Trumptól tanult igazat mondani a budapesti nagykövet

Publikálás dátuma
2018.09.06 06:00
David B. Cornstein
Fotó: /
Az elnökhöz méltó alternatív tényekkel állt elő a nemrég kinevezett David B. Cornstein, vagy legalábbis elhallgatta a nyilvánosság előtt, hogy kormánykritikus civilekkel is beszélt.
Csak elégedett emberekkel találkozott eddig Magyarországon – állította nemrég a Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóiratnak David B. Cornstein az Egyesült Államok nemrég kinevezett budapesti nagykövete. Szerinte senki nem panaszkodott neki a szabadságjogok csorbulása miatt. „Ha valóban azt látnám, hogy bármely személy vagy intézmény szabadságát veszélyeztetik, azonnal felszólalnék az ügyében. De ehhez arra van szükség, hogy ezt a saját szememmel lássam. Ha valaki nekem ilyesmiről beszélne, akkor alaposan megvizsgálnám az ügyet, és ha azt látnám, hogy ezeket a szabadságjogokat csorbítják, akkor határozottan felszólalnék." - nyilatkozta a nagykövet. Arra a kérdésre, hogy a szabadságjogok semmilyen sérelmét sem tapasztalta-e Magyarországon, leszögezte: az eltelt két hónapban számos vallási, világi vezetővel, illetve civil szervezettel találkozott, ám „amiről ön beszél, arról nem hallottam." "Senki sem mondta nekem, hogy ez vagy az rossz, szörnyű, kérem lépjen közbe, segítsen. Én elégedett emberekkel találkoztam.” – fogalmazott. Lapunk ugyanakkor több forrásból is úgy értesült, hogy Cornstein már nem sokkal érkezése után, július 2-án találkozott több, rendszeresen kritikus véleményeket megfogalmazó – és emiatt az Orbán-kabinet célkeresztjében lévő – civil jogvédő szervezet vezetőjével. A találkozón többek között a Transparency International (TI), az Ökotárs alapítvány és a Helsinki Bizottság is részt vett. A civil szervezetek, ahogy már sokszor, sok helyütt, az új amerikai nagykövetnek is részletesen ismertették a magyar jogállamisággal és az emberi jogok itteni helyzetével kapcsolatos kritikáikat. Cornstein nyugtázta az elhangzottakat, azt mondta, meghallotta és megértette az aggályaikat. Megkérdeztük az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, Cornstein nagykövet miért állította azt, hogy Magyarországon kizárólag elégedett emberekkel találkozott. Azt is kértük, erősítsék meg, hogy a nagykövet találkozott kormánykritikus szervezetek képviselőivel. A nagykövetség három nap után sem válaszolt a kérdéseinkre. Cornstein kijelentései azért is meglepőek, mert kinevezése után egyik első útja éppen az Orbán-kormány által „Soros-egyetemnek” titulált, lehetetlen helyzetbe sodort Közép-európai Egyetemre (CEU) vezetett. Később az RTL-nek erről úgy nyilatkozott: jelezni akarta, hogy az egyetem fontos a Trump-kormányzat számára, és itt az ideje, hogy a magyar kormány végre aláírja az oktatás folytatásához szükséges megállapodást. A nyolcvanéves üzletembert Donald J. Trump jelölte az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének. Cornstein korábban jobbára az üzleti szférában dolgozott, ám időről-időre feltűnt az amerikai politikai életben is – olykor olyan személyek társaságában, akik a Fidesszel is jó kapcsolatot ápolnak. 2012-ben például pénzzel támogatta a később a magyar kormány fő amerikai lobbistájává kiválasztott Connie Mack – végül sikertelen – szenátori választási kampányát. Jó kapcsolatot ápolt a nemrég elhunyt Fidesz-kampány-tanácsadóval, Athur J. Finkelsteinnel is. Alternatív tények – így nevezte Donald J. Trump tanácsadója, Kellyanne Conway az elnök egyik akkori, azóta elbocsátott munkatársa sajtónak elmondott nyílt hazugságát. Azóta ez lett a trumpi „post truth” politika alapköve: a pulpitusról kimondott valótlanságok azzal, hogy bekerülnek a közbeszédbe, önmagukat igazoló, társadalmi ténnyé válnak.
Témák
hazugság
2018.09.06 06:00
Frissítve: 2018.09.06 06:06

