Brexit;

- Egyre jobban félnek a Brexittől a britek

Egyre inkább illúzió, hogy jövő márciusig létrejön a kilépés utáni együttműködésről szóló megegyezés London és Brüsszel közt. Újra fel-felmerül egy második népszavazás gondolata.

Elbukna a Nagy-Britannia uniós kilépéséről szóló népszavazás, ha ma rendeznék meg azt, derült ki a szerdán ismertetett közvélemény-kutatásokból. A Reuters hírügynökség által közzétett két felmérés, amelyet a NatCen és a The UK in a Changing Europe intézet végzett, egybehangzóan azt mutatja, hogy a tényleges kilépés időpontjának – 2019. március 29. – közeledtével egyre több brit maradna mégis inkább az Európai Unió polgára is.

A júliusban gyűjtött adatok szerint a maradáspártiak tábora több mint 10 százalékkal megerősödött, ma már a britek 59 százaléka voksolna a Brexit ellen és már csak 41 százalék mondana igent. A 2016. június 23-i referendumon még 17,4 millióan, a szavazópolgárok 51,9 százaléka mondott igent a királyság távozására az Európai Unióból, miközben 48,1 százalék, azaz 16,1 millióan akkor sem kívántak kilépni.

A hangulatváltást részben a London és Brüsszel közötti elhúzódó tárgyalások keltette bizonytalanság, a referendum óta eltelt időben már megtapasztalt, illetve a lakosság számára is már konkrétan körvonalazódó gazdasági hátrányok, valamint az attól való félelem, hogy az ír-északír határ esetleges visszaállítása feléleszti az ír függetlenségi érzelmeket, és nem utolsósorban a kormányzó konzervatív párton belüli, a kérdésben felszínre került éles ellentétek okozzák.

Egyre nyíltabban és gyakrabban tevődik fel a referendum megismétlésének gondolata, de azt a Theresa May igen határozottan  elutasította. Hangos kampány indult azért is, hogy rendezzenek második népszavazást legalább az EU-val kötött válási-együttműködési megállapodás elfogadásáról vagy elvetéséről, de ez is a kabinet és a miniszterelnök ellenállásába ütközött. 

A London és Brüsszel közötti megállapodás létrejötte a kitűzött jövő márciusi időpontig egyre inkább illúzióként hat. Brit sajtóhírek szerint pedig az is kérdéses, hogy képes lesz-e a rendelkezésre álló közalkalmazotti állomány előkészíteni Nagy-Britannia kilépését az unióból. A Brexit-ügyi minisztériumban nemcsak a tárcavezető cserélődött ki az elmúlt két évben az alkalmazottak több mint fele is távozott. A Brexit ellenes Independent című újság információi szerint a brit alkupozíciókat komolyan rontja, hogy a tárcánál maradók átlagéletkora 32 év, ami egyben azt is jelzi, a kilépéssel járó összetett folyamat levezényléséhez és sikeréhez nincs elegendő gyakorlat és tapasztalat brit oldalon.

Az Erasmus is bedőlhetAggódva figyelik az európai egyetemeken a brexit tárgyalásokat, közölte szerdán az Euronews brüsszeli portál. Ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, a szigetországban az Erasmus+ diákcsere-program is véget ér. A portálnak nyilatkozó Brüsszeli Szabadegyetem rektorhelyettese, Kristin Bartik szerint az európai egyetemeknek el kell kezdeniük alternatívákat keresni a kemény-brexit esetére. Kanada, Írország és észak-európai, skandináviai országok jöhetnek szóba célországként. Daniel Dalton brit tory EP képviselő azt hangsúlyozta, leginkább a pénzügyekről kell megegyezni, mert sokkal több európai diák megy az Egyesült Királyságba, mint fordítva, de az az alapelv, hogy a brit kormány megtartaná az Erasmust. 

Az új német külügyminiszter a török fővárosban tett első útja során nem emberi jogi aggályait hangsúlyozta. Stratégiai érdek a német-török feszültség felszámolása