Élet a szemét közt
Fotó: Greg Lecoeur / Wildlife Photographer of the Year

Baljós jövőt festenek a természetfotó pályázat képei

A londoni természettudományi múzeum fotópályázatának, a Wildlife Photographer of the Year nyerteseit október 16-án jelenti be a zsűri, de addig is megmutatjuk a finalisták fotóit. A természet szépségei mellett egyre több a kihaló, szemét közt élő, fogságban tartott állatokról készült kép.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.09.04. 15:01
Szemtanú - maláj medve egy lepusztult indonéziai állatkertben
Fotó: Emily Garthwaite / Wildlife Photographer of the Year
Látogatás az iskolában - vörös róka a csernobili szellemvárosban, pripjatyban
Fotó: Adrian Bliss / Wildlife Photographer of the Year
Élet a szemét közt - Sargassum-hal úszik szemétben Indonézia partjainál
Fotó: Greg Lecoeur / Wildlife Photographer of the Year
Tigrisföld - veszélyeztetett bengáli tigris Buthánban
Fotó: Emmanuel Rondeau / Wildlife Photographer of the Year
Delta dizájn - kis flamingók az Ewaso Ng’iro-folyó deltavidékén, Kenyában
Fotó: Paul Mckenzie / Wildlife Photographer of the Year
Fejhosszal vezet - afrikai vadkutyakölykök játszanak egy medvepávián fejével a zimbabwei Mana Pools Nemzeti Parkban
Fotó: Nicholas Dyer / Wildlife Photographer of the Year
Szurikátaszakasz - szurikáták szállnak szembe egy kobrával a Namíb-sivatagban
Fotó: Tertius A Gous / Wildlife Photographer of the Year
Szerelmet keresve - birkafejű ajakoshal
Fotó: Tony Wu / Wildlife Photographer of the Year
Pakompart uraság - rozmárok a Spitzbergákon
Fotó: Valter Bernardeschi / Wildlife Photographer of the Year
Szemtől szembe - perui iguána bújkál egy oroszlánfóka tetemében Peruban
Fotó: Emanuele Biggi / Wildlife Photographer of the Year
Egyszerű szépség - tengeri algaalakzatok a skót Külső-Hebridákhoz tartozó Lewis-sziget fehér homokos partjainál
Fotó: Theo Bosboom / Wildlife Photographer of the Year
Szarvas gyík portréja egy mérges százlábú legyőzése után
Fotó: Adam Hakim Hogg / Wildlife Photographer of the Year
Az üvegház őre - sárga törpegéb az üvegpalack-lakásában
Fotó: Wayne Jones / Wildlife Photographer of the Year
Repülés - piroslábú szula üldöz egy repülő halat a Seychelle-szigeteken
Fotó: Sue Forbes / Wildlife Photographer of the Year

Holdporból "épülhet" állandó állomás

Publikálás dátuma
2018.09.03. 12:12
FOTÓ: LUIS ROBAYO / AFP
Európai kutatók holdpor-szimulánsok felhasználásával azon dolgoznak, hogy előbb-utóbb házakat lehessen építeni a Holdon.
A Hold felszínét szürke, finom, egyenetlen felületű szemcsés por borítja, ami ideális anyag a téglakészítéshez. Össze lehet törni, el lehet égetni és össze is lehet nyomni - írta a Csillagászat.hu.
“A holdtéglák porból fognak készülni”

– mondta Aidan Cowley, az ESA tudományos tanácsadója.

Szilárd tömbök készíthetők belőle, amelyekből utakat, indítóállásokat vagy lakóhelyeket lehet építeni, amelyek megvédik az űrhajósokat a kíméletlen holdi környezettől. Európai kutatócsoportok szerint a holdpor felhasználásával elérhetővé válhat egy állandó holdi állomás létesítése, megtörve egyúttal a földi nyersanyagoktól való függést is.
A Holdat borító por szilikátokból álló bazaltos anyag, amely igen gyakori olyan planetáris testeken, amelyeken volt, vagy jelenleg is van vulkanizmus.   
“A Hold és a Föld közös geológiai történettel rendelkezik, így nem nehéz a holdihoz hasonló anyagot találni, például lávafolyások maradványaiban”

– magyarázta Aidan.

Körülbelül 45 millió évvel ezelőtt a mai Köln környékén számos kitörés történt. A közeli European Astronaut Centre (EAC) kutatói a területen található vulkanikus port a holdporral elég jól egyező összetételűnek találták. És belőle bőven. Ennek, a holdport helyettesítő “Európában előállított” anyagnak már neve is van: EAC-1. A Spaceship EAC kezdeményezés résztvevői is ezzel az anyaggal dolgoznak, új technológiákat fejlesztenek, illetve jövőbeli holdkutatási projektekre vonatkozó terveket szőnek.
“Az egyik legjobb dolog a holdi talajban, hogy 40 százalékát oxigén alkotja”

- tette hozzá Aidan.

Az egyik Spaceship EAC alprojekt azzal foglalkozik, hogyan lehetne kivonni az oxigént belőle, és arra felhasználni, hogy az űrhajósok hosszabb ideig tudjanak a Holdon tartózkodni.
Szerző
Témák
Hold

A fáraóknál is ősibb várost találtak Egyiptomban

Publikálás dátuma
2018.09.02. 17:26
Illusztráció
Fotó: Thinkstock
A Nílus folyó deltájában létezett egyik legősibb településre bukkant egy egyiptomi-francia régészcsoport, a maradványok a fáraók kora előtti időkből, ötezer évvel ezelőttről származnak - adta hírül vasárnap az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.
A közös kutatócsoport egy újkőkori falu maradványait tárta fel a Tell el-Szamara régészeti lelőhelyen, Kairótól mintegy 140 kilométerre északra. A település egészen a fáraók második dinasztiájának a koráig (kr.e. 4200-2900) lakott volt.
Újkőkori felfedezések szinte ismeretlenek ebben a térségben, ezért igen nagy jelentőségűek a leletek - közölte Frederic Geyau, a csoport vezetője. Az egyetlen újkőkori település, amelyet eddig feltártak, Szaísz városa volt.
A 2015 óta folyó feltárásokon gyűjtött leletek páratlan lehetőséget adnak arra, hogy az első dinasztia előtt több mint ezer évvel Alsó-Egyiptomban élt prehistorikus társadalmakról alaposabb tudásra tegyenek szert a régészek.
A lelőhelyen talált edények, kézműves termékek kormeghatározása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Nílus deltájának lápos területein a Kr.e. 5. évezred végén telepedtek le közösségek.
Ajmán Asmavi, az egyiptomi műemlékvédelmi tárca vezetője az al-Ahram honlapjának elmondta, hogy a régészek találtak egy tucatnyi tárolót állati csontokkal és botanikus maradványokkal, amelyek elemzésével betekintést nyerhetnek az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteibe.
Szerző