beruházás;mérnök;túlárazás;

2018-09-06 10:00:00

Mérnökkódex állná útját a csúszó és dráguló beruházásoknak

Az állami beruházások drágán készülnek el, és kivitelezők hozzáértése is gyakran hagy kívánnivalót maga után. Az építész szakma most rendszerbe ültetné, kinek, mit és mennyiért szabad csinálnia.

Korábban a Népszava is írt arról, hogy a központi akarattal eldöntött állami beruházások előkészítését nem előzi meg érdemi szakmai munka, a kivitelezés előkészítése koordinálatlanul történik, ami jelentős többletköltségeket okoz, és erre még a rendszerszintű korrupció is rárakódik.  Úgy tetszik ez utóbbi kivételével gyógyírt ajánlanak a bajok orvoslására az építész szakmát képviselők.    Ugyanis a közpénzből finanszírozott beruházások gondosabb előkészítésére, tervezésére és megvalósítására vonatkozó koncepciót dolgozott ki a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közreműködésével. A kormánynak is benyújtott "Építési beruházási folyamtok rendszere" nevet viselő ajánlás célja, hogy egy olyan, jogszabályokkal is megtámogatott rendszert hozzanak létre, amely garantálja, hogy a beruházások a tervezett határidőn és költségkereten belül, megfelelő minőségben készüljenek el – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. Mint fogalmazott: a jelenleg zajló beruházások túlnyomó többsége állami projekt, ezért fontos, hogy a kereteket jogszabályban rögzítsék.

Az ajánlásban többek között alkalmassági, felelősségi és összeférhetetlenségi követelményeket fogalmaznak meg a beruházások résztvevőire nézve, valamint megkövetelnék, hogy a kivitelezőt kész tervek alapján válasszák ki. A koncepció kidolgozói ezt látják ugyanis egy - műszakilag és gazdaságilag, költségeiben és ütemezésében - megalapozottan tervezhető és ellenőrizhető beruházási folyamat alapvető garanciájának. A költségbecsléshez, és -számításhoz, a tételes költségvetés elkészítéséhez pedig elengedhetetlennek tartják az építési költséginformációs rendszer létrehozását, amihez a beruházási folyamat résztvevői hozzáférhetnek és használhatnak.

Érdeklődésünkre, hogy becsléseik szerint a jelenleg futó állami beruházások milyen mértékben tekinthetők túlárazottnak, Szántó László, a Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja kitérő választ adott. Úgy fogalmazott: az állami beruházásoknál a túlárazás és előkészítetlenség nem magyarországi jelenség, ennek elkerülésére más országokban is dolgoztak ki koncepciókat. Szerinte kulcskérdés a beruházások megfelelő előkészítettsége: egy hosszabb tervezési szakasszal, a kivitelezési tervekből adott árajánlattal reálisabb idő- és költségkereteket állíthatók fel, amelyek automatikusan visszafognák a túlárazást.

A nagy állami beruházások kapcsán gyakran jelennek meg híradások az eredetileg tervezett költségek későbbi ugrásszerű emelkedéséről: ilyen volt például a 4-es metró projekt, amelynek költsége az eredetileg tervezett 120 milliárd forintról csaknem a négyszeresére kúszott fel; vagy a kamara szerdai sajtótájékoztatójának háttérhelyszínéül szolgáló Puskás Stadion is, amelynek költségeit 2013-ban még 70 milliárd forintra tették, de ma ennek már majdnem háromszorosáról szólnak a hírek.