Németország;Szíria;Törökország;Angela Merkel;viszály;Recep Tayyip Ergogan;Heiko Maas;

2018-09-06 08:30:00

Vége lehet a német-török mosolyszünetnek

Az új német külügyminiszter a török fővárosban tett első útja során nem emberi jogi aggályait hangsúlyozta. Stratégiai érdek a német-török feszültség felszámolása

Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter szerdán Törökországba látogatott. Van mit megbeszélnie, bár talán jobban jár, ha kerüli a kényes témákat. A német-török viszony ugyanis az elmúlt években a rosszról már szinte katasztrofálisba fordult.

Felsorolni is nehéz a problémákat: 2017-ben például Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta Angela Merkel német kancellárt, hogy „náci eszközöket használ”, amiért a németek betiltották a török népszavazás kampányrendezvényeit az országban. Később erre német képviselők számára meg a törökök tették lehetetlenné a látogatást a NATO által használt incirliki légi bázison. Válaszul a Bundeswehr közölte, akkor inkább más otthont keresnek csapataiknak. A 2016-os törökországi puccskísérlet utáni tisztogatás fokozta a feszültséget. A török hatóságok számos német állampolgárt, köztük újságírókat is letartóztattak ezzel összefüggésben, közülük heten még mindig börtönben vannak. Ankara viszont azt vetette a németek szemére, hogy a több száz életet követelő puccskísérletet nem ítélték el elég határozottan. És akkor még nem is beszéltünk az olyan kisebb horderejű ügyekről, mint például Jan Böhmerman „humoristáé”, aki egy televíziós műsorban vulgáris verssel sértegette Erdogant. 

A közeledés most mindkét fél érdekeit szolgálja. Ami a török elnököt illeti, túl vannak  a parlamenti - és elnökválasztáson, így belpolitikailag már nem indokolt, hogy erőt mutatva Németországon, vagy az Európai Unión köszörülje a nyelvét. És mivel közben a NATO-szövetséges Egyesült Államokkal is alaposan összerúgták a port, - mire a török líra is mélyrepülésbe kezdett - Törökországnak hirtelen új szövetségesekre lett szüksége politikai és gazdasági értelemben is. 

Utazása előtt Heiko Maas arról beszélt, hogy Németország stratégiai érdeke a viszony rendezése Törökországgal. A német külügyminiszter már csak óvatos utalásokat tett az emberi jogi aggályokról, és inkább gyakorlatias módon a német állampolgárok szabadon bocsátását hangsúlyozta. Kérdés ugyan, hogy Ankara ebben az ügyben beadja-e a derekát, főként, hogy kedden kiderült, török kérésre Bulgáriában egy újabb német-török kettős állampolgárt tartóztattak le. Maas számára a másik fontos feladat az lenne, hogy érvényesítse érdekeit Szíriában. Várható ugyanis, hogy hamarosan megkezdődik a végső offenzíva az utolsó lázadók uralta tartomány ellen, ami újabb menekültáradatot indíthat meg. Németország és nem mellesleg az egész Európai Unió számára létfontosságú, hogy erre valamilyen politikai megoldást kínáljanak, és mindenekelőtt, hogy biztosítsák a 2016 márciusában megkötött migrációs alkut. A szíriai háborúban az EU befolyása csekély, ám a regionális középhatalom Törökországon keresztül megpróbálhatják érvényesíteni érdekeiket. Ehhez viszont nyilvánvalóan nem engedhetik, hogy Ankara gazdaságilag összeroppanjon.

Nem utolsó sorban alternatívát kínálhat, nehogy a törökök túl közel kerüljenek Oroszországhoz. A tervek szerint Erdogan szeptember 28-án Németországba utazik, és egyébként az őszre még egy magyarországi utat is beígért. Ha Maas jó munkát végez, addigra véget érhet a német-török mosolyszünet.