Lignit nélkül tennék nyereséges a Mátrai Erőművet

Publikálás dátuma
2018.09.07 09:30
A klímavédelem miatt több biomasszát éget majd az erőmű, ez semmiképp se kivágott fát jelent
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Napelemmel, háztartási, illetve mezőgazdasági hulladékok elégetésével, áramtárolással szabadulna a veszteségtől és alkalmazkodna a széntilalomhoz a lignitalapú Mátrai Erőmű.
A 950 megawattos (MW) Mátrai Erőmű a mostani uniós és magyar jogszabályi környezetben már nem számol a korábban tervezett 500 MW-s új szénblokkal – közölte lapunk megkeresésére Valaska József, a kormányfőhöz közel álló Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó áttételes tulajdonában álló áramtermelő elnöke. Bár elméletben nem tettek le a több száz évre elegendő mátrai lignitvagyon szerinte hatékony és környezetkímélő hasznosításáról – így a megszerzett engedélyeket se adják vissza -, a Magyarország által is aláírt párizsi klímaegyezménybe foglalt elvárások ezt határozottan gátolják. Mindazonáltal Valaska József újfent nyereségessé tenné a korábban rendre akár évi tízmilliárd körüli eredményeket hozó, tavaly – vagyis a tulajdonosváltást megelőző évben – viszont csúnya veszteségbe csúszó egységet, amely mérete és működési sajátosságai miatt Magyarország második legfontosabb áramtermelőjének számít. Ennek jegyében, szeptember közepén várható rendkívüli közgyűlésükön részint véglegesítik két, egyenként 20 MW-s napelemtelepük megépítési tervét. Ezek költsége egyenként 5,3 milliárd forint, ami a berendezések nemzetközi árzuhanása miatt egymilliárddal, körülbelül 15 százalékkal olcsóbb a két évvel ezelőtti árnál. A bükkábrányi napelempark jövő év első, a halmajugrai pedig a harmadik negyedében lép üzembe. A közgyűlés szentesíti a három éve átadott, 16 MW-s napelemparkjuk eladását is az állami MVM-nek. Emellett anyacégük, az Opushoz tartozó Status Energy Magántőkealap másik társaságától kivásárolják a – korábban Csányi Sándor OTP-vezér és Nagy György érdekkörébe tartozó -, hulladék- és fafeldolgozással foglalkozó, eddig is leginkább a Mátrai Erőművel együttműködő halmajugrai Geosolt. Ezen túlmenően a társaság negyedét tulajdonló MVM elmúlt havi teljes vezetőségcseréje nyomán a cég irányító testületeinek összetétele is módosul. Távlati terveikben ugyanakkor szerepel például egy válogatotthulladék- (RDF-) alapú, 31,5 MW-s erőmű, amely a 600 ezer tonnás magyarországi RDF kétharmadát felhasználná. Egy 5 MW-s akkumulátoros áramtárolóra mások mellett az amerikai Teslától is kértek ajánlatot. Emellett körvonalazódik egy 600 MW-s mátrai szivattyús-tározós erőmű ötlete is. (Ez az éjjeli olcsóbb árammal felszivattyúzott, majd nappal lezúdított víz révén nyeri vissza az áramot. Voltaképp tehát energiatárolásra, a gyakorlatban pedig a megújulóenergia-alapú telepek gyakorta ingadozó termelésének kiegyensúlyozására szolgál. A környező államokban előszeretettel alkalmazott eljárás megvalósítását Magyarországon az elmúlt évtizedek során a környezetvédők sikerrel blokkolták.) Jelentős súlyt helyeznének a jövőben a biomassza elégetéséből származó áramtermelésre is. Erről az elnök annyit árult el, hogy a szén közé keverés révén jelenleg is körülbelül a 100 MW-nak megfelelő 540 millió kilowattórát biomasszából állítanak elő, viszont a jelenlegi blokkok nem állíthatóak át teljesen szén helyett erre. Esetükben a biomassza mezőgazdasági hulladékot, például napraforgóhéjat, gombakomposztot, kukoricaszárat, szőlővenyigét és nádat, és semmiképp se kivágott fát jelent - hangsúlyozta az elnök. Most működő lignitblokkjaik közül 2021-ben a két legrégebbi, kétszer 100 MW-ost biztos le kell állítani. Majd – a jelenlegi jogszabályok alapján – 2030-ra a többi szénalapút is. Mindazonáltal ebbe még belefér egy lignitbánya-nyitás is. A Mátrai Erőmű mintegy kétezer bányászával a térség legnagyobb munkáltatója, így hosszú távú fennmaradása foglalkoztatási kérdés is. Az elnök biztos benne, hogy akkorra találnak megoldást az erőmű kiemelt jelentőségű termelésének és nyereségességének megtartására. Az idei eredményterv egymilliárd forint, de hosszú távon ismét stabilan a százmilliárd forint körüli árbevétel és a tízmilliárdos nyereség kitermelése a cél – vázolta Valaska József.
Frissítve: 2018.09.07 10:40

