Maccabi-játékok: egy év sincs hátra, de megint elbukott a pályázat

Publikálás dátuma
2018.09.05. 13:43

Fotó: SAGRA Építész Kft.
Nagy a titkolózás, egyetlen érintett sem árulja el, hogy miért lett eredménytelen az újabb tender is. A Kerepesi úti Sportpark felépítésére már egy év sem maradt, miközben jövőre itt rendeznék meg a több tízmilliárdos költségvetésű Makkabi-játékokat.
Másodjára is eredménytelen lett a Kerepesi úti Sportpark felépítésére kiiírt közbeszerzési pályázat, amely a 2019. július 29. és augusztus 7. között Magyarországon tartandó Maccabi Európa Játékoknak, azaz az európai zsidó közösség nemzetközi sporteseményének a központi helyszíne lenne – értesült a 168 Óra. A lap emlékeztet rá, az Orbán-kormány több, mint 30 milliárd forintot különített el a költségvetésben a játékok lebonyolítására, amelynek rendezési jogát 2015 novemberében nyerte el Budapest, a svájci Bázel városát megelőzve.
Bár kevesebb, mint egy év van hátra a Maccabi Játékok kezdetéig, a tervezett Sportpark területén - az MTK Budapest futballstadionja és az Aréna Pláza által határolt városrészen, amely részben az egykori Taurus gumigyár helyét fedi le - egyelőre egyetlen sportlétesítmény építése sem kezdődött el. Pedig a pályázati kiírás szerint új uszoda, sportcsarnok, kültéri sportpályák, műfüves pályák, irodák, gyakorlótermek, parkolók, sőt, még gyalogoshidak kivitelezése is a nyertes pályázó feladata lenne. Ha lenne, aki elvállalja. A terület megtisztítására, illetve a bontási munkálatokra még volt jelentkező. A Maccabi L-T 2017 Konzorcium - amelynek tagja a Laterex Építő Zrt. és a Transport-Beton Kft. - 2,1 milliárd forintért végezhette el a feladatot. Azonban az építkezésre kiírt pályázat idén májusban egyszer már eredménytelen lett. Akkor a 2019-es budapesti Maccabi Európa Játékok Szervező Bizottságának egyik résztvevője, a Mazsihisz részéről a felekezet elnöke, Heisler András a Hír TV-nek azt nyilatkozta, még reménykednek benne, hogy a tervezett helyszínen megépülnek a versenypályák és a kiszolgáló épületek, de már alternatív helyszínekben is gondolkodnak a szervezők. 
2015-ben Berlin rendezte a játékokat
Fotó: RAINER JENSEN / AFP
A lap így először Heisler Andrást kereste meg azzal a kérdéssel, hogy veszélyezteti-e a Maccabi Játékok budapesti megrendezését a késlekedés. Telefonon csak az asszisztensét érték el, aki helyette azt válaszolta, a szervezőbizottság központilag kommunikál a kérdésben. Csakhogy a bizottsági tagok egyelőre hallgatnak: nem válaszolt az újság kérdésére a pályázatot kiíró Nemzeti Sportközpontok, az MTK Budapest sportklub és az EMG 2019 Sport Szervező Kft. sem. Az sem valami megnyugtató, hogy a kancelláriaminiszter Gulyás Gergely legutóbbi, múlt pénteki kormányinfóján a Sportpark építését firtató újságírói kérdésre nagyot sóhajtott, és csak annyit mondott, két hét múlva tud válaszolni.
Szerző

