A 2006-os genfi nyilatkozat 90 százalékra tette azoknak az erőszakos, lőfegyver általi haláleseteknek a számát, amelyek háborús zónákon kívül estek. Ezeket a JAMA, az Amerikai Orvosi Társaság lapja által közölt tanulmány vizsgálta, az 1990-2016 közötti éveket alapul véve, 195 országban. 1990-ben 209 ezer ember halt meg a világon lőfegyver által, 2016-ban 251 ezer. Ez, figyelembe véve a népesség növekedést évente 0,9 százalékos csökkenésnek felel meg. A lőfegyver általi halál a világ hat országában a leggyakoribb, ezekben a Föld népességének 10 százaléka él; ez azt jelenti, az USA-ban, Brazíliában, Mexikóban, Columbiában, Venezuelában és Guatemalában történik az ilyen esetek több mint fele. Miközben a fegyver általi halálozások globálisan csökkenő tendenciát mutatnak, a világ két gazdaságilag a legerősebbek közé tartozó országában, Brazíliában és az USA-ban az esetek messze az átlag fölött vannak.
2016-ban a fegyver általi halálozások 64 százalékát gyilkosságok okozták, 27 százalék volt öngyilkosság következménye, 9 százalék pedig baleset számlájára írható. A Mexikótól, a Karib-tengeri övezeten át Brazíliáig húzódó területen fordulnak elő legsűrűbben a gyilkosságok, ami egyrészt a drogkartellek tevékenységének következménye, de belejátszik a szervezett bűnözés és a fegyvercsempészet is. A népesség arányát tekintve Salvador vezet, 100 ezer emberből 39 hal meg lőfegyvertől, a legbiztonságosabb a helyzet Szingapúrban, itt 100 ezer ember közül csak 0,1 halálát okozza pisztoly vagy puska. „A puszta mértéke ezeknek a haláleseteknek, valamint az arányuk a fegyver általi halálozások között félelmet keltő”- mondta Chris Murray, a tanulmány vezetőszerzője, aki a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérő és Értékelő Intézetének kutatója. A leginkább érintett korosztály a 18-24 éveseké, és nagyobb részük férfi.
A fegyverrel elkövetett öngyilkosságok száma is csökkent ezekben az években, de néhány ország komolyan küzd a problémával: Görögországban 2016-ban 100 ezer ember közül 22 vetett véget életének fegyverrel, míg az USA-ban ez a mutató 6,4 volt. Murray szerint ez utóbbi szám feltűnően nagy. Ez, a lakosság számarányát tekintve valóban nagyon magas szám, a világban történt esetekhez képest 35,3 százalék, és az is meglepő, hogy kétszer annyi öngyilkosságot követnek el lőfegyverrel az országban, mint gyilkosságot. Egy 2017-es felmérés szerint 10-ből négy amerikai állította van fegyvere, vagy olyan háztartásban él, ahol van.
A fegyveres erőszak okai között nem húzódik egységes trend: kábítószerek, alkohol, mentális egészségügyi szolgáltatások hiánya, otthoni erőszak éppen olyan gyakran okolhatók, mint a szegénység. Daniel Webster, a Johns Hopkins fegyverkutató központ igazgatója szerint azokon a helyeken, ahol rosszabbodik a helyzet, gyengék kormányzati intézmények, főleg a bűnüldözés, büntetés terén, vagy gyakoriak a szociális lázadások.
A tanulmány szerzői szerint a fegyverrel elkövetett gyilkosságok számának esését olyan törvények biztosíthatnák, amelyek a vásárlók előéletének szigorúbb ellenőrzését, és a birtoklás engedélyhez kötését kívánnák. A brazíliai és dél-afrikai szigorítások tisztán mutatják az összefüggést a szigorított fegyverhez jutás és a gyilkosságok, öngyilkosságok számának csökkenése között.
