Afganisztánban 2015-2016-ban rendkívüli helyzet volt, és "mindenki sietett Németországba", de a kabuli vezetés Németország partnereként "teljesítette kötelességét", hozzájárult a folyamat megfékezéséhez - mondta Asraf Gáni a Bild című lapban megjelent interjúban, írja az MTI.
Kiemelte, hogy az embercsempész-hálózatok felszámolásáért világszinten összehangolt küzdelmet kell folytatni, mert ezek a bűnözői csoportok kábítószert és fegyvereket is csempésznek, az emberektől pedig "szó szerint mindent elvesznek, és hátrahagyják őket a tengeren vagy a sivatagban".
Afganisztánban az a "téves hit él, hogy Németországban arannyal vannak kikövezve az utcák" - tette hozzá Gáni, aki szerint sokan alaptalan remények miatt kelnek útra. Az elnök azt is elmondta, hogy egyébként Németországban lett agysebész az egyik unokatestvére, egy másik pedig fogorvos. Hálás azért, hogy az ország már a '80-as években megnyitotta "kapuit és szívét" az afgán menekültek előtt.
A jövőben viszont "nem az embereket akarjuk odaküldeni, hanem a termékeinket" - nyilatkozta Gáni. Példaként említette, hogy a német gazdaság a világ legnagyobb fenyőmagfogyasztója, Afganisztán pedig az első számú termelő. "Ezeket az adatokat azonban sehol sem olvasni, mert a nyers fenyőmagot kicsempészik, ahelyett hogy feldogoznák" a legális export előtt - tette hozzá.
A chemnitzi gyilkosság után fellángoló menekültellenes erőszak kapcsán azt mondta el: minden egyes bűnelkövetőre több száz olyan afgán jut Németországban, aki sikeres és sokat dolgozik. Szerinte a legfontosabb, hogy Németországban ne a félelem uralkodjon.
Mint mondta, számára Németország "a remény, a társadalmi integráció, a gazdasági növekedés és az együttérzés világítótornya", és nem akarja, hogy a félelem miatt bezárkózzon és erőddé váljon.
