Három helyezésben javított, egyben rontott Budapest az európai fővárosok Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által most frissített augusztusi rezsilistáin.
A 26 tagú gázársorrendben a másodikról a legolcsóbbnak járó első helyre kerültünk. E tekintetben a magyar főváros a felmérés öt évvel ezelőtti kezdete óta stabilan a második helyen állt. Ám most leelőztük a listán szereplő egyetlen unión kívüli, eddig mondhatni örökös legolcsóbbnak számító Belgrádot is.
Lejjebb a 29 tagú áramársorrendben kerültünk, ahol a negyedik helyről az ötödikre csúsztunk. Itt éppenséggel a román főváros vágott elénk. Egy hellyel javítottunk ugyanakkor a vásárlóerőhöz viszonyított áramárak versenyében, ahol a – kevéssé kedvező – 13. helyről a 12.-re léptünk fel. 4,1 százalékkal a 14.-ről a 13. helyre kerültünk az átlagos családi jövedelmen belüli áram- és gázköltségek aránya szerinti, 25 tagú listán. A vásárlóerőhöz viszonyított gázársorrendben pedig változatlanul a bronzérmet mondhatjuk a magunkénak.
Júliusban a korábbi évekhez képest kevesebb áram fogyott – derül ki a MEKH piacelemzéséből. Az árambehozatal aránya 24 százalékra csökkent. Ezen belül leginkább a román vízerőművek termelte olcsó áramot vásároltuk. Az emelkedő gáz- és szén-dioxid-kvóta-árak miatt egyre kevésbé éri meg gázerőművet működtetni. 20-án a heves esőzések miatt vissza kellett fogni a Mátrai Erőmű termelését. A piaci áramárak is nőttek, de ez nem mutatott jelentős különbséget se a tavalyi értékek, se az – amúgy több mint tizedével olcsóbb – német piachoz képest. Németországban visszaesett a szélerőművek jelentősége.
