Vörös csillag a Heinekenen - Megvan a másodfokú döntés

Publikálás dátuma
2018.09.06 18:18

Fotó: AFP/ LEX VAN LIESHOUT / ANP
Helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla.
A Győri Ítélőtábla a csütörtökön meghozott ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, így maradhat a vörös csillag a Heineken címkéjén – írja a 24.hu. A Heinekent még Menczer Erzsébet perelte be, a Fideszes politikus a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Heineken Hungária Zrt. alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát. Azt szerette volna elérni, hogy az alperest kötelezzék a jogsértés abbahagyására, az ötágú vörös csillag használatától való eltiltásra. Arra hivatkozott, hogy az általa használt ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. A felperes előadta, hogy családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a Heineken által alkalmazott ötágú vörös csillagnak nincs köze az önkényuralmi jelképekhez, a Heineken 1889 óta használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja, amely jelkép a Heineken több uniós és magyar védjegyén is szerepel. A Heineken ötágú vörös csillaga mindig csak a „Heineken” megjelöléssel együtt jelenik meg. Álláspontja szerint az ötágú vörös csillag nem sérti sem a magyar közösséget és nem jelent személyiségi jogsértést sem.

Helybenhagyták az elsőfokú ítéletet

Az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék elutasította a felperes keresetét: a bíróság szerint a politikus személyiségi jogait csak akkor sérthetné a Heineken, ha Menczer személyében is érintett lenne, erről azonban nincs szó. A törvényszék kitért arra is, hogy azért sem lett volna alapos a kereset, mivel a Heineken az ötágú vörös csillag jelképet már 1889 óta, tehát régebben használja, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált. Ezentúl az alperes nem politikai jelentéstartalommal, hanem kereskedelmi termék jelzésére használja a szimbólumot. Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú döntés megváltoztatását, a kereseti kérelemnek történő helyt adást; míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérve. A Győri Ítélőtábla csütörtökön meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla tanácsa egyetértett az első fokon eljárt törvényszékkel abban, hogy a keresetben hivatkozott jogsértésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, amelyek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a személyes igényérvényesítést tették csak lehetővé. A felperes keresetében azonban nem arra hivatkozott, hogy személyes jogsérelem érte, hanem közösség tagjaként, a közösséget ért sérelemre hivatkozással perelt. A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából az arra vonatkozó részeket, hogy az új Ptk. alkalmazhatósága esetén a kereset alaposnak minősülhet-e. Erre ugyanis jelen, a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyben nem volt szükség. A felperes kereshetőségi joga hiányában nem foglalt állást az ítélőtábla abban a kérdésben sem, hogy ötágú vörös csillag kereskedelmi vagy politikai jelentéstartalmú felhasználása sérelmes lehet-e valamely közösségre.
2018.09.06 18:18
Frissítve: 2018.09.06 18:20

Történelmi csúcson a munkaerőhiány: a kormány csodaszere az "önkéntes túlóra"

