Kiadós ebédet rendeltek a razziázó adóellenőrök

Publikálás dátuma
2018.09.04 10:00

Fotó: Népszava/
Nem fogták vissza magukat az adóellenőrök a nyári főszezonban a balatoni próbavásárlások idején – és nem csak a vizsgálatok számát illetően. Az év első felében 20 milliót költöttek próbavásárlása a NAV-ellenőrök, és egyes hírek szerint volt, ahol nagy lakomát csaptak. Összesen pedig félmilliárdos bírságot szabtak ki.
Egy tóparti étterem-tulajdonos lapunknak arról számolt be: többször jártak nála ellenőrök, és kifejezetten a drága ételek közül választottak, így tízezrekbe kerülő, adóforintokból fizetett ebédekkel tesztelték, betartja-e a szabályokat. Nála egyébként – saját bevallása szerint – mindent rendben találtak. Beszéltünk ugyanakkor olyan balatoni büféssel, aki ennek éppen az ellenkezőjéről számolt be: „Egyetlen nyomorult 200 forintos palacsintát vettek a nyári csúcs idején, a nagy tömegben. Ezt persze a kiszolgálóként dolgozó fiatal diáklány nem ütötte be a gépbe, hiába mondtam neki vagy ezerszer, hogy itt még levegőt sem vesz senki nyugta nélkül.” Megkerestük az Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy megtudjuk, ellenőreik mennyit költöttek egy-egy próbavásárlás során az éttermekben. A hivatal azonban – közérdekű adatigénylésünk nyomán – erre nem adott választ. A NAV szerint ugyanis arról nincs összesítés, hogy átlagosan mennyit költöttek éttermekben egy-egy próbavásárláson az ellenőrök, vagyis így utólag az sem deríthető ki, került-e például hatezer forintos bélszín terítékre a munkaebéden. Azt írták: „A NAV ügyviteli rendszerében a jegyzőkönyvekben felvezetett számlák nincsenek részletezve, erre vonatkozóan a NAV nyilvántartást nem vezet.” A hivatal ugyanakkor sietett leszögezni, hogy az elköltött adóforintok sokszorosan megtérültek. A kiszabott mulasztási bírság összege 2016-ban 32-szerese, 2017-ben 27-szerese, 2018. első félévében pedig 29-szerese volt a próbavásárlások során elköltött pénznek – állították. 2016-ban 34 ezer próbavásárlás során 39,4 milliót költöttek el, és majd 1,3 milliárdos bírságot szabtak ki. 2017-ben 34 ezer ellenőrzésre 41,9 milliót áldoztak és összesen 1,1 milliárddal szankcionálták a mulasztó vállalkozókat. 2018 első hat hónapjában 25 ezer ellenőrzést tartottak, 19,7 milliót költöttek, és ahogy korábban, az esetek 25 százalékában szabtak ki bírságot, összesen 574 milliót. Ez alapján persze kiszámítható, hogy átlagosan kevesebb mint 800 forintot költöttek egy-egy vásárlásra, ám ez még önmagában nem zárja ki a drága ebédről szóló hírt, mert sokszor – miként az említett büfés üzletében – valóban csak pár száz forintos vételről van szó.
2018.09.04 10:00
Frissítve: 2018.09.04 11:15

