A retró Balaton már nem eladható

Publikálás dátuma
2018.09.07. 13:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egyre jobban megsínylik a balatoni vendéglátóhelyek és szolgáltatók  a munkaerőhiányt, s bár turisztikai szempontból sikeres volt a szezon, sokaknak üzletileg kudarcos. Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke a Vasárnapi Híreknek azt mondta: vannak olyan vendéglátó egységek, amelyek ajtaján egész évben a „zárva” tábla látható. A bezárás okai nagyon változatosak. Egyes éttermek, panziók tulajdonosai, üzemeltetői például nem tudták felvenni a versenyt a megnövekedett minőségi igényeket már kielégítő konkurenciával. A Balatonnál jelenleg komoly gasztronómiai forradalom tapasztalható, tudomásul kell venni, hogy a retró Balaton már nem eladható – fogalmazott a polgármester, de hozzátette: természetesen vannak olyan vendéglátósok is, akik egyértelműen a munkaerőhiányt teszik felelőssé üzleti kudarcukért. Ebben van is igazság, miután az ország nyugati felén a jó szakemberekért a szomszédos Ausztriával kell versenyezni. A létszám mellett az alkalmazottak szaktudásának hiánya is komoly gondot jelent.  Márpedig a munkaerő-igény egyre nagyobb, mert a Balatonhoz évről évre egyre több turista érkezik. Az idei szezonban voltak olyan forró hétvégék, amikor gyakorlatilag „tele volt” a tópart, a strandokon pedig alig lehetett egy törölközőnyi helyet találni. A települések évek óta igyekszenek kiterjeszteni a szezont, hogy a vendégek számára ne csak júliusban és augusztusban legyen vonzó a Balaton. – A legerősebb még mindig a nyári szezon, de egyre versenyképesebbek a másik három szezon szolgáltatásai is. Az év eddig eltelt hónapjaiban több vendég érkezett a Balatonhoz, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az enyhébb január, február és a szinte nyárias április-május sok látogatót vonzott a régióba – mondja Balassa Balázs. További részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben. 
Szerző

Százhúsz százalék felett az államháztartási hiány

Publikálás dátuma
2018.09.07. 12:06

Fotó: Shutterstock
Augusztusban 155, milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartási központi alrendszere, a tavalyi év azonos időszakához képest 666 milliárddal nőtt a deficit - derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.
Az államháztartás központi alrendszere az első nyolc hónapban 1646,2 milliárd forint hiánnyal zárt szemben az egy évvel korábbi 979,9 milliárd forinttal - tájékoztatta pénteken az MTI-t az előzetes adatokról a Pénzügyminisztérium. Idén augusztusban a központi alrendszer 155,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. A közlemény szerint az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya 1708,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 21,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,0 milliárd forintos többletet értek el. 
Mint ez azt jelenti hogy a deficit fokozatodan emelkedik, hiszen júliusban még csak 110 százalékon állt. A növekvő hiányszámot az uniós források elapadása is magyarázhatja; mint a Zoom emlékeztet rá, a a kormány ettől független több mint 114 milliárd forintot osztott szét idén anélkül, hogy a parlament erre felhatalmazást adott volna –  pedig az elfogadott költségvetési törvény értelmében egy fillérrel sem nőhetne tovább az államháztartás hiánya 
A pénzügyi tárca az év egészére továbbra is 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel és az uniós módszertan szerint 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
Szerző

