Ploggolni is lehet a hétvégi Természetjáró Fesztiválon

Publikálás dátuma
2018.09.06. 10:10
Illusztráció: Facebook/Hulladékvadász
Fotó: Facebook/Hulladékvadász
Először szerveznek Verőcén Természetjáró Fesztivált, amelyen ploggingolni, azaz szemetet szedve kocogni is lehet.
A Dunakanyarban és a Börzsönyben gyalogos, kerékpáros, valamint vízitúrák lesznek, a verőcei Csattogó-völgyben, a fesztivál központi helyszínén pedig napközben ügyességi játékok, sportbemutatók, előadások, gyerek- és családi programok, este pedig koncertek várják a látogatókat - írta az MTI a szervezők közleménye alapján.      
Zebegény, Nagymaros, Kismaros, Verőce, Királyrét és Katalinpuszta térségében a három nap alatt mintegy 100 túra közül választhatnak a fesztiválra érkezők. A szervezők a gyakorlott túrázóktól a gyerekekkel kirándulni vágyókig mindenki számára kínálnak érdekes és teljesíthető túrákat: családi távok, különböző kerékpáros és gyalogos, vízi és kerékpáros, gyalogos és kisvasutas, valamint tematikus túrák közül lehet válogatni. A programban szerepel teljesítménytúra, ökoturisztikai szakvezetés, gyógynövénytúra, nordic walking túra, közösségi futás és szemétszedő kocogás, a plogging is.

Plogging - szemétszedő kocogás

A Svédországból eredő öko-fitnesz irányzat egyesíti a környezetvédelmet és a sportolást, ugyanis a résztvevők kocogás közben felszedik a szemetet a kijelölt úton. 

A fesztiválon a Csattogó-völgyi üdülőházak területén bemutatkoznak outdoor termékek forgalmazói, kitelepül számos zöld civil szervezet, de lesznek filmvetítések, természetvédelmi fotókiállítás, valamint a természetjáráshoz, környezettudatos életmódhoz, hulladékcsökkentéshez kötődő előadásokon és workshopokon is részt vehetnek a Verőcére látogatók.
A túrák előtt és után játékos programokkal, gyerekfoglalkoztatóval, kéktúrás vetélkedőkkel, 3D barlangi vetítéssel, csillagászati bemutatókkal is készülnek, de méta, jóga, teqball közül is lehet választani. A színpadon a Mongooz and The Magnet, valamint Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák gondoskodnak a zenéről, szombaton délután a gyerekek a Kolompos, este pedig a Vegas Showband muzsikájára táncolhatnak.
Az idén először megrendezett fesztiválon a rendezvény szervezője és házigazdája, a Magyar Természetjáró Szövetség mellett megjelenik a Duna-Ipoly Nemzeti Park, az Ipoly Erdő Zrt., valamint a természetjáráshoz, környezet- és természetvédelemhez kötődő egyesületek széles köre, de kiemelt figyelmet kap az Országos Kéktúra és a kéktúrázás népszerűsítése is. A fesztiválon való részvételhez online jegyvásárlás szükséges, néhány programra pedig regisztrálni kell.
Szerző

Megmozdult az óriás-jéghegy

Publikálás dátuma
2018.09.06. 09:45
AFP PHOTO / NASA/NASA ICE
Fotó: AFP PHOTO / NASA/NASA ICE
Tizenhárom hónapnyi veszteglés után a Larsen-C selfjégről leszakadt hatalmas jéghegy déli vége jelentősen elmozdult, a parttal eddig párhuzamos tömb most nagyjából derékszögnyit fordult el - írta az MTI a BBC alapján.
Szakértők szerint a déli félteke közelgő nyara is segítheti az előrelátható északi irányú sodródást.
"Több mint egy évnyi ide-oda sodródás után az A68 nevű jéghegy, amely tavaly július 17-én tört le a tengerbe nyúló selfjégről, végül kiszabadult a szorításból, amit a keleti oldalon a tengeri jég, a északon a sekély víz jelentett. A szeptember eleji erős keleti főnszél a hegy déli végét a Weddell-tengernek fordította. Most már sokkal könnyebben távolodhat az áramlatokkal az északi, melegebb vizek felé"

- magyarázta Adrian Luckman, a brit Swansea-i Egyetem kutatója.

 Az A68 forgó mozgása jellemző a nagy kiterjedésű, táblás jéghegyekre. Ahol a hegy a tengerfenéknek ütközik, hatalmas barázdákat vág az üledékbe, ezt kutatócsoport fogja vizsgálni az év végén.  A több mint egy évig tartó part menti mozgás levágott néhány kiszögellést a jéghegyről, amely még így is a legnagyobbak közé tartozik: hossza nagyjából 150, szélessége 55 kilométer. Az egyik jégdarab, amelyik levált róla, külön nevet is kapott az amerikai Országos Jégközponttól: A68b-nek hívják. A központ nyilvántartása szerint az A68 minden idők hatodik legnagyobb jéghegye.