Rezesova személyesen nem kért bocsánatot

Publikálás dátuma
2018.09.05. 13:00
Eva Rezesova, bírósági tárgyalásán
Fotó: Bielik István
Eva Rezesova csökkentett börtönbüntetésébe beletörődtek, a a négy ember haláláért felelős szlovák milliomosnő megbánásának hiánya azonban ma is bántja az áldozatok rokonait.
Megrázó interjút készített a HVG a Rezesova-ügyben négy szerettüket elvesztő Medveczki-családdal. A beszélgetés során a szüleit gyászoló Medveczki György és egy nevét nem vállaló rokon, M. beszélt a tragédia és a per következményeiről. 
Mint mondták, a 9 helyett 6 év után szabaduló Eva Rezesova személyesen nem kért tőlük bocsánatot, és megbánást sem mutatott – pedig legalább ennyit vártak volna tőle. A családtagokat nem csak a két házaspár szülő elvesztése viselte meg, de a per folyamata is: az enyhébb elsőfokú ítéletet – amiben az egyik áldozat, idősebb Medveczki György felelősségét taglalták -pedig borzasztóan megaláztatásként élték meg, hiszen nem tudták megvédeni a karambolban elhunyt férfit.
Az interjúban a két rokon kitér a védelem részéről során bevetett, szerintük erősen kétséges hitelű igazságügyi szakértői véleményekre; az előbb Rezesova védelmében, később független szakértőként fellépő Melegh Gábor eljárását erkölcsileg is kifogásolták. „Például bemutatott egy animációt egy népszerű tv-csatornán, ami rajzfilm egyszerűséggel azt illusztrálta, hogy apám okozta a balesetet. Még a műsor címe is az volt, hogy ez az ,,igazság’’ a Rezesova-ügyben. Mindezt egy folyamatban lévő büntetőügyben!” - érzékeltette a visszásságokat M., a névtelenséget kérő családtag. 
2012. augusztus 21-én hajnali 4:45-kor a szlovák Eva Rezesova BMW X5-e hátulról, a megengedettnél jóval nagyobb, kb. 165-180 km/órás sebességgel nekihajtott egy nyerges vontatót előző Fiat Puntónak. Az ütközéstől az M3-on Budapest felé tartó autóban utazó négy ember életét vesztette, hárman a kigyulladt autóban azonnal meghaltak, a negyedik áldozat még kijutott ugyan az égő járműből, de a kórházban ő is belehalt sérüléseibe. 
Szerző

Két fok a határ - Minket is utolérnek a klímaváltozás extrém hatásai

Publikálás dátuma
2018.09.05. 12:00

Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Mennyire érint minket az éghajlatváltozás, és mi a helyzet a világban? A most zajló bangkoki klímacsúcs alkalmából a klímatudós Ürge-Vorsatz Diánát kérdeztük, aki nem egyszerűen magát a változást kutatja: a megoldásokat keresi.
Egy ilyen hosszabb, forró időszak, mint amilyen most hazánkban éppen véget érni látszik, tudatosítja-e az emberekben, hogy valóban itt a klímaváltozás?
Ma már nem arról van szó, hogy tőlünk sok száz vagy ezer kilométerre ható folyamatokkal kell szembesülnünk, a hatások utolérnek minket. Én az idén Lyme-kórt kaptam, épp akkoriban, amikor a Science magazinban, a világ egyik vezető tudományos újságjában olvastam, hogy az utóbbi tizenkét évben megháromszorozódtak a kullancsok által terjesztett megbetegedések, és ez a cikk szerint főként az éghajlatváltozás rovására írható. Az allergiás és asztmás megbetegedések pedig megsokszorozódtak nálunk az elmúlt harminc évben, jórészt szintén a felmelegedés miatt.

