Nyolc madárfaj halhatott ki az elmúlt években

Publikálás dátuma
2018.09.04. 19:14
Spix ara pár
Fotó: PATRICK PLEUL / DPA-ZENTRALBILD / DPA / AFP
A nagy kontineseken is kibontakozik a válság, amelyet az élőhelyek elpusztítása okoz.
A Rió című animációs filmből is jól ismert Spix-ara egyike annak a nyolc madárfajnak, amelyek az elmúlt években kihaltak a BirdLife International természetvédelmi szervezet szerint – írja az MTI. A madarak és élőhelyük védelmével foglalkozó szervezet közzétette A világ madarainak állapotáról szóló jelentését, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő 51 kihalás szélén álló madárfaj helyzetét vizsgálták. A vadon utoljára 2000-ben látott Spix-ara mellett a Pouli-gyapjasmadarat, a pernambucói törpekuvikot, az alaogasi liánjárót és a tengerkék ararát is azon fajok közé sorolták, amelyek a szervezet szakemberei szerint bizonyítottan vagy nagy valószínűséggel kihaltak. Az IUCN megbízása alapján a szervezet hivatalos jogkörrel bír a veszélyeztetett fajok vörös listájának összeállításában, a szakemberek új statisztikai módszerekkel elemezték a vadon élő madarak előfordulását. Azt találták, hogy az 51 kihalás szélén álló faj közül az új-kaledóniai Moorea-szigeti nádiposzáta az egyetlen, amely ma már kevésbé veszélyeztetett. A nyolc kihaltnak átsorolt faj közül négy a valószínűleg kihalt kategóriába tartozik. Ezek között van az egykoron Argentína, Uruguay és Brazília területén élt tengerkék arara és a pernambucói törpekuvik, amelyet 2002 óta nem láttak élőhelyén a brazil Pernambuco szövetségi államban. Történelmileg a legtöbb madárkihalást a kicsiny szigeteken élő fajok esetében regisztrálták, amelyek gyakran esnek vadászat és az invazív fajok áldozatául, de a nyolc újabb kihalt faj közül öt a dél-amerikai kontinensen él, négy Brazíliában és a szakemberek az erdőirtással magyarázták kipusztulásukat.

Több mint 26 ezer madárfaj van veszélyben

Az új tanulmány megmutatta, hogy a kihalási válság, amelyet az élőhelyek ember általi elpusztítása okoz, a nagy kontineseken is kibontakozik – idézte Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető tudósát a The Guardian című brit napilap honlapja.
„Mikor az emberek a kihalásra gondolnak, a dodóra gondolnak, de elemzésünk megmutatta, hogy a kihalás folytatódik és felgyorsul. Történelmileg a madárkihalás 90 százaléka távoli szigeteken történt. Bizonyítékaink azt mutatják, hogy a kihalás növekvő hulláma árasztja el a kontinenst, amelyet a fenntarthatatlan mezőgazdaság, az erdőirtás és a vizes élőhelyek lecsapolása okozta élőhelyelvesztés idéz elő”

– tette hozzá.

Butchart azt reméli, a tanulmány ösztönözni fogja, hogy az eddigi erőfeszítések dupláját fordítsák a további kihalások megelőzésére.   A IUCN legutóbbi vörös listája szerint több mint 26 ezer madárfaj veszélyeztetett, és a tudósok a hatodik nagy, ember előidézte kihalási eseményre figyelmeztetnek. A Pix-ara fogságban tenyésztett populációit visszatelepíthetik a vadonban, ám három faj, az aalgoasi liánjáró, a Hawaaii-szigeteki Mauin élő pouli gyapjasmadár és a Brazíliában élt poszátaféle, a cryptic treehunter örökre eltűnt az égről, csakúgy mint az alagosi liánjáró, amely 2011-ben halt ki.
Szerző

Olvadnak a gleccserek Svájcban

Publikálás dátuma
2018.09.04. 13:13
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A forró nyár következményeként szemmel láthatóan is olvadnak Svájc Wallis kantonjában lévő barlang gleccserei.
Szakértők a svájci gleccsereket nem lehet megmenteni, az évszázad végére szinte teljesen eltűnhetnek.   1973-ban még 2150 gleccsert tartottak számon, ma már csak 1400-at. Nyár végén a gleccserek kétharmadát hónak kellene borítania, de ettől messze vagyunk - idézte az euronews a Lausanne-i Egyetem tanárának szavait.
„Ha van elegendő hó, akkor az kezd el olvadni, ha nincs, akkor viszont a jég. És ha nincs hó, annak az is a következménye, hogy nincs elegendő utánpótlás sem a jég képződéséhez”

- mondta Christophe Lambiel.

A Rhone-gleccserbe vájt barlang egyes részein önkéntesek hatalmas vásznakkal igyekeznek védeni a jeget a napfénytől, de ez csak kicsit képes késleltetni az olvadást.
Szerző

Hatalmas uszállyal próbálják begyűjteni az óceáni szemetet

Publikálás dátuma
2018.09.04. 12:12
Fotó: The Ocean Cleanup
Fotó: The Ocean Cleanup
Néhány napon belül indul a hatalmas uszály, amellyel tesztelik, begyűjthető-e az óceán felszínét borító szemét.
A napokban indul a holland, a The Ocean Cleanup elnevezésű projekt, amely megkísérli az óceán felszínén lebegő műanyag termékek begyűjtését - írta az SG.hu A szemetet még a termékek lebomlása előtt be akarják gyűjteni, ugyanis a mikroműanyagok a halakon keresztül a táplálékláncba is bekerülnek, tovább szennyezve a környezetet,
A 600 méter hosszú, az óceán felszínén végighúzódó láncot 3 méter mély „szoknyával” egészítettek ki, hogy megakadályozzák a különböző darabkák átszivárgását. A szemét tereléséhez a természetes áramlások és mozgás mellett 4-6 hetente szükség lesz a rendszer átvizsgálására és kiürítésére is. Az első eredményektől függ majd a további példányok vízre bocsátása, illetve beüzemelése.
Jelenleg öt nagyobb szeméthegy ismert, az összesen 21 millió euróba kerülő System 001 ezek egyikét veszi célba, tesztjelleggel, ezután jöhetnek majd a további, még nagyobb példányok.
Fotó: The Ocean Cleanup
Fotó: The Ocean Cleanup
A tervek szerint öt éven belül a jelenlegi szemét nagyjából felét gyűjtenék be, 2040-re pedig elérnék a 90 százalék feletti arányt is. A kezdeményezés kitalálói szerint szerint sietnünk kell, mert az előrejelzések szerint 2050-re halak mennyiségét is meghaladná a tengereken hánykolódó műanyag szemét, amelynek eltakarítására eddig nem sok erőfeszítést tettek, annak ellenére, hogy az ötvenes évek óta folyamatosan szennyezzük a nagy vizeket. Ezért ennek mérséklésére, leállítására is megoldást kellene találni. A készítők a begyűjtés utáni újrafelhasználásban is igyekeznek segíteni.
Szerző