Tapír született a budapesti állatkertben (videó)

Publikálás dátuma
2018.09.05. 15:39
Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
Bár a kifutóban, a látogatók szeme láttára jött világra vasárnap, az anyaállat egy védett, nyugalmas, félreeső helyre, az istállótérbe vitte az újszülött tapírt, a közönség néhány napig még nem láthatja.
Tovább folytatódik a „baby boom” a Fővárosi Állat- és Növénykertben: vasárnap ugyanis a tapíroknál is gyermek született. Erre az örvendetes eseményre már nagyon régóta vártak a szakemberek, hiszen utoljára 31 esztendeje láthatott az állatkert közönsége újszülött tapírt.

Apás volt a szülés

A tapírgyerek szeptember 2-án, azaz vasárnap látta meg a napvilágot. Suki, a 20 éves anyaállat ráadásul nem az istállóban, hanem a Dél-Amerika kifutó hátsó részén adott életet a kicsinek, így azok a látogatók, akik épp akkor arra sétáltak, a saját szemükkel is láthatták az apróság világra jövetelét. Géza, a 22 esztendős apuka is mindvégig családja közelében volt. A tapírokkal közös kifutóban, „társbérletben” lakó többi dél-amerikai állat - a vízidisznók, a nagy marák és a nanduk is - érdeklődve figyelte az eseményeket. Az egyik vízidisznó még az újszülött letisztogatásába is besegített Sukinak. A jövevény rövid időn belül lábra is állt, de az első lépéseket még igen reszketeg lábakkal tette meg. Később az emlőket is sikeresen megtalálta, és azóta is rendben gyarapszik - derül ki az állatkert közleményéből.
A születés pillanatait, illetve a kis tapír első lépéseit a gondozók meg is örökítették, a felvételekből készült kisfilmet szerdán tette közzé az állatkert. Az újszülöttet azonban néhány napig még biztosan nem láthatják a látogatók, az ellés után ugyanis Suki egy védett, nyugalmas, félreeső elkülönítő helyiségbe vitte a kicsinyét, ahol azóta is tartózkodnak. Az állatkert munkatársai sem zavarják őket, egyelőre csak a gondozók, illetve szükség esetén az állatorvosok mehetnek a közelükbe. Ők már gyanítják, milyen nemű az újszülött, de biztosan egy-két napon belül lehet megmondani, és nevet is majd ezt követően lehet keresni.

Csikó? Borjú? Malac?

Érdekes nyelvi probléma, hogy az ifjú tapírokat csikónak, borjúnak vagy malacnak lenne-e indokoltabb nevezni. A szakirodalomban ugyanis mindhárom megnevezéssel találkozni, illetve nem ritka, hogy egyszerűen kölyöknek nevezik őket. Az egzotikus vadállatok kor és ivar szerinti elnevezésekor általában az eredetileg háziállatokra kitalált neveket szokás használni. A nagytestű állatok (elefánt, orrszarvú, víziló, zsiráf) utódait például a szarvasmarha mintájára borjúnak, a lófélék és a tevefélék (mint hátas és málhás állatok) utódait a ló mintájára csikónak, a vadon élő sertésfajok kicsinyeit a sertés mintájára malacnak. A tapírhoz rokonság szempontjából legközelebb álló háziállatunk a ló, tehát ez alapján tapírcsikóról kellene beszélni. Ugyanakkor a tapíroknak az orrszarvúak még közelebbi rokonaik, náluk pedig a nagy méret miatt a borjú név használatos az utódok megnevezésére. Ezért van az, hogy sok állatkerti szakember automatikusan a tapírborjú nevet használja. Szórványosan még a tapírmalac elnevezéssel is lehet találkozni, az ifjú tapírok csíkjai miatt.

A tapírok négy faja közül az állatkertekben általában a dél-amerikai, más néven síkföldi vagy közönséges tapírt (Tapirus terrestris) szokták bemutatni: ehhez a fajhoz tartoznak a budapesti tapírok is, amelyek Dél-Amerika csapadékosabb vidékein, a Kolumbiától egészen Argentína északi részéig terjedő terület erdőségeiben és mocsaras vidékein őshonosak. Mivel élőhelyük egyre zsugorodik, egyes vidékeken vadásznak is rájuk, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által létrehozott, a fajok veszélyeztetettségének mértékét kifejező értékelési rendszerben a dél-amerikai tapírt az úgynevezett sebezhető (vulnerable) fajok között tartják számon.
A nőstények átlagosan 13 hónapig vemhesek, és ellésenként egy, ritkán két utódot hoznak világra. Az újszülöttek – a lényegében egyszínű felnőttekkel ellentétben – csíkosak, illetve a lábaikon foltokat viselnek. A fiatal tapírok 6-8 hónapig, esetleg még ennél is anyatejjel táplálkoznak, de már viszonylag hamar megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is. A fiatalok általában másfél éves korukra válnak teljesen önállóvá, az ivarérettséget pedig 2-3 évesen érik el. A tapírok élettartama akár a 30 évet is meghaladhatja.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1890 óta élnek tapírok. Ezek többnyire dél-amerikai tapírok voltak, de 1912-ben indiai tapír is élt Budapesten. Jelenleg – a most született kicsivel együtt – három tapír él a magyar főváros állatkertjében. A szülők közül Suki 2009 óta, Géza pedig 2001 óta lakik Budapesten.
Szerző