Reménysugár a devizásoknak

Publikálás dátuma
2019.03.19 20:14

Fotó: Népszava
A legfrissebb uniós bírósági döntés nyomán ismét felcsillant a halvány esély hiteleseknek az árfolyamkockázat viselésével okozott veszteségek elszámolására.
A bajok forrása a 2014-es devizahiteles törvények és jogegységi döntések, amelyek - sokak szerint - jogtalanul az adósokkal fizettetik meg az árfolyamkockázat viseléséből adódó veszteséget, ugyanis a szerződéseket tisztességtelen feltételekre hivatkozva sem lehetett semmissé tenni - vélik a hitelkárosultak. Márpedig az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-118/17 számú, Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. ügyben hozott ítéletének mottója szerint a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető. Így az uniós joggal nem összeegyeztethetők azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését - mondta ki az EUB, konkrétan nevesítve az elhíresült devizahiteles törvényeket. Az ítélet egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban született, melyet 2016-ban a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) kezdeményezett, és ennek nyomán Szepesházi Péter - akkor még - bíró indította el az eljárást egy konkrét ügyben. Ezek után ismét a magyar bíróságok térfelén pattog a labda. Lázár Dénes ügyvéd, aki az egyesület egyik alapítójaként több ügyben képviselte a devizahitelesek érdekeit az EUB-nál Strasbourgban, az ítélet kapcsán emlékeztetett arra, hogy a Kúria és az Országgyűlés úgy próbálta megvédeni a bankokat a semmisség jogkövetkezményétől, hogy visszamenőleges hatállyal módosították a deviza-hitelszerződések tartalmát. Tehát a szerződésekből törölték az árfolyamrésre (költségre) vonatkozó rendelkezéseket. A bankok ennek alapján visszafizették az adósoknak az árfolyamrésből adódó költséget, de mentesültek attól a kötelezettségüktől, hogy kártérítést fizessenek az adósoknak az árfolyamkockázat áthárításával okozott veszteségek miatt. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért - vonta le a következtetést a PITEE az Európai Unió Bíróság döntéséből. Az EUB elfogadhatónak tartja, hogy a magyar bíróságok kijavítják a devizahitel-szerződéseket és ezáltal érvényben tartják azokat. Viszont nem tartja elfogadhatónk azt, hogy a kijavítás (és érvényben tartás) azt eredményezi, hogy a devizahitelesek viselik az árfolyamkockázat következményeit. Ezért kötelezik a magyar bíróságokat arra, hogy devizahitel-szerződéseknek azokat a rendelkezéseit ne tartsák érvényben, amelyek a fogyasztók nyakába varrják a tőketartozás többszöröződését okozó árfolyamkockázat terhét. Az EUB egy korábbi ítéletében lehetővé tette, hogy a hazai bíróságok vizsgálják a kockázatfeltáró nyilatkozatokat is. Ha a devizahitelhez kapcsolódó tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor a teljes szerződés  semmissé válik, vagyis a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért - vélik a devizahitelesek érdekeit védők. A Kúria közleményben tudatta, hogy az EUB döntéseit devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. A testület álláspontját az áprilisi és május eleji üléseit követően alakítja ki a kérdésben. 

