Drágább, de biztosabb hitelek felé tereli az adósokat az MNB

Publikálás dátuma
2018.09.05. 14:10

Jövő hónaptól már nem kínálhatják a három évre rögzített kamatú minősített lakáshiteleket a bankok, és jönnek a 15 éves kamatperiódusok. Most ezek drágábbak lehetnek, de eljöhet az az idő, amikor az adós jól jár velük.
Október 1-jétől megkezdhetik a hitelintézetek a 15 évre fixált kamatozású, úgynevezett minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (MFL) forgalmazását, ezzel egyidejűleg megszűnik az MFL-konstrukcióknál a hároméves kamatperiódusra történő fixálás lehetősége – tájékoztatott közleményben a jegybank. Októbertől tehát csupán 5, 10 vagy 15 évre fixált kamatperiódusú minősített hitelek közül lehet majd választani (a már megkötött hároméves MFL-konstrukciók feltételei nem változnak).  A hosszabb távra rögzített kamatperiódusú hitelek ugyan most drágábbak, mint a változó kamatozásúak, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek: egy emelkedő kamatkörnyezetben könnyen elszabadulhatnak a nem fixált hitelek törlesztőrészletei, ezért érdemes hosszabb időre rögzíteni a kamatokat. A minősített hitelek egyébként – amellett, hogy gyorsabb az ügyintézési idő is – némiképp olcsóbbak a többi piaci fix kamatperiódusú hitelhez képest. Az MFL-konstrukciók teljes hiteldíjmutatója (THM) a jegybank adatai szerint mintegy 1,1 százalékponttal alacsonyabb a minősítéssel nem rendelkező, hosszabb kamatperiódusú lakáshitelekhez viszonyítva. Ez a teljes futamidő alatt több százezer forintos megtakarítást jelent. A hároméves kamatperiódusú minősített hitelek kivonásával egyébként nem vesztenek sokat az ügyfelek, ez a termék legalábbis eddig sem volt túl népszerű: a legutóbbi, 2018. júniusi adatok szerint az újonnan folyósított minősített hitelek több mint 95 százaléka ennél hosszabb kamatrögzítésű volt. Az MNB által bő egy éve elindított MFL-rendszer keretében a forgalmazó hitelintézetek 2018 július végéig mintegy 178 milliárd forintnyi minősített lakáshitelt folyósítottak, és közel 16 ezer ügyfélszerződést kötöttek. Jelenleg az egy évnél hosszabb időszakra vagy a teljes futamidő végéig kamatfixált – MFL és egyéb – lakáshitelek a teljes új lakáshitel-kihelyezés több mint 85 százalékát adják, miközben egy éve még csak az új kihelyezések felénél rögzítették 1 évnél hosszabb időre a kamatokat. Ezek persze csak az újonnan megkötött szerződések statisztikái: a már meglévő, tehát korábban kötött hitelállományon belül nem ilyen kedvező a kép: ezek 62 százaléka legfeljebb 1 éves fixálású vagy változó kamatozású.       
Szerző
Témák
hitel MNB kamat

Budapesten a legolcsóbb a gáz, az áram már nem annyira

Publikálás dátuma
2018.09.05. 10:30
Fotó: Shutterstock
Három helyezésben javított, egyben rontott Budapest az európai fővárosok Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által most frissített augusztusi rezsilistáin. A 26 tagú gázársorrendben a másodikról a legolcsóbbnak járó első helyre kerültünk. E tekintetben a magyar főváros a felmérés öt évvel ezelőtti kezdete óta stabilan a második helyen állt. Ám most leelőztük a listán szereplő egyetlen unión kívüli, eddig mondhatni örökös legolcsóbbnak számító Belgrádot is. Lejjebb a 29 tagú áramársorrendben kerültünk, ahol a negyedik helyről az ötödikre csúsztunk. Itt éppenséggel a román főváros vágott elénk. Egy hellyel javítottunk ugyanakkor a vásárlóerőhöz viszonyított áramárak versenyében, ahol a – kevéssé kedvező – 13. helyről a 12.-re léptünk fel. 4,1 százalékkal a 14.-ről a 13. helyre kerültünk az átlagos családi jövedelmen belüli áram- és gázköltségek aránya szerinti, 25 tagú listán. A vásárlóerőhöz viszonyított gázársorrendben pedig változatlanul a bronzérmet mondhatjuk a magunkénak. Júliusban a korábbi évekhez képest kevesebb áram fogyott – derül ki a MEKH piacelemzéséből. Az árambehozatal aránya 24 százalékra csökkent. Ezen belül leginkább a román vízerőművek termelte olcsó áramot vásároltuk. Az emelkedő gáz- és szén-dioxid-kvóta-árak miatt egyre kevésbé éri meg gázerőművet működtetni. 20-án a heves esőzések miatt vissza kellett fogni a Mátrai Erőmű termelését. A piaci áramárak is nőttek, de ez nem mutatott jelentős különbséget se a tavalyi értékek, se az – amúgy több mint tizedével olcsóbb – német piachoz képest. Németországban visszaesett a szélerőművek jelentősége.
Szerző
Frissítve: 2018.09.05. 11:38

Billió dollárt fektet a fenntarthatóságba Norvégia

Publikálás dátuma
2018.09.05. 10:26
Yngve Slyngstad
Fotó: Ole Berg-Rusten / NTB Scanpix / AFP
A bolygó legnagyobb befektetési alapja foglalt ezzel állást a környezetbarát megoldások és a fenntartható fejlődés mellett.
Norvégia az ezer milliárd dolláros - átszámítva nagyjából 280 billió forintos - vagyonalapja mostantól sokkal szigorúbb fenntarthatósági szempontok szerint dönt majd arról, mely cégekbe fektessen be - írja a Reuters.
A szempontok között szerepel a fenntarthatóság, és az óceánokat elborító műanyagszennyezés mérséklése, nyilatkozta az alapot kezelő Yngve Slyngstad, a Norvég Befektetési Bank vezérigazgatója szerdán. Az alap ambíciói ezzel összhangba kerülnek az ENSZ fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseivel
"Fejlődő piacokba fektetünk, és olyan cégekbe, melyek egy környezetbarátabb gazdaságért fejlesztenek megoldásokat"

- fogalmazott Slyngstad, hozzátéve: a fenntarthatatlan gazdasági modellt követő cégektől pedig elvonják pénzeiket.
A norvég szuverén befektetési alap vagyonértékét tekintve a világ legnagyobbja. 72 ország 9000 cégében vannak részesedései a stabil bevételt hozó portfólió és az ingatlan-befektetések mellett.
Szerző