik, hogy a Roszatom sokszor egyszerűen képtelen megfelelni az európai szabványoknak. (Ugyanez a helyzet egy finnországi atomerőmű építésnél is, ez szintén jelentős csúszásban van.) Emiatt viszont tavaly már törvénymódosítással enyhítették az engedélyeztetésben résztvevőkkel szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételeket, ami viszont a nukleáris biztonságot is veszélyeztetheti akár szakértők szerint. Itt érdemes megemlíteni, hogy iparági hírek szerint a csúszásért az oroszok a magyar felet okolják, amely állítólag arra hivatkozik, hogy az oroszok rendre a nemrég elkészült Leningrad 2 nevű atomerőművük terveinek újrahasznosításával próbálkoznak, kevéssé érzékenyen a hazai jogszabályokra. Tény, az oroszok az első körben még az egyszerű felvonulási épületek engedélykérelmét se voltak képesek a magyar előírásoknak megfelelően elkészíteni.
Süli János sokkal jobb viszonyt ápol az oroszokkal, egy forrásunk szerint néhányan a szakmában egyenesen „orosz bérencnek” nevezik, amit viszont a miniszter erősen sérelmez. Ennek ellenére az elégedetlenséget vele kapcsolatban is érezni orosz részről, a 24.hu nemrég egyenesen közeli menesztését jósolta, amit viszont akkor mindenki cáfolt. Egy, a fejlesztéshez közel álló forrásunk viszont úgy fogalmazott Aszódi elbocsátása kapcsán: Moszkva valószínűleg nem éri be ennyivel és „nem engedi el a csontot” addig, amíg a magyar fél rá nem üti a pecsétjét a magyar atomerőmű orosz terveire.
Egy miniszter menesztése persze a kudarc beismerése lenne Orbán Viktor számára is, Aszódiból azonban könnyen lehetett felelőst faragni és menesztésével megpróbálni – legalább ideiglenesen – leszerelni az orosz elégedetlenséget.
2019.01.17 06:45
Frissítve: 2019.01.17 06:45