Publikálás dátuma
2018.12.14 13:33

Fotó: / Németh András Péter
Miközben a kormány és a Fidesz azt igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy nekik lesz jobb, ha évi 400 órát túlórázhatnak, Palkovics László innovációs miniszter lényegében elismerte: a munkaerőhiány kezelésére találták ki az "önkéntes túlórát".
„Nem kell nagy bölcsesség, sem sok tárgyalás ahhoz, hogy lássuk: a magyar gazdaság fölfele futó ágban van, aminek egy limitje van, az elérhető munkaerő. A vállalatok – akár külföldi, akár magyar tulajdonúak - küzdenek azzal, honnan lesz munkaerő, hogy ezt a növekedést tudják biztosítani. Ezt folyamatosan jelzik a kormány és az innovációs minisztérium felé, és kérik, a kormány találjon megoldásokat” – magyarázta Palkovics László innovációs miniszter a Hír Tv csütörtök esti műsorában annak kapcsán, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón cáfolta a Világgazdaságnak adott interjújában általa mondottakat. Palkovics a lapnak azt mondta: a túlmunkaszabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték.     Gulyás viszont ezzel kapcsolatban csütörtökön kijelentette: semmilyen vállalattal nem tárgyalt a kormány, nem volt jelentősége, ki kéri és ki nem. "A kormányt eddig sem lehetett azzal vádolni, hogy külső gazdasági érdekek, különösen multinacionális cégek érdekei befolyásoltak volna” – jelentette ki, megjegyezve: nem tudja kizárni, hogy ilyen igény felmerült, hiszen Palkovics sokat beszél a gazdaság szereplőkkel, de a kormányt a túlóratörvénnyel kapcsolatos döntés meghozatalakor ez nem befolyásolta. Ezek után Palkovics a Hír tv-ben tehát már inkább azzal igyekezett elkenni a kérdést, hogy napi kapcsolatban van a gazdasági szereplőkkel, nem nehéz kitalálnia, mit szeretnének. Azt viszont lényegében elismerte, hogy a munkaerőhiány kezelésére találták ki az „önkéntes túlórát”. Úgy fogalmazott: "a munkaerőhiányra adott megoldások szépen alakulnak”. Az egyik ilyen megoldás szerinte „a közmunkából a piacra áthelyezhető jelentős számú dolgozó”, de „nyilvánvalóan kellenek olyan megoldások is, mint az önkéntesen vállalt túlmunka”. „A vállalat szempontjából ez azért, jó, mert ha belegondol abba, mit jelent egy vállalatnak, ha ezt a többlettevékenységet lízing-munkaerővel kell megoldania… Vagy az, hogy fel kell venni további embereket, ha egyáltalán tud… Ehhez képest, ha egy átmeneti időszakban a saját dolgozói önként vállalják, hogy többet dolgoznak, azt a vállalat nyilván pozitívan értelmezi” – magyarázta Palkovics, aki szerint a vállalatok számára a legfőbb érték a munkaerő, és nagyon vigyáznak arra, hogy saját dolgozóikat megbecsüljék.    A vállalatok Palkovics által is emlegetett aggodalma nem alaptalan: a KSH legfrissebb, 2018 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a betöltetlen álláshelyek száma újabb történelmi csúcsot ért el. Ez alapján már 87 655 helyre nem találnak embert a cégek, ami tavalyhoz képest 18 százalékos növekedést jelent. Az üres álláshelyek nagyrésze – 63 196 – a versenyszférában található, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy miközben zajlik a közszféra karcsúsítása, a költségvetési intézményeknél az üres álláshelyek aránya a tavalyi 2,2 százalékról 2,9 százalékra emelkedett, ami már meghaladja a nemzetgazdasági átlagot is. Az iparban – amely a rabszolgatörvény kiemelt célpontja, az itt dolgozókat érinti majd elsősorban a 3 évesre elnyújtható munkaidőkeret – több mint 25 ezren hiányoznak, ez 12 százalékos munkaerőhiány-növekedést jelent. A kereskedelemben 17 százalékkal nőtt az üres álláshelyek száma: itt több mint 8 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. Az építőiparban még nagyobb a baj: csaknem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek, ami 30 százalékos növekedés tavaly óta. Az oktatásban sem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormányzat állítja: a tavalyi harmadik negyedévben mért 3850-ről 4 408-ra nőtt a szférában a betöltetlen álláshelyek száma.  
2018.12.14 13:33
Frissítve: 2018.12.14 13:35

Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Idén 2 százalék alatt lehet a GDP arányos államháztartási hiány mértéke. Ennek az az ára, hogy elsősorban az egészségügyből és az oktatásból jelentős összegeket vonnak ki.
Az úgynevezett ESA (európai módszertan) szerinti, GDP arányos hiány az előzetesen kalkulált 2,4 százalék helyett 1,8 százalék körül alakulhat idén - fejtette ki Kovács Árpád a Világgazdaságnak. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a pénzforgalmi egyenleget jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi uniós forrás érkezik még decemberben. Hasonló mértékű hiányt prognosztizált Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, a szakember azonban tart attól, hogy az esztendő utolsó napjaiban - mint azt a Fidesz-kormányok eddigi gyakorlatában 2010 óta megszokott -, a kedvező hiány terhére osztogat majd a kormány, megfogalmazása szerint "stadionokra, mindenféle egyházi célokra". A lapunknak nyilatkozó Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban erre most nem lesz módja a kabinetnek. A szakember idézi a jegybank pénzügyi számlák harmadik negyedévi alakulásáról szóló adatait, eszerint a szeptemberrel zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya 913 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,2 százakkal volt, ez az úgynevezett ESA deficit, amelyet a maastricht-i kritériumok szerint figyelembe vesz az Európai Bizottság is. Korántsem ennyire kedvező az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű hiánya, amely október végén egész éves előirányzat 123 százaléka volt - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. Ennek oka nyilvánvaló: a kormány a 2018 tavaszi választások előtt minden uniós pályázatra leszerződött, és a költségvetés terhére a támogatások 60 százalékát kifizette, most pedig arra vár, hogy a hiányzó 1 678 milliárd forintot - a bemutatott számlák ellenében - Brüsszel kifizesse. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez teljes mértékben soha sem sikerült, így a kormány "jótékonykodásának", de sokkal inkább választási propagandájának részbeni eredménytelenségét az emberekkel fizetteti meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét?  Katona Tamás szerint ennek egyértelmű magyarázata, hogy az egészségügyből és az oktatásból vonnak el tőkét, így az alacsonyabb kiadások miatt javul a mérleg. Ez a két ágazat képezi ugyanis a költségvetési kiadások 60 százalékát. Ugyanakkor a költségvetési szervek lejárt tartozásai októberben - egyetlen hónap alatt 14 százalékkal növekedtek, jórészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 6,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlái miatt, ennek közel 85 százalékát az egészségügyi beszállítók állították ki. Katona Tamás ebből azt a következtetést vonta le, hogy a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A szakember úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált, valószínűleg nem is karja. Mivel a kimutatott hiány permanens mérséklése a kormányzat ikonikus célkitűzése, nem elképzelhetetlen, hogy kreatív lépésekkel a statisztikában szereplő deficitmutató akkor is a kívánt szintre süllyed, ha ennek feltételeit a kormány a valóságban - főképp az uniós források jelentős kiesése miatt - nem tudja megteremteni -mondta Katona Tamás.  Aki utalt arra is, hogy idén a nyári időszakban új helyzet állt elő: ma már nem is az a kérdés, hogy visszavonnak-e támogatásokat, hanem annak a mértéről folyik az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.  

Kopint-Tárki: Elérte csúcsát a világgazdaság

Az eddig vártnál gyorsabb gazdasági bővülésre számít idén és jövőre Magyarországon a Kopint-Tárki. A gazdaságkutató 4,8 százalékra emelte idei és 4,1 százalékra 2019-es növekedési előrejelzését - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Viszont idei inflációs várakozásaikat  2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,4 százalékra. Bár a pénzromlás üteme lassan emelkedik, még sem érzékelnek erős árnyomást a gazdaságban. A nettó reálkeresetekről úgy vélekedtek, hogy a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek. A jövő évi béremelésekről - mint ismeretes - nem született még megállapodás, de Palócz Éva nem lepődne meg, hogy esetleg jövőre ismét két számjeggyel emelkednének a keresetek.  A GDP arányos államadósság 72 százalékra csökkenhet 2018-ban, jövőre pedig 71 százalékra. Nagy Katalin vezető kutató szerint  a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.

2018.12.14 09:30
Frissítve: 2018.12.14 09:37