Szociális kegyelemdöfés - Segélymegvonásra készül a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.05 06:00
Ahol közmunkás van a családban, a nem dolgozó felnőtt aligha kap valamit
Fotó: Népszava/
Újabb megszorításra készül a kormány a legszegényebbek szociális ellátásában – tudta meg a Népszava.
A kormány tovább akarja szigorítani a szociális segély feltételeit januártól: ahol közmunkás van a családban, a nem dolgozó felnőtt aligha kap valamit. A közfoglalkoztatás Belügyminisztériumban kidolgozott jövő évi terve úgy módosítaná a szociális törvényt, hogy a szociális segély – NER-ben használatos nevén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) – odaítélésekor 2019 januárjától a közmunkásként szerzett bér összegét számolják bele a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelmébe. Eddig az FHT 22 800 forintját vették figyelembe a járási hivatalok ügyintézői, amikor eldöntötték, hogy valaki jogosult-e a támogatásra vagy sem, biztosított-e a megélhetése vagy sem. Így viszont, ha az eddigi számítás helyett a 8 órás közmunkás bér jelenlegi nettó 54 217 forintját vagy pedig a szakképzett közmunkások nettó 77 968 forintját veszik figyelembe, akkor alig marad olyan család, ahol a nem dolgozó felnőtt jogosult lesz a segélyre.
A készülő kormányhatározat tervezete egyelőre nem nyilvános. Készítői azonban kitették azt a megvitatásra szánt jogszabálytervezetek közé a kormányoldalra ahhoz a rendeletmódosításhoz csatolva, amely a közfoglalkoztatási mintaprogramok szakértőinek díjazását teszi majd lehetővé. Szemfüles szociális munkások letöltötték, így a szöveg annak ellenére is elérhető, hogy ezt a részt néhány óra múlva törölték a nyilvános portálról.
Aljasnak nevezte a tervet a Népszava érdeklődésére Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke folyosói beszélgetésekben már hallott a legújabb „népnyúzó ötletről”, ami szerinte beleillik a cafetéria megadóztatását is tartalmazó, dolgozókat nyomorgató Orbán-csomagba. A Közmunkás Szakszervezet társelnökeként is ismert borsodi politikus elmondása szerint a napokban olyan szociológusokkal találkozott, akik a vidéket járva arra keresik a választ: hogy tudnak megélni a szociális segélyből a kis falvak lakói? Borzalmas állapotokat találtak. Van olyan hely, ahol a düledező házak udvarán térdig járnak a műanyag palackok közt, mert egy-kétezer forintokért megengedik, hogy fizetős városi hulladékudvarok helyett náluk rakják le a szemetet. Télen aztán ezekkel fűtenek, egyre több az asztmás, tüdőrákos a környéken. Máshol nem sokkal többért a falusiak nevére hoznak be külföldi kocsikat, tudván-tudva, hogy a közterheket rajtuk nem tudják behajtani a hatóságok. Az élősködők ismerik a magyar falvak szegényeit, a kormány nem – jegyezte meg Komjáthi. A Közmunkás Szakszervezet másik vezetője, Vécsi István arra emlékeztetett, hogy korábban a miniszterelnök nyíltan a segélyezés megszüntetését célozta meg. Ricse polgármestere a legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy nemcsak a segélyre szorulók, hanem a közmunkások is egyik napról a másikra élnek, nincs előttük perspektíva. A hét eleji viharban megrongálódott hálózat miatt tegnap délelőtt például nem tudták időben utalni a közmunka béreket, ezért egymás után jelentek meg az emberek a hivatalban, hogy legalább előleget adjanak, mert napok óta nem ettek. Az egyelőre nem nyilvánosságnak szánt terv „start szövetkezetekké” alakítaná a közfoglalkoztatási alapon létrejött szociális szövetkezeteket, és kivenné a kötelező közbeszerzés köréből az általuk végzett építési munkákat, szolgáltatásokat, náluk megtermelt árukat. Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke nem hallott a javaslatról, de nem csodálkozik, hisz a kormány már régóta nem vonja be a hozzájuk hasonló szakmai szervezeteket a jogszabályváltozások előkészítésébe. A legutóbbi módosítás például külön pályázati pénzhez juttatta az önkormányzatok és közmunkások bevonásával működő szociális szövetkezeteket, azokat azonban, amelyek nem akartak társulni a kötelező új szereplőkkel, gyakorlatilag ellehetetlenítette. Az elnök szerint a 2016-ban még 2800 tagot számláló szektorban mára pár százan maradhattak, a többiek más működési formát választottak. A kormány egy rossz szövetkezetképet kerget – fogalmazott Németh László. Szétverte a szociális szövetkezeteket, egy szűk kör a nyugdíjas-, meg kismama szövetkezetekbe akarja terelni az embereket, a kormánypártok más belső csoportjai meg ezzel szembemenő foglalkoztatási terveket támogatnak.