A jogegységi marad

A luxembourgi bíróságtól azt is várták, hogy a jogegységi döntés jogintézményéről mondja ki, hogy az ellentétes az uniós joggal, ám erre nem volt "hajlandó". Lázár Dénes szerint a devizahitelesek jogérvényesítését nagy mértékben korlátozták a Kúria polgári jogegységi döntései, mert az eljárás során nem biztosított többek között, sem a törvényes bíróhoz való jog, sem a bíróság előtti meghallgatás joga, sem a jogorvoslathoz való jog. Viszont EUB úgy ítélte meg, hogy a polgári jogegységi döntés jogintézménye nem ellentétes az európai joggal, ha az eljárás során biztosítva vannak a tisztességes eljárás feltételei, amelyek meglétét viszont a magyar bíróságoknak kell vizsgálniuk. Ez az a helyzet amikor a kecskére bízzuk a káposztát - mondta az ügyvéd. Hiszen kizárt, hogy azok a magyar bírák állapítsák meg a jogegységi eljárás jogintézményének törvényellenességét, akik előszeretettel alkalmazzák azt a hatalmi elit érdekeinek a védelmében - tette hozzá.  

Frissítve: 2019.03.19 20:19

Bírósághoz fordult a szakszervezet a Hankook miatt

Publikálás dátuma
2019.03.19 18:14
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
A székesfehérvári munkaügyi bírósághoz fordult a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, mivel a Hankook dunaújvárosi gumigyárának menedzsmentje továbbra sem hajlandó tárgyalni a helyi szakszervezettel – tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől. Mint mondta, ez nem peres eljárás, így a döntés várhatóan még a héten megszületik. A Hankook dolgozói már nyolc napnál is régebb óta sztrájkolnak – múlt kedden 14 órakor kezdődött a munkabeszüntetés -, ám a cégvezetés azóta sem hajlandó a bérkövetelésekről tárgyalni. Székely Tamás szerint a Hankook ezzel megsérti a sztrájktörvényt, ezért fordultak a bírósághoz. Megjegyezte: a koreai nagykövetségtől és nemzetközi szakszervezetektől is segítséget kértek. Mint megírtuk: a sztrájk hetedik napján, hétfő délután ugyan találkoztak a menedzsment és a sztrájkbizottság képviselői, ám a vezetőség a találkozón csupán arról próbálta meggyőzni az érdekvédőket, hogy hagyják abba a sztrájkot, a bérkérdés szóba sem került. A dolgozók azonban elszántak, és nem veszik fel a munkát addig, amíg nem születik megállapodás. Bár a menedzsment jutalmat ígér a sztrájkot elutasítóknak, a munkabeszüntetéshez egyre többen csatlakoznak, egy-egy műszak 75 százaléka sztrájkol. Őket a cég megbízásából biztonsági őrök vigyázzák – jellemezte a kialakult helyzetet Székely Tamás. A sztrájk meghirdetésekor még 20 százalékos lefedettséggel bíró helyi szakszervezet taglétszáma eközben folyamatosan nő, már a dolgozók több, mint fele, mintegy 1700 ember belépett. A gumigyárban régóta húzódik a bérezés körüli konfliktus: miután a szakszervezet és a cégvezetés hónapok óta nem tudott megállapodni az idei béremelésről, a Hankook február végén egyoldalúan felfüggesztette a tárgyalásokat. A VDSZ minden dolgozó számára 18 százalékos alapbér-emelést, és többek között a bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést szeretne elérni. A Hankook ebbe nem akar belemenni, viszont a március eleji kétórás figyelmeztető sztrájk után 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki a dolgozóknak, amelyből azonban nem mindenki részesült egyenlő mértékben.