Lignit nélkül tennék nyereséges a Mátrai Erőművet

Publikálás dátuma
2018.09.07. 09:30
A klímavédelem miatt több biomasszát éget majd az erőmű, ez semmiképp se kivágott fát jelent
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Napelemmel, háztartási, illetve mezőgazdasági hulladékok elégetésével, áramtárolással szabadulna a veszteségtől és alkalmazkodna a széntilalomhoz a lignitalapú Mátrai Erőmű.
A 950 megawattos (MW) Mátrai Erőmű a mostani uniós és magyar jogszabályi környezetben már nem számol a korábban tervezett 500 MW-s új szénblokkal – közölte lapunk megkeresésére Valaska József, a kormányfőhöz közel álló Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó áttételes tulajdonában álló áramtermelő elnöke. Bár elméletben nem tettek le a több száz évre elegendő mátrai lignitvagyon szerinte hatékony és környezetkímélő hasznosításáról – így a megszerzett engedélyeket se adják vissza -, a Magyarország által is aláírt párizsi klímaegyezménybe foglalt elvárások ezt határozottan gátolják. Mindazonáltal Valaska József újfent nyereségessé tenné a korábban rendre akár évi tízmilliárd körüli eredményeket hozó, tavaly – vagyis a tulajdonosváltást megelőző évben – viszont csúnya veszteségbe csúszó egységet, amely mérete és működési sajátosságai miatt Magyarország második legfontosabb áramtermelőjének számít. Ennek jegyében, szeptember közepén várható rendkívüli közgyűlésükön részint véglegesítik két, egyenként 20 MW-s napelemtelepük megépítési tervét. Ezek költsége egyenként 5,3 milliárd forint, ami a berendezések nemzetközi árzuhanása miatt egymilliárddal, körülbelül 15 százalékkal olcsóbb a két évvel ezelőtti árnál. A bükkábrányi napelempark jövő év első, a halmajugrai pedig a harmadik negyedében lép üzembe. A közgyűlés szentesíti a három éve átadott, 16 MW-s napelemparkjuk eladását is az állami MVM-nek. Emellett anyacégük, az Opushoz tartozó Status Energy Magántőkealap másik társaságától kivásárolják a – korábban Csányi Sándor OTP-vezér és Nagy György érdekkörébe tartozó -, hulladék- és fafeldolgozással foglalkozó, eddig is leginkább a Mátrai Erőművel együttműködő halmajugrai Geosolt. Ezen túlmenően a társaság negyedét tulajdonló MVM elmúlt havi teljes vezetőségcseréje nyomán a cég irányító testületeinek összetétele is módosul. Távlati terveikben ugyanakkor szerepel például egy válogatotthulladék- (RDF-) alapú, 31,5 MW-s erőmű, amely a 600 ezer tonnás magyarországi RDF kétharmadát felhasználná. Egy 5 MW-s akkumulátoros áramtárolóra mások mellett az amerikai Teslától is kértek ajánlatot. Emellett körvonalazódik egy 600 MW-s mátrai szivattyús-tározós erőmű ötlete is. (Ez az éjjeli olcsóbb árammal felszivattyúzott, majd nappal lezúdított víz révén nyeri vissza az áramot. Voltaképp tehát energiatárolásra, a gyakorlatban pedig a megújulóenergia-alapú telepek gyakorta ingadozó termelésének kiegyensúlyozására szolgál. A környező államokban előszeretettel alkalmazott eljárás megvalósítását Magyarországon az elmúlt évtizedek során a környezetvédők sikerrel blokkolták.) Jelentős súlyt helyeznének a jövőben a biomassza elégetéséből származó áramtermelésre is. Erről az elnök annyit árult el, hogy a szén közé keverés révén jelenleg is körülbelül a 100 MW-nak megfelelő 540 millió kilowattórát biomasszából állítanak elő, viszont a jelenlegi blokkok nem állíthatóak át teljesen szén helyett erre. Esetükben a biomassza mezőgazdasági hulladékot, például napraforgóhéjat, gombakomposztot, kukoricaszárat, szőlővenyigét és nádat, és semmiképp se kivágott fát jelent - hangsúlyozta az elnök. Most működő lignitblokkjaik közül 2021-ben a két legrégebbi, kétszer 100 MW-ost biztos le kell állítani. Majd – a jelenlegi jogszabályok alapján – 2030-ra a többi szénalapút is. Mindazonáltal ebbe még belefér egy lignitbánya-nyitás is. A Mátrai Erőmű mintegy kétezer bányászával a térség legnagyobb munkáltatója, így hosszú távú fennmaradása foglalkoztatási kérdés is. Az elnök biztos benne, hogy akkorra találnak megoldást az erőmű kiemelt jelentőségű termelésének és nyereségességének megtartására. Az idei eredményterv egymilliárd forint, de hosszú távon ismét stabilan a százmilliárd forint körüli árbevétel és a tízmilliárdos nyereség kitermelése a cél – vázolta Valaska József.
Szerző
Témák
Mátrai erőmű
Frissítve: 2018.09.07. 10:40