Madách reneszánsza a hazai színpadokon

Publikálás dátuma
2018.09.06. 14:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A színházak többségében már elkezdődtek a próbák az új évad első bemutatójára. A most induló szezonban több teátrumban is játsszák majd Madách Imre művét, Az ember tragédiáját, mégpedig sajátos megoldásokkal. Pesti és vidéki színházak évadtervei közül tallóztunk.
Izgalmas vállalkozással kezdi majd az új évadot az Örkény Színház. Szvetlana Alekszievics fehérorosz írónő, aki 2015-ben Elhordott múltjaink (The secondhand time) című művéért megkapta az irodalmi Nobel-díjat, az elmúlt évtizedekben sokat utazott Szovjetunióban, illetve utódállamaiban. Interjúkat készített egyszerű emberekkel, akik szemtanúi voltak a nagy kommunista birodalom széthullásának, testközelből élték át a csernobili katasztrófát vagy az afganisztáni háborút. Ezek a vallomások rámutatnak a posztszovjet társadalmak traumáira, miközben részletgazdag leírását adják az átélt eseményeknek. Az ebből az alapanyagból készült az öt fordító által jegyzett Secondhand – szovjetűdök című előadás, amelyet ketten, Bagossy László és Kovács D. Dániel rendeznek. Ezenkívül más premierek mellett Mohácsi János Szép Ernő Patikáját viszi színre, míg Ascher Tamás Gorkij Éjjeli menedékhelyét. A Katona József Színház az első bemutatót a Kamrában decemberben tartja. A Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinjében című előadást Hegymegi Máté rendezi, aki korábban a Bádogdobot vitte színre ugyanitt. Ascher Tamás a Katonában is rendez, a XIX. századi orosz író, Alekszandr Szuhovo-Kobilin Az ügy című darabját, amely a korrupció különböző variációit érinti. Az utóbbi időben több helyen elismert fiatal rendezőnő Székely Kriszta Csehov Platonovját rendezi, várhatóan egy mai értelmezésben. Szintén egy mai megközelítés: Rozsdatemető 2.0 címmel Fejes Endre regényének Tasnádi István által írt új adaptációját Máté Gábor állítja színpadra. Szintén izgalomra ad okot, hogy Tar Sándor Szürke galamb című művét rendezi majd jövő májusban. A színház volt igazgatójának, Zsámbéki Gábornak is lesz bemutatója: Federico Garcia Lorca Öt év múlva című műve. A Vígszínház a 123. évadát Charlie Chaplin legnagyobb hatású művével, A diktátorral indítja, Eszenyi Enikő színpadra állításában. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében a tavaly Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel kitüntetett ifj. Vidnyánszky Attilát láthatja a közönség. Októberi bemutató lesz a Pesti Színházban Mihail Bulgakov Bíborsziget című darabja Hegedűs D. Géza rendezésében. A Thália Színházban Paczolay Béla rendezi az első premiert, Francis Veber Legyen férfi, Monsieur Pignon! című darabját, Pindroch Csabával a címszerepben. Ezt követi decemberben Feydeau Bolha a fülbe című bohózata Kelemen József rendezésében. Joe Orton A kulcslyukon át című komédiáját egy fiatal rendező, Fehér Balázs Benő jegyzi majd jövő márciusban. Érdekesség, hogy Madách Imre Az ember tragédiája című művét több helyen is játsszák, egyedi interpretációban. A Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila rendezi, öt Luciferrel. A szereposztás szerint Fehér Tiborral, Farkas Dénessel, Szabó Sebestyén Lászlóval, Berettyán Nándorral és Nagy Márkkal. Ádámból és Évából viszont a hagyományokat megtartva egy-egy lesz, Évát Ács Eszter, Ádámot Berettyán Sándor játssza. Székesfehérváron szintén bemutatják a Tragédiát, ott rendezőből lesz több, mégpedig Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba és a színház igazgatója, Szikora János. A Tragédiához egyébként hozzányúltak már hasonlóan egyedi módon, például Kerényi Imre rendezésében is több pár játszotta Ádámot és Évát. Ruszt József többször megrendezte a Tragédiát, 1983-ban a zalaegerszegi színház nyitóelőadásaként, aztán jóval később. Ádámot és Évát mindkétszer Szalma Tamás és Fekete Gizi játszotta, Gábor Miklós Luciferjét pedig később – ugyancsak ballonkabátban – Kamarás Iván. Fehérváron a következő évadban színre viszik Esterházy Péter Mercedes Benz című utolsó darabját, amit a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írt. Az ember tragédiájának keretjátékát idéző darab műfaji megjelölése „történelmi revü két részben”. Székesfehérváron több ősbemutatót is terveznek az évadban. Elsőként a 2010-ben elhunyt fehérvári tanár és festőművész, Sobor Antal történelmi drámája, a Perelj, Uram! lesz látható Szikora János rendezésében. Magyarországi ősbemutató lesz a Titkos SMS című darab is Hargitai Iván rendezésében. A Pelikán Kamaraszínházban a hazai színpadon először Fehérváron lesz látható Az én kis hűtőkamrám, amit Novák Eszter rendez. A szombathelyi színházban az eredeti tervekkel ellentétben nem rendez Alföldi Róbert, rendez viszont Mohácsi János. (Nem Alföldi helyett, Mohácsi évek óta dolgozik a vasi megyeszékhelyen.) Ezúttal Gogol A revizor című művét viszi színre. Veszprémben mások mellett Marton László is rendez, mégpedig a Tartuffe című drámát. A főbb szerepekben Gáspár Sándor, Lukács Sándor és Kerekes Viktória látható.