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a jelenségek? Az éghajlatváltozás hatására, a növény- és állatfajok is elkezdenek északabbra vándorolni, hiszen már csak ott találják meg a nekik megfelelő klímát. A helyükön ökológiai űr keletkezik, amit fokoz a szúnyogirtás és a mezőgazdasági permetezés következtében elpusztuló sokmilliónyi „ártatlan" és jótékony élőlény is, a madárállományunk például megfeleződött. Ezt a gyorsan keletkező nagy űrt a könnyen alkalmazkodó, invazív fajok tudják betölteni, például a parlagfű vagy a kullancs.  
Kullancs
Fotó: AFP
Hogyan hat a mezőgazdaságra az éghajlatváltozás? Az egész mezőgazdaság érintett, a hatás a termesztett növényeknél is jelentkezik. Magyarországon a gabonafélék hozama egy évtized alatt tíz százalékkal csökkent egy foknyi melegedés következményeként. Most még úgy tűnhet, hogy a hatások jó része elviselhető, kezelhető, vagy legalább képesek vagyunk alkalmazkodni hozzájuk. Közben azonban szedni kell a Lyme-kór, az allergia elleni gyógyszereket. Az emberek, reméljük, egyre inkább rádöbbennek, hogy a változások itt vannak, tenni kell ellenük. Mi ebben a döntéshozók szerepe? Ők általában a jobb módúak közül kerülnek ki, ez nem altatja el a felelősségérzetüket? Én nem a felelősségérzet felől közelítek a megoldások felé. Ma már az éghajlat-védelemmel kapcsolatban inkább lehetőségekről, mint felelősségről lehet gondolkodni. Sok olyan megoldást tudunk az éghajlat-változás kezelésére, ami nem egyszerűen csak visszafoghatja a hőmérséklet növekedését, de más téren is jobb, élhetőbb világot teremt, ezen túl az emberek szociális és gazdasági viszonyaira, egészségére is kedvező hatással van, mert a gazdaság rengeteg új befektetési lehetőséghez jut.  Azt látjuk például, hogy az Egyesült Államokban - ahol az elnök nem igazán tartja fontosnak ezt a problémát, tehát a szövetségi kormány nem áll a megoldások mellé - az energiaipar tör előre, az üzleti vállalkozások rendületlenül fektetnek be a megújuló energiaforrásokba és energiahatékonyság-növelő technológiákba. A befektetések fele-kétharmada a megújuló energiába történik, nem pedig a szénbe, olajba. Mindezek mellett marad sok olyan probléma, amelyet nem lehet gazdaságilag – nyereséges vállalkozások által – kezelni. Ezekre milyen megoldások találhatók? A nyereség lehet politikai is. Egy városvezetés az újabb választást nyerheti meg, ha úgy cselekszik, hogy azzal a közösség hasznára van. A mostani nagy hőhullámban megtanultuk, hogy akár 10 fok különbség is van a betontenger és a fás területek hőmérséklete között. Nem elég tehát az, hogy a Városligetben van több-kevesebb füves terület, ültetnek néhány díszbokrot, mert ami tényleg hűt, az a nagy, lombos, ősfás terület. A légkondicionáló valójában nem segít, az csak a lakásokban, irodákban megrekedt meleget szivattyúzza ki az utcára, amitől az még melegebb lesz, és mivel a sötét aszfalt is csapdába ejti a nap energiáját, afféle városi katlanok alakulnak ki, amit főleg faültetési programmal lehet mérsékelni. Másik megoldás a sötét felületek világosra festése, így azok visszaverik a nap hőjét. E két módszert például Los Angelesben már intenzíven alkalmazzák.
A lombos fák sokat segítenek
Mi történik azokban a szegényebb, például afrikai országokban, ahol a túlélés a tét, akár környezetkárosító technológiák alkalmazása árán is? Az afrikaiak valóban kitettebbek a hatásoknak, hiszen önellátóak, például a szárazság miatti terméskiesést nem tudják akár kétszeres áron sem külföldről pótolni. De épp ezért jobban tudatában is vannak a bajoknak, aggódnak az éghajlatváltozás miatt, nagymértékben alkalmazzák a megoldásokat, bár nem tudjuk pontosan, a dinamikus fejlődéssel kombinálva milyen lesz az összhatás. Sok országban rájöttek, költséghatékonyabb helyi, megújuló energiát termelő üzemekbe fektetni, mert így az energia szállítása és elosztása is jóval olcsóbb, mint a nagy, központi erőművekből. A napenergia ott bőven rendelkezésre áll, de a hasznosításába be kell fektetni. Mi a helyzet a Föld más szegényebb területein? Engem India aggaszt igazán. Ott nő nagyon dinamikusan a vásárlóerő és ebből következően a fogyasztás, az energiaigény.  