Szociális kegyelemdöfés - Segélymegvonásra készül a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.05 06:00
Ahol közmunkás van a családban, a nem dolgozó felnőtt aligha kap valamit
Fotó: Népszava/
Újabb megszorításra készül a kormány a legszegényebbek szociális ellátásában – tudta meg a Népszava.
A kormány tovább akarja szigorítani a szociális segély feltételeit januártól: ahol közmunkás van a családban, a nem dolgozó felnőtt aligha kap valamit. A közfoglalkoztatás Belügyminisztériumban kidolgozott jövő évi terve úgy módosítaná a szociális törvényt, hogy a szociális segély – NER-ben használatos nevén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) – odaítélésekor 2019 januárjától a közmunkásként szerzett bér összegét számolják bele a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelmébe. Eddig az FHT 22 800 forintját vették figyelembe a járási hivatalok ügyintézői, amikor eldöntötték, hogy valaki jogosult-e a támogatásra vagy sem, biztosított-e a megélhetése vagy sem. Így viszont, ha az eddigi számítás helyett a 8 órás közmunkás bér jelenlegi nettó 54 217 forintját vagy pedig a szakképzett közmunkások nettó 77 968 forintját veszik figyelembe, akkor alig marad olyan család, ahol a nem dolgozó felnőtt jogosult lesz a segélyre.
A készülő kormányhatározat tervezete egyelőre nem nyilvános. Készítői azonban kitették azt a megvitatásra szánt jogszabálytervezetek közé a kormányoldalra ahhoz a rendeletmódosításhoz csatolva, amely a közfoglalkoztatási mintaprogramok szakértőinek díjazását teszi majd lehetővé. Szemfüles szociális munkások letöltötték, így a szöveg annak ellenére is elérhető, hogy ezt a részt néhány óra múlva törölték a nyilvános portálról.
Aljasnak nevezte a tervet a Népszava érdeklődésére Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke folyosói beszélgetésekben már hallott a legújabb „népnyúzó ötletről”, ami szerinte beleillik a cafetéria megadóztatását is tartalmazó, dolgozókat nyomorgató Orbán-csomagba. A Közmunkás Szakszervezet társelnökeként is ismert borsodi politikus elmondása szerint a napokban olyan szociológusokkal találkozott, akik a vidéket járva arra keresik a választ: hogy tudnak megélni a szociális segélyből a kis falvak lakói? Borzalmas állapotokat találtak. Van olyan hely, ahol a düledező házak udvarán térdig járnak a műanyag palackok közt, mert egy-kétezer forintokért megengedik, hogy fizetős városi hulladékudvarok helyett náluk rakják le a szemetet. Télen aztán ezekkel fűtenek, egyre több az asztmás, tüdőrákos a környéken. Máshol nem sokkal többért a falusiak nevére hoznak be külföldi kocsikat, tudván-tudva, hogy a közterheket rajtuk nem tudják behajtani a hatóságok. Az élősködők ismerik a magyar falvak szegényeit, a kormány nem – jegyezte meg Komjáthi. A Közmunkás Szakszervezet másik vezetője, Vécsi István arra emlékeztetett, hogy korábban a miniszterelnök nyíltan a segélyezés megszüntetését célozta meg. Ricse polgármestere a legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy nemcsak a segélyre szorulók, hanem a közmunkások is egyik napról a másikra élnek, nincs előttük perspektíva. A hét eleji viharban megrongálódott hálózat miatt tegnap délelőtt például nem tudták időben utalni a közmunka béreket, ezért egymás után jelentek meg az emberek a hivatalban, hogy legalább előleget adjanak, mert napok óta nem ettek. Az egyelőre nem nyilvánosságnak szánt terv „start szövetkezetekké” alakítaná a közfoglalkoztatási alapon létrejött szociális szövetkezeteket, és kivenné a kötelező közbeszerzés köréből az általuk végzett építési munkákat, szolgáltatásokat, náluk megtermelt árukat. Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke nem hallott a javaslatról, de nem csodálkozik, hisz a kormány már régóta nem vonja be a hozzájuk hasonló szakmai szervezeteket a jogszabályváltozások előkészítésébe. A legutóbbi módosítás például külön pályázati pénzhez juttatta az önkormányzatok és közmunkások bevonásával működő szociális szövetkezeteket, azokat azonban, amelyek nem akartak társulni a kötelező új szereplőkkel, gyakorlatilag ellehetetlenítette. Az elnök szerint a 2016-ban még 2800 tagot számláló szektorban mára pár százan maradhattak, a többiek más működési formát választottak. A kormány egy rossz szövetkezetképet kerget – fogalmazott Németh László. Szétverte a szociális szövetkezeteket, egy szűk kör a nyugdíjas-, meg kismama szövetkezetekbe akarja terelni az embereket, a kormánypártok más belső csoportjai meg ezzel szembemenő foglalkoztatási terveket támogatnak.

Amikor a négy nem négy

A szociális törvény értelmében a megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy „fogyasztási egységre” jutó havi jövedelme nem haladja meg a 28 500 forintos nyugdíjminimum 90 százalékát, vagyis a 25 650 forintot. A kiszámításnál az első nagykorú családtag 1 egésznek számít, de társa már csak 0,9, az első és második gyermek 0,8, minden további gyermek 0,7 egység. Vagyis egy négytagú család a szociális ellátás kiszámításánál már csak 3,5 fogyasztási egységnek számít, és 89 775 forint alatt kell maradnia a bevételeiknek, hogy a kérelmező családtag megkaphassa a szociális segélyt.

2018.09.05 06:00
Frissítve: 2018.09.05 06:00

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50