Előfizetés

Két fok a határ - Minket is utolérnek a klímaváltozás extrém hatásai

Varga Péter
Publikálás dátuma
2018.09.05. 12:00

Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Mennyire érint minket az éghajlatváltozás, és mi a helyzet a világban? A most zajló bangkoki klímacsúcs alkalmából a klímatudós Ürge-Vorsatz Diánát kérdeztük, aki nem egyszerűen magát a változást kutatja: a megoldásokat keresi.
Egy ilyen hosszabb, forró időszak, mint amilyen most hazánkban éppen véget érni látszik, tudatosítja-e az emberekben, hogy valóban itt a klímaváltozás?
Ma már nem arról van szó, hogy tőlünk sok száz vagy ezer kilométerre ható folyamatokkal kell szembesülnünk, a hatások utolérnek minket. Én az idén Lyme-kórt kaptam, épp akkoriban, amikor a Science magazinban, a világ egyik vezető tudományos újságjában olvastam, hogy az utóbbi tizenkét évben megháromszorozódtak a kullancsok által terjesztett megbetegedések, és ez a cikk szerint főként az éghajlatváltozás rovására írható. Az allergiás és asztmás megbetegedések pedig megsokszorozódtak nálunk az elmúlt harminc évben, jórészt szintén a felmelegedés miatt.