A sűrűn lakott területeken nehezebb az alternatív megoldásokat alkalmazni, nagyon sok ember számára kell biztosítani, hogy legalább az alapvető szintű energiaellátásuk meglegyen. Pozitív példaként hozható fel Kína, amely a világtörténelem legszennyezettebb országa volt, és még ma is az, de a helyzet sokat javult. Belátták, az nem folytatható, hogy háromnaponta helyeznek üzembe egy ezer megawattos szénerőművet. Ezzel mára felhagytak, sőt a meglévőket is elkezdték bezárni, és tisztább áramtermelési módokhoz folyamodnak. Mely területeken várható az éghajlatváltozás nyomán a migráció megindulása? Van, aki milliárdos létszámú népesség útra kelését is elképzelhetőnek tartja két évtizeden belül. Kínából éppen a gazdagabbak vándorolnak ki olyan európai országokba, köztük Magyarországra is, ahol a környezetszennyezési problémák jó részét már olyan szinten megoldották, ami náluk még sokáig elképzelhetetlen. Komoly kockázat az arab országok helyzete, ahol egyre megdőlnek az ötven fok feletti hőmérsékleti rekordok. A legtöbben nem olyan gazdagok, hogy ez ellen védekezzenek, a szíriai konfliktusokhoz is komoly mértékben járultak hozzá a szárazság miatti terméskiesések. Az éghajlatváltozás a csapadékviszonyok megváltozásán keresztül a legkézzelfoghatóbb, a vízhiány vagy éppen az áradások a legkomolyabb kiváltó okai lesznek a konfliktusoknak. Van globális megoldás? Olyan, amivel elérhető, hogy ne növekedjék tovább a hőmérséklet, ne alakuljanak ki tartós szárazságok? Igen, egyértelműen van. A legnagyobb károk elkerülésére meg kell próbálni másfél fokon tartani a felmelegedést - nem biztos, hogy sikerülni fog. Ennek a hatásaihoz még többé-kevésbé lehetne alkalmazkodni: Afrikában, jelentős nyugati segítséggel, de átalakítható lenne úgy a gazdaság és a mezőgazdaság, az ivóvíz-szolgáltatás, hogy ezt el lehessen viselni, ne okozzon jelentősebb elvándorlást.
Afrika vízgazdálkodásának megváltoztatása megoldás lehet
Fotó: AFP
Ez a másfél fok nem tűnik jelentősnek. Miért okoz ez ekkora problémákat? Hosszútávú átlagokról van szó. Magyarországon jelenleg körülbelül 1,64 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint a nyolcvanas években. Ennek hatása, mint említettem, már látszik a terméshozamon, az invazív fajok térnyerésén. De láthatjuk, egyre intenzívebbek a viharok, gyakoribbak az aszályos időszakok, ha vannak áradások azok is komolyabbak. Gondoljunk bele, ha a mi testhőmérsékletünk csak másfél fokkal emelkedik, már akkor sem érezzük jól magunkat, ha felmegy 39 fokra, akkor nem vagyunk képesek dolgozni sem, és a szervezetünk nem is bírja hosszú távon. A társadalom „szervezete" is ugyanúgy egy adott átlag-hőmérsékleti viszonyra, klímára van beállva, ugyanolyan érzékeny már 1-2 fok melegedésre is. Végül is nem a másfél fokkal magával van a baj, hanem a következményeivel: az extrém időjárási viszonyokkal, mert az azok következtében kialakuló csapadékeloszlási változások komoly társadalmi konfliktusok okozói lehetnek. A tudósok megvizsgálták, mi lehet az a hőmérséklet-emelkedés, amelynek a hatásaihoz még nagyjából lehet alkalmazkodni. Az alap az ipari forradalom előtti szint: nem szabad engedni, hogy annál több mint két fokkal magasabbra emelkedjék a hőmérséklet. A Marshall-szigetek akkor már eltűnne a térképről a tengerszint növekedése miatt. És a két fokból egy már itt van.
Ürge-Vorsatz Diána
Szerző