Elég váratlanul ismét lejtmenetre váltott a forint, napok óta az euró egy egységéért 327-328 forintot adnak a bankközi piacok devizakereskedői. Ez az árfolyam még nem éri el ugyan a június végi rekordnak számító 332 forintos szintet, de nem keltene meglepetést, ha előbb-utóbb ez bekövetkezne. A forint annak ellenére, hogy a magyar gazdaság fő mutatói javulást mutatnak, továbbra is sérülékenynek bizonyul. Ha a feltörekvő országok valamelyike hitelképtelenné válik vagy csődközeli állapotba kerül, akkor bizton lehet arra számítani, hogy erre a hazai fizetőeszköz gyengüléssel válaszol. Júniusban Törökország, napjainkban pedig Argentína fizetőképessége okoz gondot. Annak ellenére, hogy a két országban történő gazdasági eseményeknek közvetlen befolyása nincs Magyarországra, hanem csak úgynevezett másodkörös hatása van.
A HVG egyébként a napokban emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter júliusi nyilatkozata szerint is: "véget ért az a nyugodt időszak, amely 305-315 között tartotta a forint árfolyamát", vagyis a nemzetközi gazdasági környezet és "nyomások" miatt hozzá kell szoknunk a gyengébb forintárfolyamhoz. Csekély vigasz, hogy a környező - még eurót nem használó - országokban is hasonló a helyzet. Viszont az esetek többségében a forint a régiós országokhoz képest mindenre érzékenyebben reagál, pedig volt néhány nyugodt éve is.
A mostanában a lapok címlapjára került Argentína hónapok óta a vágtató inflációval küszködik, emellett a költségvetése is rendbetételre szorul, ugyanis a kiadások rendszeresen meghaladják a bevételeket - értékelte lapunk érdeklődésére a jelenlegi helyzetet Nagy Sándor Gyula, a Külgazdasági és Külügyi Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Az argentin kormány célja az, hogy 2019-re egyensúlyi költségvetést alkosson, ami számításaik szerint 6 milliárd dollárnyi megtakarítást jelenthet majd az eddigi célokhoz képest. A válság egyik oka - mondta a szakember, hogy a nemrég beindult nemzetközi kamatemelkedés nem kedvez Argentínának. Mivel kizárt, hogy a világ legjelentősebb tőkecentrumai (az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína) csökkentsenek a kamataikon, inkább az emelés előkészültei vannak napirenden. Ezért a magasabb kamat reményében a nemzetközi befektetők fokozatosan elhagyják a fejlődő országok kötvényeit, és a kevésbé kockázatos piacokra mennek. A tőke távozása egyaránt jellemzi Argentínát, de részben Magyarországot is.
Hírek szerint a Franklin Templeton befektetési alap az elmúlt 2 hétben mintegy 1,23 milliárd dollárt bukott legnagyobb argentin befektetésén. (A társaság korábban jelentős pozíciókkal rendelkezett a magyar tőkepiacon, de időközben innen már levonultak.) A rendkívül nehéz gazdasági helyzetben Mauricio Macri-kormánya idén júniusban az IMF-hez fordult, és meg is állapodtak egy 50 milliárd dolláros hitelkeret megnyitásáról Argentína számára, ebből 15 milliárd dollárt Argentína már le is hívott - mondta Nagy Sándor Gyula. Azonban időközben a Valutaalapot nyugtalanítani kezdte, hogy az ország a már addig is rendkívül magas, 45 százalékos alapkamatot - amelyhez fogható mértékűt még egyetlen ország sem alkalmazott eddig -, 60 százalékra emelte. Ezért New Yorkba hívták az argentin pénzügyminisztert, hogy személyesen adja elő a pénzügyi stabilitás érdekében tervezett intézkedéseket, melyek közül kiemelendők az adóintézkedések, valamint a költségvetési szigorítások.
Miközben a török válság sem oldódott meg, tegnap már a dél-afrikai gazdaságról érkeztek befektetőket elriasztó hírek.
