Vörös csillag a Heinekenen - Megvan a másodfokú döntés

Publikálás dátuma
2018.09.06. 18:18

Fotó: LEX VAN LIESHOUT / ANP / AFP
Helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla.
A Győri Ítélőtábla a csütörtökön meghozott ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, így maradhat a vörös csillag a Heineken címkéjén – írja a 24.hu. A Heinekent még Menczer Erzsébet perelte be, a Fideszes politikus a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Heineken Hungária Zrt. alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát. Azt szerette volna elérni, hogy az alperest kötelezzék a jogsértés abbahagyására, az ötágú vörös csillag használatától való eltiltásra. Arra hivatkozott, hogy az általa használt ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. A felperes előadta, hogy családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a Heineken által alkalmazott ötágú vörös csillagnak nincs köze az önkényuralmi jelképekhez, a Heineken 1889 óta használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja, amely jelkép a Heineken több uniós és magyar védjegyén is szerepel. A Heineken ötágú vörös csillaga mindig csak a „Heineken” megjelöléssel együtt jelenik meg. Álláspontja szerint az ötágú vörös csillag nem sérti sem a magyar közösséget és nem jelent személyiségi jogsértést sem.

Helybenhagyták az elsőfokú ítéletet

Az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék elutasította a felperes keresetét: a bíróság szerint a politikus személyiségi jogait csak akkor sérthetné a Heineken, ha Menczer személyében is érintett lenne, erről azonban nincs szó. A törvényszék kitért arra is, hogy azért sem lett volna alapos a kereset, mivel a Heineken az ötágú vörös csillag jelképet már 1889 óta, tehát régebben használja, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált. Ezentúl az alperes nem politikai jelentéstartalommal, hanem kereskedelmi termék jelzésére használja a szimbólumot. Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú döntés megváltoztatását, a kereseti kérelemnek történő helyt adást; míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérve. A Győri Ítélőtábla csütörtökön meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla tanácsa egyetértett az első fokon eljárt törvényszékkel abban, hogy a keresetben hivatkozott jogsértésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, amelyek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a személyes igényérvényesítést tették csak lehetővé. A felperes keresetében azonban nem arra hivatkozott, hogy személyes jogsérelem érte, hanem közösség tagjaként, a közösséget ért sérelemre hivatkozással perelt. A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából az arra vonatkozó részeket, hogy az új Ptk. alkalmazhatósága esetén a kereset alaposnak minősülhet-e. Erre ugyanis jelen, a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyben nem volt szükség. A felperes kereshetőségi joga hiányában nem foglalt állást az ítélőtábla abban a kérdésben sem, hogy ötágú vörös csillag kereskedelmi vagy politikai jelentéstartalmú felhasználása sérelmes lehet-e valamely közösségre.
Szerző
Frissítve: 2018.09.06. 18:20

Több mint egymillió hibrid autót hív vissza a Toyota

Publikálás dátuma
2018.09.06. 18:02

Fotó: MARK RALSTON / AFP
Az érintett járművek jelentős része Japánban van, de európai tulajdonosok is érintettek.
Világszerte több mint egymillió hibrid jármű visszahívásáról döntött a Toyota, mert attól félnek, hogy az autók kigyulladhatnak – írja a CNN. Az autógyártó szerdai közlése szerint a biztonsági intézkedés a Prius, a Prius plug-in hybrid és a C-HR modelleket érinti. Az elektronikai rendszerrel lehet probléma, a túlmelegedés pedig egyes esetekben tüzet okozhat. Az érintett autók jelentős része, több mint fele Japánban van, 200 ezer az USA-ban, a maradék pedig Európában és egyéb piacokon, a járműveket 2015 júniusa és 2018 májusa között gyártották.
Szerző
Témák
Toyota autó

Mérnökkódex állná útját a csúszó és dráguló beruházásoknak

Publikálás dátuma
2018.09.06. 10:00

Az állami beruházások drágán készülnek el, és kivitelezők hozzáértése is gyakran hagy kívánnivalót maga után. Az építész szakma most rendszerbe ültetné, kinek, mit és mennyiért szabad csinálnia.
Korábban a Népszava is írt arról, hogy a központi akarattal eldöntött állami beruházások előkészítését nem előzi meg érdemi szakmai munka, a kivitelezés előkészítése koordinálatlanul történik, ami jelentős többletköltségeket okoz, és erre még a rendszerszintű korrupció is rárakódik.  Úgy tetszik ez utóbbi kivételével gyógyírt ajánlanak a bajok orvoslására az építész szakmát képviselők.    Ugyanis a közpénzből finanszírozott beruházások gondosabb előkészítésére, tervezésére és megvalósítására vonatkozó koncepciót dolgozott ki a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közreműködésével. A kormánynak is benyújtott "Építési beruházási folyamtok rendszere" nevet viselő ajánlás célja, hogy egy olyan, jogszabályokkal is megtámogatott rendszert hozzanak létre, amely garantálja, hogy a beruházások a tervezett határidőn és költségkereten belül, megfelelő minőségben készüljenek el – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. Mint fogalmazott: a jelenleg zajló beruházások túlnyomó többsége állami projekt, ezért fontos, hogy a kereteket jogszabályban rögzítsék. Az ajánlásban többek között alkalmassági, felelősségi és összeférhetetlenségi követelményeket fogalmaznak meg a beruházások résztvevőire nézve, valamint megkövetelnék, hogy a kivitelezőt kész tervek alapján válasszák ki. A koncepció kidolgozói ezt látják ugyanis egy - műszakilag és gazdaságilag, költségeiben és ütemezésében - megalapozottan tervezhető és ellenőrizhető beruházási folyamat alapvető garanciájának. A költségbecsléshez, és -számításhoz, a tételes költségvetés elkészítéséhez pedig elengedhetetlennek tartják az építési költséginformációs rendszer létrehozását, amihez a beruházási folyamat résztvevői hozzáférhetnek és használhatnak. Érdeklődésünkre, hogy becsléseik szerint a jelenleg futó állami beruházások milyen mértékben tekinthetők túlárazottnak, Szántó László, a Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja kitérő választ adott. Úgy fogalmazott: az állami beruházásoknál a túlárazás és előkészítetlenség nem magyarországi jelenség, ennek elkerülésére más országokban is dolgoztak ki koncepciókat. Szerinte kulcskérdés a beruházások megfelelő előkészítettsége: egy hosszabb tervezési szakasszal, a kivitelezési tervekből adott árajánlattal reálisabb idő- és költségkereteket állíthatók fel, amelyek automatikusan visszafognák a túlárazást. A nagy állami beruházások kapcsán gyakran jelennek meg híradások az eredetileg tervezett költségek későbbi ugrásszerű emelkedéséről: ilyen volt például a 4-es metró projekt, amelynek költsége az eredetileg tervezett 120 milliárd forintról csaknem a négyszeresére kúszott fel; vagy a kamara szerdai sajtótájékoztatójának háttérhelyszínéül szolgáló Puskás Stadion is, amelynek költségeit 2013-ban még 70 milliárd forintra tették, de ma ennek már majdnem háromszorosáról szólnak a hírek.     
Szerző