Jelenleg az Index: független

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:40

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Akadt olyan fideszes képviselő, aki órákkal a bejelentés előtt azzal viccelődött, hogy tulajdonosváltás történt a hírportál környékén.
Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb – így kezdte Az Index marad, ami volt című „szolgálati közleményét” Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő. A portálon kedd délután megjelent írásában a főszerkesztő konstatálta: a csönd most tört meg. Szerinte az a legfontosabb, hogy a kiadói jogokat gyakorló Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László vezette Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. Tegyük hozzá: Oltyán József személye joggal kelthet aggályokat. Bemutatása szerint – bár korábban baloldali szakszervezeti aktivistaként az MSZOSZ-ben vállalt szerepet – jelenleg a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke. A 444.hu válogatást közölt azokból a megnyilvánulásaiból, amelyekben a megszüntetett Népszabadságnak, az Indexnek vagy éppen az ellenzéknek szúrt oda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal „fakenews-gyárnak” nevezte az Indexet, akkor nehéz elhessenteni a gondolatot, hogy Oltyán felbukkanása a kormányzati nyomulás jele. Utólag több mint érdekes, hogy hétfő délelőtt, órákkal az Indexet érintő változások bejelentése előtt Kerényi János fideszes politikus a Képviselői Irodaházból kilépve viccelődve odaszólt az Index videoriporterének: biztosan azért váltott „olyan konszolidált fazonra”, mert tulajdonosváltás történt az Indexnél. Az újságíró kérdésére, tud-e esetleg erről bármit, csak annyit mondott: „Dehogy, én nem tudok semmit”. Kerényi János amúgy Oltyán József földijének is tekinthető, hiszen soltvadkerti, azaz Bács-Kiskun megyei illetőségű. (Kérdéseinket elküldtük Oltyán Józsefnek és a KDNP-nek is, válaszokat eddig nem kaptunk.) „Megszerezni nem tudják az Indexet, de arra kísérletet tehetnek, hogy megfojtsák” – vázolt pesszimista forgatókönyvet egy sajtóügyekben jártas, az Indextől független szakértő. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani, szerinte ma még túlságosan kevés az információ. Komolyan majd akkor kell aggódni – vélekedett –, ha Bodolai László távozik az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványból. Számára ugyanis Bodolai garancia a kormánytól független működésre. Kérdés, arra mennyi garancia van, hogy Bodolait nem mozdítják el valamilyen módon az alapítványból. Jelenleg ő az egyedüli kurátor, ha úgy tetszik, az egyszemélyes kuratórium. Az alapítványt létrehozó cég, ahol most (Spéder Zoltán kiszállása után) a tulajdonosváltás történt, elvileg nem szólhat bele az alapítvány működésébe. Az alapítványok a magyar jog szerint önálló, az alapítótól független jogi személynek számítanak. Annak viszont – szintén elvi lehetőségről beszélünk – nincs akadálya, hogy az ilyenkor előírt procedúra után megváltoztassák a kuratórium összetételét. Továbbá arra is van mód, hogy a mostani vevők a tulajdonrészüket átadják másnak, adott esetben például a Mediaworksnek. Forrásaink szerint annak, hogy mindezek a lépések nem történtek meg egyszerre, leginkább az az oka, hogy az időhúzó taktikával elkerülhető a botrány: így nem késztetik közös fellépésre a szerkesztőséget. Ha ezek a lépések nem valósulnának meg, akkor sem megnyugtató, hogy a hirdetési bevételek az új, kormányközeli tulajdonoson keresztül érkeznek az Indexhez – hívta fel lapunk figyelmét egy „ágazati szakértő”. A mostani helyzet tisztázásához tudni kellene, hogy a két, egyenként 50 százalékos új tulajdonos, Ziegler és Oltyán közül kinél van az irányítói jog, azaz vita esetén kié a végső döntés. Valamint azt is tudni kellene, hogy melyik bank adott hitelt a vásárláshoz, kinek a jelzáloga került a megvásárolt cégre. Amíg ez nem világos, nehéz megfejteni, hogy mi is történt az Indexnél. Az Index létrehozott egy oldalt, ahol bárki ellenőrizheti, a szerkesztőség saját álláspontja szerint hagyják-e, hogy az újságírók befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A barométer keddi állása szerint az Index: független.