Alföldi történelmi krimiben

A Rózsavölgyi Szalonban, ahol ma hirdetnek évadot, rendez majd a Zalaegerszegről eljött Sztarenki Pál Cyril Gely Diplomácia című darabját magyarországi bemutatóként viszi színre. A történelmi, lélektani krimiben ő maga is játszik, egyik partnere pedig Alföldi Róbert lesz.

Szerző
Témák
színház

Kincsvadászok, akiknek nem csak a smaragd drága

Publikálás dátuma
2018.09.06. 13:00

Fotó: National Geographic
A mélybe rejtett kincsek nem elérhetetlenek, csupán térképre rajzolt piros X nem jelzi nyomukat.
A National Geographic új sorozatának első részében – amelyet szeptember 13-án este tízkor mutat be a csatorna – olyan víz alatti régészek és búvárok, „kincsvadászok” munkájába nyerhetünk bepillantást, akik térkép nélkül is kiválóan boldogulnak a mély, akár jeges tengerben is. A Lecsapolt óceán című tízrészes széria epizódjaiban a Csendes-óceán, a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger vagy a Kínai-tenger vizein is kalandozhatunk, olyan elfeledett civilizációk, elsüllyedt hajók mélyéről előkerülő titkokról hallhatunk, amelyek a legújabb képalkotó eljárások és technikai eszközök által válnak láthatóvá.
Bár mindez távolinak tűnhet a Duna, Tisza vagy a Balaton vizéhez szokott embernek, mégsem megközelíthetetlenek a hazai kutatók részére a vizek alatt megbúvó több száz éves maradványok – derült ki Tóth János Attila a sorozat bemutatójával egybekötött előadásából. A búvárrégész a Drávában és a Dunában talált leletek kapcsán azonban hangsúlyozta: komolyan meg kell fontolni, mely maradványokat emelik ki a környezetükből, hiszen azzal az adott régészeti lelőhelyet fel is számolják. Rámutatott: bár a magyarországi víz alatti régészet nem a pénzügyileg támogatott területek közé tartozik, számos hajóroncs lapul a mélyben, amelyek a múltról mesélnek megtalálóiknak. Böszörményi Edit, tengeri régész is hangsúlyozta: nem csupán az arany- és ezüst rakományoknak, a smaragd ékszereknek van nagy jelentőségük a régészek részére, hanem a feltárt területekről a különböző tudományágaknak új információt jelentő adatoknak is.
Az azonban a National Geographic műsorából, és a régészek előadásából is nyilvánvalónak tűnik: az újabb és újabb történelmet átíró rejtélyek megoldása, a kulturális gyöngyszemek napvilágra kerülése nem kizárólag a technika fejlődésének köszönhető. Az emberi kíváncsiság, és a gyermekkorból ránk maradt piros X-ek megtalálása utáni vágy is nagy szerepet játszhat.
Szerző
Témák
régészet

Változékony képek a másik oldalról

Publikálás dátuma
2018.09.06. 10:30

Fotó: Vajda József / Népszava
A Valyo kikötőt nem a Vizcayai-öbölben, hanem a Rákóczi híd pesti hídfőjénél érdemes keresni. Különösen mostanában: remek kiállítás nyílt itt.
Becsomagolt jelzőlámpa, kiürült utcán lámpafényben sütkérező hiúz, a Széchenyiben fürdőző embertömeg – pillanatok Budáról és Pestről, amelyek magukhoz vonzzák a néző tekintetét, bármily hétköznapiak legyenek is. A Valyo kikötőben látható Hello From The Other Side (Üdvözlet a másik oldalról) című kiállítás képei nem dokumentarista céllal készült fotók, sokkal inkább a város esszenciáját, a folyton felújítás alatt álló utcák és terek, a betört üvegablakok, a fények által kettészelt világok mindannyiunknak ismerős hangulatát hivatottak visszaadni. A tizenegy fotóművész képein a tudatos és tudattalan felismerések és jelentésrétegek, a Duna által kettéosztott város, az ember és a természet alkotta folyamatok, mozgások állíthatók párhuzamba, s tükröződnek vissza egymásban. Ez a tükröződés azonban nem csupán szimbolikus: a pesti Valyo kikötő szabad, a nyár ízeit kimerevítő szórakozóhelye mellett jól megférnek a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ konténerében plexi-boxokban elhelyezett képek, amelyeket szemlélve a Duna hullámai, a szomszédos területek építkezéseinek gyakran nem zajtalan történései, és a körülöttünk mozgó világ is egyaránt megelevenedik. Némileg persze megzavarva mindazt amit látunk; s ezzel egyúttal arra is rámutatva, miért nem egy klimatizált kiállítótérben kaptak helyet az alkotások, hanem sokkal inkább a város minden szennyével és szépségével együtt létező szabad térben.
És hogy mit is jelent pontosan a címben szereplő másik oldal, azt mindenki a saját élményei, a fotók emlékeink közt elraktározott képei alapján döntheti el a reggeli rohanás zajában sietve, vagy épp a délutáni dugóban várakozva. A visszapillantó tükrökből, a betört ablakokból, az előttünk elhúzó villamos ablakából látható elmosódott arcélek mind-mind a másik oldalon helyezkednek el. A jó hír azonban az, hogy van átjárás.

Infó:

Hello From the Other Side A kiállítás ingyenesen megtekinthető Nyitva: szeptember 23-ig Valyo Kikötő – Capa Kikötő (1095 Budapest, Hajóállomás utca 1.) Kiállító művészek: Bartha Máté, Barakonyi Szabolcs, Erdei Krisztina, Ficsór Zsolt, Gulyás Miklós, Kozó Attila, Kudász Gábor Arion, Kemenesi Zsuzsanna, Szilágyi Lenke, Szombat Éva és Timár Sára Erzsébet

Szerző
Témák
fotográfia