Brutális jégeső szaggatta szét a tetőket - áll a kárpótlási bál, forrong a falu

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:00
Hiába van új tető számos házon, nincs béke a faluban. Sokak szerint nagyon furcsán és cseppet sem igazságosan osztották el a kár
Fotó: MTI/ Vajda János
Adásvételi szerződéssel is le lehetett „papírozni” a tetőfedést – csakhogy erről nem mindenki tudott.
Pörölyként sújtott le a jégvihar tavaly júniusban a közel háromezres lélekszámú zempléni falura, Megyaszóra: öklömnyi darabok potyogtak az égből, lyukat ütve háztetőn, autón, disznóólon, sufnin, elárasztva padlást és pincét. A település 767 lakóingatlana közül 537 tetőszerkezete megsérült valamilyen mértékben: ez a házak közel négyötödét jelenti. Gyors megoldásként tűzoltók és önkéntesek segítettek fóliát teríteni a tetőkre, hogy addig is védve legyen a ház, amíg összejön a pénz a javításra, vagy a teljes tetőcserére. Eltelt azóta majdnem másfél év, a házak nagy részén új vagy javított födém virít. Ám a faluban nincs béke: sokak szerint ugyanis nagyon furcsán, s cseppet sem igazságosan osztották el a kárenyhítésre érkezett összegeket. - Idén április 23-án hoztak egy rendeletet, miszerint május 31-ig be lehet nyújtani a tetőre költött számlákat, amiket kifizet az önkormányzat. A falu nagy része nem is tudott erről a rendeletről, csak azok értesültek róla, akik közel voltak a tűzhöz: a képviselő-testület tagjai, a hivatal dolgozói, az ő rokonaik, barátaik. Aki meg nem fia-borja senkinek, ahhoz nem értek el a hírek – panaszkodik egy idősebb asszony. Egy másik falubeli hozzáteszi: nem mindenki kért számlát az elvégzett munkáról, mert ha a mester számlát ad, mindjárt hozzácsapja az áfát meg az egyéb költségeket, az ár megugrik, errefelé meg szegény emberek élnek, akiknek minden fillér számít. Számla nélkül meg elvileg nem fizetett kárenyhítést az önkormányzat. Egy kiskaput azonban kinyitott. Magánszemélyek ugyanis köthetnek egymás között adásvételi szerződést, akár tetőfedő anyagról is, az ügylet pedig kétszázezer forintig adómentes. Az önkormányzat honlapjára fel is került egy adásvételi szerződési űrlap, amelyet kitöltve be lehetett vinni a hivatalhoz, s ezt követően utalták a pénzt. - Ezek jó része kamu szerződés volt – állították többen is a faluban lapunknak. Volt, aki tudott olyan szerződésről, amikor valaki a saját lányától vett papíron palát, mások a szomszédokkal kötöttek ilyet. Aki kimaradt a „buliból” most haragos, még akkor is, ha elvileg színlelt szerződést kötött volna. - Jó, mondhatjuk, hogy ez csalás, de sokan mégis így jutottak hozzá három-négyszázezer, sőt, volt, hogy egymillió forinthoz. Van, aki autót vett a pénzből, nem is a tetőre költötte. Akinek volt biztosítása, az eleve nem kapott pénzt az önkormányzattól, csak, ha ez az összeg nem fedezte a teljes kárt. Nem értjük, miért nem hirdették ki mindenkinek, hogy adásvételi szerződés ellenében pénzhez lehet jutni – méltatlankodtak a helyiek.
Azt is sérelmezték, hogy a mai napig nem tudják, mennyi pénz folyt magánszemélyek adományaiból a falu számlájára, s azzal a pénzzel mi történt. Ha szélesebb körben tudnak a kárenyhítéssel élni, akkor sokan nagy tehertől szabadultak volna: van például, aki hitelt vett fel a tetőcserére, mert a biztosítótól kapott pénz csak részben fedezte a költségeket. Azt pedig külön felháborítónak tartják, hogy a polgármesteri hivatal visszautalta a fel nem használt keretet a Belügyminisztériumnak ahelyett, hogy azt az utolsó fillérig a helyiekre költötte volna. Megkerestük Megyaszó független polgármesterét, azt tudakolva, milyen elvek alapján osztották szét a kárenyhítési összegeket, mennyi támogatást kaptak az államtól, mennyi pénz folyt be adományokból a számlájukra, s ennek mekkora részét osztották szét a helyiek között? Hajdú Istvánné a konkrét összegekre vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván, hogy lapunk nem ellenőrző szerve az önkormányzatnak, s ők mindennel elszámoltak az illetékes tárca felé. Szavai szerint azok, akik keveset, vagy egyáltalán nem kaptak a kárenyhítési alapból, elégedetlenek, részben ezért is támadják őt vagy a hivatalt. Hozzátette: a jégkárok enyhítésére kapott összeget a Belügyminisztérium által meghatározott szabályok szerint osztották el: aki ennek megfelelt, az kapott pénzt, aki pedig nem, annak akkor sem tudtak adni, ha egyébként jogos lett volna az igénye. E feltételek között nem szerepelt, hogy adásvételi szerződést nem fogadhatnak el, nekik csak az volt a dolguk, hogy ellenőrizzék: valóban került-e új tető házra.
2018.11.17 10:00
Frissítve: 2018.11.17 10:00

Előfordulhat, hogy Elios-ügyben mégis lesz további rendőrségi kutakodás

Publikálás dátuma
2018.11.17 09:19

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Bár az Országos Rendőr-főkapitányság nemrég azt közölte, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a korábban Orbán Viktor veje érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.-vel szemben, a közvilágítási tendereken egykor taroló céget érintő eljárásról leválasztottak egy azzal korábban egyesített feljelentést, írja a 24.hu. Méghozzá azt, amelyiket a váci közvilágítás korszerűsítése miatt hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt tett egy helyi ellenzéki képviselő. A szintén az Eliost érintő feljelentés ügyében könnyen lehet, hogy tovább nyomoz a rendőrség. A Pest megyei településsel kapcsolatos ügyet ugyanis még azelőtt elkülönítették a költségvetési csalás miatt zajlott alapügytől, mielőtt a rendőrség megszüntette volna az utóbbit. Februárban derült ki, hogy Vác is szerepelt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében, ami a gyanús közvilágítási projekteket sorolta. Vácra 3 ezer új lámpát telepített az Elios 2015-ben, ám az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég olyan lámpákat is lecserélt, amiket nem lehetett volna. Öt évvel korábban ugyanis egy másik uniós programban már 441 lámpát lecseréltek a településen, azonban ezek közül a fideszes Fördős Attila vezette önkormányzat 211 lámpát cseréltetett le vagy módosíttatott az Eliosszal. Miközben ezeket a lámpákat uniós támogatásból építették ki, és még fenntartási időszakban voltak. Ezért tavaly 20 millió forintra büntette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a váci önkormányzatot, amit azóta részletekben ki is fizetett. Az ügy azért meglepő, mert ahogy arról korábban írtunk, a nyomozó hatóságok nem vitték túlzásba a bizonyítékgyűjtést.
2018.11.17 09:19