Feszültség, csalódottság, felháborodás

Az Index munkatársait kérdezve többektől azt hallottuk, hogy „mi sem tudunk többet annál, ami a hírekben megjelent”. Egyikük hangsúlyozta, a történteket semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy a Fidesz „lenyúlta volna” az Indexet, de – jegyezte meg – „nem vagyunk nyugodtak”. Volt, aki közölte: a végsőkig megbíztak Bodiban (Bodolai László beceneve), aki „még a választások után, és akkor is, amikor kiderült, hogy Nyerges Zsolt megveszi Simicska Lajos minden üzleti-, és médiaérdekeltségét, azt mondta, semmi gond, az Index mögött nem fog megjelenni a Fidesz semmilyen formában”. Erre „nekünk is egy cikkből és egy sajtóközleményből kellett megtudnunk”, hogy egy KDNP-s üzletember feltűnt az Index körül. Az újságíró szerint a szerkesztőségben egyszerre feszült és csalódott a hangulat. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a napi munkában semmilyen változást nem észlelnek, mindenki szabadon dolgozhat. Másoktól eltérően azonban ő úgy látja, hogy a NER igenis „betette a lábát az Indexbe”. A helyzet illusztrálására elmondta: „olyan ez, mintha egy betörő bejönne a lakásodba, de egyelőre nem csinálna semmit, csak leülne a sarokba. Akár élhetnél ugyanúgy is, mint eddig, közben tudod, hogy bármikor kipakolhatja a lakást”. „Pillanatnyilag nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy pénzt vegyenek ki az Indexből” – erősített rá a betörős hasonlatra egy másik indexes kolléga, aki felháborodottságot is érzékelt munkatársai körében, amiért „a fejünk fölött” döntenek róluk. Ettől függetlenül az Indexnél abban bíznak, elkerülik, hogy az Origo.hu sorsára jusson a lap: ott egy tulajdonosváltás és a korábbi lapvezetés eltávolítása után rövid idő alatt teljes mértékben kormányszócsővé alakították át a portált, tömeges elbocsátásokkal, felmondásokkal kísérve.

Szerző
2018.09.18 19:40

Az Igazságügyi Minisztérium megrémült egy petíciótól

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:31
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Fotó: /
Nyomásgyakorlásnak tartja Trócsányi László tárcája, hogy az Amnesty International petícióban kéri a terrorcselekményért elítélt Ahmed H. büntetését.
Az Igazságügy Minisztérium (IM) felszólítja az Amnesty Internationalt (AI), hogy ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra - olvasható a minisztériumkeddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében.    Az IM arra reagált így , hogy az AI petícióban kérte, enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.  A jogvédő szervezet 163 országból 109 ezer aláírást gyűjtött össze, és azt szeretnék elérni, hogy a minisztérium ne terrorcselekményként kezelje a férfi ügyét. Az Amnesty képviseletében kedden Demeter Áron szóvivő nyilatkozott: hangsúlyozta, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan – vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, "nagyjából leszolgálta" a büntetését - mondta Demeter.
A szóvivő szerint a vádlott nem jelent veszélyt – azt pedig rendőrségi és újságírói felvételek bizonyítják, hogy a zavargás előtt megpróbálta csitítani a tömeget, igyekezett békés megoldást találni a kialakult helyzetre. Trócsányi tárcája a kérést azonban támadásnak fogta fel: válaszukban bizonygatták, hogy a bíróságok Magyarországon függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben.  
 A közlemény szerint az AI petíciójával "nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli", és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát. A  minisztérium ezzel a Sargentini-jelentés kormányzati szájízű értelmezését szajkózta, korábban ugyanis Orbán mondta a jelentés kapcsán, hogy Brüsszel felszámolná a magyar határvédelmet
Az Igazságügyi Minisztérium szerint Ahmed H. irányította 2015 szeptemberében az Európai Unió schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást – hogy a férfi megafonján keresztül nyugtatni próbálta a tömeget, arra már nem kér ki a tárca. Közleményükben csak a kődobálásban megsérült rendőröket említik. Az már valamiért nem volt fontos, hogy a migránsokra ráküldött rohamosztag aztán válogatás nélkül ütött mindenkit, aki útjába került: támadót és nézelődőt, gyerekeket, de munkájukat végző külföldi tudósítókat is megvertek – egy ausztrál fotóriportert például fejberúgtak a Válasz szerint, később pedig több újságírót őrizetbe vettek. 
A szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és határzár - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - tiltott átlépésében mondta ki bűnösnek első fokon, nem jogerősen a Szegedi Törvényszék. Ügyét másodfokon a Szegedi Ítélőtábla tárgyalja szeptember 20-án 
2018.09.18 19:31