Amikor a négy nem négy

A szociális törvény értelmében a megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy „fogyasztási egységre” jutó havi jövedelme nem haladja meg a 28 500 forintos nyugdíjminimum 90 százalékát, vagyis a 25 650 forintot. A kiszámításnál az első nagykorú családtag 1 egésznek számít, de társa már csak 0,9, az első és második gyermek 0,8, minden további gyermek 0,7 egység. Vagyis egy négytagú család a szociális ellátás kiszámításánál már csak 3,5 fogyasztási egységnek számít, és 89 775 forint alatt kell maradnia a bevételeiknek, hogy a kérelmező családtag megkaphassa a szociális segélyt.

2018.09.05 06:00
Frissítve: 2018.09.05 06:00

Blanka bátor, de védelemre van szüksége - az MSZP felajánlotta jogászait a rendszer ellen kiálló gimnazistának

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:58

Fotó: Facebook/Hallgatói Szakszervezet/
A kormánymédia akkor is képes a karaktergyilkosságra, ha egy gimnazista a célpont.
Nekem is vannak gyermekeim, így mélyen felháborít, amikor egy fiatalt bántanak – kommentált Tóth Bertalan, hogy kormánymédia épp karaktergyilkosságot próbál végrehajtani Nagy Blanka ellen. Emlékeztetőül: a gimnazista a túlóratörvény ellen protestáló kecskeméti tüntetésen szólalt fel – érzelem-vezérelt, szabad szájú stílusban. Bayer Zsolt visszakézből ócska, kis nyomorult prolinak bélyegezte a lányt, a Ripost pedig azzal a fake news-zal rukkolt elő, hogy Nagy Blanka több tárgyból bukásra áll. Az MSZP elnöke szerint nem vitás, hogy Blanka bátor, de védelemre van szüksége ezzel az embertelen rezsimmel szemben – így Tóth Bertalan felajánlotta, hogy amennyiben a gimnazista lány igényt tart rá, a párt jogászai készséggel segítenek, hogy érvényt szerezhessen igazának. 
2019.01.16 15:58

A vasutasok nem sztrájkolnak

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:45

Fotó: / Kertész Gábor
Kétszámjegyű bérfejlesztést akarnak elérni idén a vasutasok, postások és más közszolgáltatást végző állami vállalatok szakszervezetei és vezetői. A közlekedési ágazatban azonban akkor sincs értelme a munkabeszüntetésnek, ha nem érik el az elvárt emelést – mondta lapunknak a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.
Ha nem kapnak több pénzt a bérekre, az állami cégek nem tudják elvégezni közszolgáltatási feladataikat, akkora az elvándorlás, a létszámhiány. Ezért azt várják a terület munkavállalóinak szervezetei és a STRATOSZ, azaz a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége is, hogy a kormány mélyebben nyúljon a zsebébe és adjon érezhető béremelést saját embereinek. Erről szerda délelőtt a tavaly februárban alakult Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) ülésén állapodtak meg, ahogy arról is, hogy a követelést külön-külön megküldik az innovációs és technológiai miniszternek, hogy jelölje ki a tárca tárgyalóit, akikkel legalább két évre megállapodhatnak a magasabb bérekről. A Népszava érdeklődésére a Vasutas Szakszervezet elnöke arra emlékeztetett, hogy ebben a körben él az a 2017-ben megkötött bérmegállapodás, amely három év alatt átlagosan 30 százalékos béremelést tartalmaz az állami cégek munkatársainak, ebből 2019-re azonban csak 5 százalékot. Meleg János a többi szakszervezet nevében is azt hangsúlyozta, hogy mára olyan mértékű munkaerőhiány alakult ki a vasúttól a postáig, a Volán vállalatoktól a villamos energia iparig és a vízügyi cégekig, hogy ha nem javítják érezhetően a dolgozók keresetét, az elvándorlás negatív hatását már a lakosság is megérzi. Ezért döntöttek úgy, hogy az 5 százalék felett további kiegészítő emelésre kérik a kormányt. Erre egyébként a minimálbér és a garantált bérminimum december végén elfogadott 8 százalékos emelése miatt is szükség van, mert egyre jobban összecsúszik az állami vállalatok alkalmazotti bértáblájának alsó szintje, ezért a magasan képzett szakemberek a piaci szférában keresnek maguknak munkát. Nem akarnak ugyanannyit keresni, mint szakképzetlen vagy alacsonyabban képzett kollégáik. Meleg János hozzátette, hogy a MÁV-nál 15 százalékos emelést kérnek és olyan juttatások reálértékének megőrzését várják el, mint a vállalat önkéntes pénztári befizetései a dolgozók javára. A Vasutas Szakszervezet elnöke az elégedetlenségről és a tervezett országos sztrájkhoz való csatlakozásról kijelentette, hogy ők is rengeteg gonddal küzdenek, de a 2012-ben elfogadott személyszállítási törvény értelmében a járatok 66 százalékát sztrájk idején is el kell indítaniuk a még elégséges szolgáltatások jegyében. Nincs értelme a munkabeszüntetés meghirdetésének, mert a leállást alig vennék észre az utasok, hiszen a felújítások sorozatos elmaradása miatt egyre romló technikai körülmények és a létszámhiány miatt már most rengeteg járat késik, vagy nem is tud elindulni. Meleg János szerint ráadásul lesz ennél rosszabb is a helyzet. A szakszervezetek által szervezett demonstrációkon azonban ott vannak és jövőben is ott lesznek – tette hozzá.
2019.01.16 15:45