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a jelenségek? Az éghajlatváltozás hatására, a növény- és állatfajok is elkezdenek északabbra vándorolni, hiszen már csak ott találják meg a nekik megfelelő klímát. A helyükön ökológiai űr keletkezik, amit fokoz a szúnyogirtás és a mezőgazdasági permetezés következtében elpusztuló sokmilliónyi „ártatlan" és jótékony élőlény is, a madárállományunk például megfeleződött. Ezt a gyorsan keletkező nagy űrt a könnyen alkalmazkodó, invazív fajok tudják betölteni, például a parlagfű vagy a kullancs.  
Kullancs
Fotó: AFP
Hogyan hat a mezőgazdaságra az éghajlatváltozás? Az egész mezőgazdaság érintett, a hatás a termesztett növényeknél is jelentkezik. Magyarországon a gabonafélék hozama egy évtized alatt tíz százalékkal csökkent egy foknyi melegedés következményeként. Most még úgy tűnhet, hogy a hatások jó része elviselhető, kezelhető, vagy legalább képesek vagyunk alkalmazkodni hozzájuk. Közben azonban szedni kell a Lyme-kór, az allergia elleni gyógyszereket. Az emberek, reméljük, egyre inkább rádöbbennek, hogy a változások itt vannak, tenni kell ellenük. Mi ebben a döntéshozók szerepe? Ők általában a jobb módúak közül kerülnek ki, ez nem altatja el a felelősségérzetüket? Én nem a felelősségérzet felől közelítek a megoldások felé. Ma már az éghajlat-védelemmel kapcsolatban inkább lehetőségekről, mint felelősségről lehet gondolkodni. Sok olyan megoldást tudunk az éghajlat-változás kezelésére, ami nem egyszerűen csak visszafoghatja a hőmérséklet növekedését, de más téren is jobb, élhetőbb világot teremt, ezen túl az emberek szociális és gazdasági viszonyaira, egészségére is kedvező hatással van, mert a gazdaság rengeteg új befektetési lehetőséghez jut.  Azt látjuk például, hogy az Egyesült Államokban - ahol az elnök nem igazán tartja fontosnak ezt a problémát, tehát a szövetségi kormány nem áll a megoldások mellé - az energiaipar tör előre, az üzleti vállalkozások rendületlenül fektetnek be a megújuló energiaforrásokba és energiahatékonyság-növelő technológiákba. A befektetések fele-kétharmada a megújuló energiába történik, nem pedig a szénbe, olajba. Mindezek mellett marad sok olyan probléma, amelyet nem lehet gazdaságilag – nyereséges vállalkozások által – kezelni. Ezekre milyen megoldások találhatók? A nyereség lehet politikai is. Egy városvezetés az újabb választást nyerheti meg, ha úgy cselekszik, hogy azzal a közösség hasznára van. A mostani nagy hőhullámban megtanultuk, hogy akár 10 fok különbség is van a betontenger és a fás területek hőmérséklete között. Nem elég tehát az, hogy a Városligetben van több-kevesebb füves terület, ültetnek néhány díszbokrot, mert ami tényleg hűt, az a nagy, lombos, ősfás terület. A légkondicionáló valójában nem segít, az csak a lakásokban, irodákban megrekedt meleget szivattyúzza ki az utcára, amitől az még melegebb lesz, és mivel a sötét aszfalt is csapdába ejti a nap energiáját, afféle városi katlanok alakulnak ki, amit főleg faültetési programmal lehet mérsékelni. Másik megoldás a sötét felületek világosra festése, így azok visszaverik a nap hőjét. E két módszert például Los Angelesben már intenzíven alkalmazzák.
A lombos fák sokat segítenek
Mi történik azokban a szegényebb, például afrikai országokban, ahol a túlélés a tét, akár környezetkárosító technológiák alkalmazása árán is? Az afrikaiak valóban kitettebbek a hatásoknak, hiszen önellátóak, például a szárazság miatti terméskiesést nem tudják akár kétszeres áron sem külföldről pótolni. De épp ezért jobban tudatában is vannak a bajoknak, aggódnak az éghajlatváltozás miatt, nagymértékben alkalmazzák a megoldásokat, bár nem tudjuk pontosan, a dinamikus fejlődéssel kombinálva milyen lesz az összhatás. Sok országban rájöttek, költséghatékonyabb helyi, megújuló energiát termelő üzemekbe fektetni, mert így az energia szállítása és elosztása is jóval olcsóbb, mint a nagy, központi erőművekből. A napenergia ott bőven rendelkezésre áll, de a hasznosításába be kell fektetni. Mi a helyzet a Föld más szegényebb területein? Engem India aggaszt igazán. Ott nő nagyon dinamikusan a vásárlóerő és ebből következően a fogyasztás, az energiaigény.  A sűrűn lakott területeken nehezebb az alternatív megoldásokat alkalmazni, nagyon sok ember számára kell biztosítani, hogy legalább az alapvető szintű energiaellátásuk meglegyen. Pozitív példaként hozható fel Kína, amely a világtörténelem legszennyezettebb országa volt, és még ma is az, de a helyzet sokat javult. Belátták, az nem folytatható, hogy háromnaponta helyeznek üzembe egy ezer megawattos szénerőművet. Ezzel mára felhagytak, sőt a meglévőket is elkezdték bezárni, és tisztább áramtermelési módokhoz folyamodnak. Mely területeken várható az éghajlatváltozás nyomán a migráció megindulása? Van, aki milliárdos létszámú népesség útra kelését is elképzelhetőnek tartja két évtizeden belül. Kínából éppen a gazdagabbak vándorolnak ki olyan európai országokba, köztük Magyarországra is, ahol a környezetszennyezési problémák jó részét már olyan szinten megoldották, ami náluk még sokáig elképzelhetetlen. Komoly kockázat az arab országok helyzete, ahol egyre megdőlnek az ötven fok feletti hőmérsékleti rekordok. A legtöbben nem olyan gazdagok, hogy ez ellen védekezzenek, a szíriai konfliktusokhoz is komoly mértékben járultak hozzá a szárazság miatti terméskiesések. Az éghajlatváltozás a csapadékviszonyok megváltozásán keresztül a legkézzelfoghatóbb, a vízhiány vagy éppen az áradások a legkomolyabb kiváltó okai lesznek a konfliktusoknak. Van globális megoldás? Olyan, amivel elérhető, hogy ne növekedjék tovább a hőmérséklet, ne alakuljanak ki tartós szárazságok? Igen, egyértelműen van. A legnagyobb károk elkerülésére meg kell próbálni másfél fokon tartani a felmelegedést - nem biztos, hogy sikerülni fog. Ennek a hatásaihoz még többé-kevésbé lehetne alkalmazkodni: Afrikában, jelentős nyugati segítséggel, de átalakítható lenne úgy a gazdaság és a mezőgazdaság, az ivóvíz-szolgáltatás, hogy ezt el lehessen viselni, ne okozzon jelentősebb elvándorlást.
Afrika vízgazdálkodásának megváltoztatása megoldás lehet
Fotó: AFP
Ez a másfél fok nem tűnik jelentősnek. Miért okoz ez ekkora problémákat? Hosszútávú átlagokról van szó. Magyarországon jelenleg körülbelül 1,64 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint a nyolcvanas években. Ennek hatása, mint említettem, már látszik a terméshozamon, az invazív fajok térnyerésén. De láthatjuk, egyre intenzívebbek a viharok, gyakoribbak az aszályos időszakok, ha vannak áradások azok is komolyabbak. Gondoljunk bele, ha a mi testhőmérsékletünk csak másfél fokkal emelkedik, már akkor sem érezzük jól magunkat, ha felmegy 39 fokra, akkor nem vagyunk képesek dolgozni sem, és a szervezetünk nem is bírja hosszú távon. A társadalom „szervezete" is ugyanúgy egy adott átlag-hőmérsékleti viszonyra, klímára van beállva, ugyanolyan érzékeny már 1-2 fok melegedésre is. Végül is nem a másfél fokkal magával van a baj, hanem a következményeivel: az extrém időjárási viszonyokkal, mert az azok következtében kialakuló csapadékeloszlási változások komoly társadalmi konfliktusok okozói lehetnek. A tudósok megvizsgálták, mi lehet az a hőmérséklet-emelkedés, amelynek a hatásaihoz még nagyjából lehet alkalmazkodni. Az alap az ipari forradalom előtti szint: nem szabad engedni, hogy annál több mint két fokkal magasabbra emelkedjék a hőmérséklet. A Marshall-szigetek akkor már eltűnne a térképről a tengerszint növekedése miatt. És a két fokból egy már itt van.
Ürge-Vorsatz Diána

800 méteres alagutat ásnak Pest alatt - Tavasz végéig állhat a dugó az Erzsébet hídnál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.05. 11:57

Fotó: Tóth Péter
Egy fúrópajzs fog hónapok alatt átvánszorogni az Erzsébet hídtól a Városházáig, és ehhez még csak engedélyt sem kellett szereznie a Főtávnak.
Alagút-építési munkák miatt hamarosan tartós forgalomkorlátozás várható az Erzsébet híd pesti hídfőjénél - írja a 24.hu. Legalább kilenc hónapra lezárják a híd felhajtó oldalának két szélső sávját, mert földkitermelés indul a Szabad sajtó útja 2-4. számú épület melletti útszakaszon. A munkák idejére nagyrészt lezárják az út túloldalán lévő Március 15. teret is.
A Városházáig tartó 800 méteres szakaszon egy kisebb fúrópajzs alakítja majd ki az alagutat. A felszínen, a Szabad sajtó útján pedig egy több emelet magas résfalazó gép dolgozik majd, innen viszik teherautókon a kitermelt földet.
A munkálatok miatt az egyik környékbeli üzlet tulajdonosa próbált reklamálni, és igyekezett kideríteni, hogyan kaphatott építési engedélyt a projekt, amelynek részeként közvetlenül a piaristák épülete mellett nyitnak meg egy több mint 20 méter mély aknát.
A reklamáció során kiderült, hogy a cég álláspontja szerint távhővezeték-építésnél még egy ilyen méretű beruházás esetében sem szükséges az építési engedély megszerzése.

A nagyszabású építkezés egyébként része a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. „fővárosi hőgyűrű” projektjének, amelynek nyomai az Erzsébet híd budai oldalán hatalmas munkagödrök formájában már jól láthatóvá váltak.

Kórházba került Kósa ezermilliárdos üzleti partnere, de ott is kihallgathatják

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.09.05. 10:49

Fotó: police.hu
A „csengeri háztartásbelit” kedd este hozták haza Svájcból, kihallgatása egészségügyi okokból csúszott. A nő éveken át hitegette Kósa Lajost, hogy részesülhet a mesés, ezermilliárdos örökségből.
Hazaszállítása után rosszul lett a „csengeri örökösnő” néven elhíresült Sz. Gáborné, így a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem tudta megkezdeni a csalással gyanúsított nő ma reggelre tervezett kihallgatását. Sz. Gáborné ügyvédjétől tudjuk, hogy ügyfele kórházban van. Munkatársunk szerint valószínű, hogy nyomozók a kórházban is megkezdik a kihallgatását, mivel dél körül azt tapasztalta, hogy bementek a rendőrök a kórterembe. A gyanú szerint Sz. Gáborné éveken át azt ígérte többeknek, hogy mesés, 1300 milliárd forintos örökséggel rendelkezik Németországban. A történetével 2012-ben egy helyi ügyvéden keresztül megkereste Kósa Lajost, aki akkor debreceni polgármester volt. Kósa olyannyira hitelt adott a történetnek, hogy mindjárt arra is vállalkozott, hogy 1300 milliárd forintból magyar állampapírokat vásárol az asszonynak, az ügyletről pedig közjegyzői közokiratot vettek fel. Dacára, hogy – mint arról írtunk – a közokirat nyilvánvaló képtelenségeket is tartalmazott - így többek között a hölgy megadott egy FHB-s banki számlaszámot, amin elvileg ez a csillagászati mennyiségű, a magyar GDP 4 százalékára rúgó összeg parkolt volna, úgy, hogy közben az FHB mérlegfőösszege is ennek csak a töredéke volt – Kósa és Sz. Gáborné „együttműködése” éveken át folytatódott, még közös fotók is készültek róluk. Mint arról lapunk is tudomást szerzett Sz. Gáborné előbb Kósa Lajos feleségének adott volna 800 millió forintnyi ajándékot, majd később ezt úgy módosították, hogy Kósa édesanyja lett volna a javadalmazott. Maga a politikus később azt hangsúlyozta, hogy a valóságban viszont soha nem kapott egy fillért sem a remélt örökségből.  Az együttműködés 2017 elejéig folytatódott – így közben Kósa közvetlen bizalmasainak számító személyek Sz. Gábornéval ingatlanüzletbe is csaptak, de Kósa még 2017 őszén is együtt mutatkozott a hölggyel. Később azonban Kósa – állítása szerint – rájött, hogy átverik. A történet a választási kampány előtt kiszivárgott az azóta bezárt Magyar Nemzethez. A Polt Péter vezette ügyészség szokásához híven azon frissiben elutasította, hogy nyomozást indítson Kósa Lajossal szemben, így szerintük az sem volt szemet szúró, hogy a politikus hozzátartozóit igen komoly mértékű ajándékkal kecsegtette az "örökösnő" miközben a politikus belement a meglehetősen zavaros állampapír vásárlási ügyletbe. (Melyből máskülönben nem lett semmi, legalábbis az állampapírpiacon nem volt nyoma ilyen mértékű tranzakciónak.)  A rendőrség viszont nyomozást indított az ügyben Sz. Gábornéval szemben, aki időközben Svájcba menekült, ám végül a svájci hatóságok kiadták Magyarországnak.