Vörös csillag a Heinekenen - Megvan a másodfokú döntés

Publikálás dátuma
2018.09.06 18:18

Fotó: AFP/ LEX VAN LIESHOUT / ANP
Helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla.
A Győri Ítélőtábla a csütörtökön meghozott ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, így maradhat a vörös csillag a Heineken címkéjén – írja a 24.hu. A Heinekent még Menczer Erzsébet perelte be, a Fideszes politikus a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Heineken Hungária Zrt. alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát. Azt szerette volna elérni, hogy az alperest kötelezzék a jogsértés abbahagyására, az ötágú vörös csillag használatától való eltiltásra. Arra hivatkozott, hogy az általa használt ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. A felperes előadta, hogy családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a Heineken által alkalmazott ötágú vörös csillagnak nincs köze az önkényuralmi jelképekhez, a Heineken 1889 óta használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja, amely jelkép a Heineken több uniós és magyar védjegyén is szerepel. A Heineken ötágú vörös csillaga mindig csak a „Heineken” megjelöléssel együtt jelenik meg. Álláspontja szerint az ötágú vörös csillag nem sérti sem a magyar közösséget és nem jelent személyiségi jogsértést sem.

Helybenhagyták az elsőfokú ítéletet

Az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék elutasította a felperes keresetét: a bíróság szerint a politikus személyiségi jogait csak akkor sérthetné a Heineken, ha Menczer személyében is érintett lenne, erről azonban nincs szó. A törvényszék kitért arra is, hogy azért sem lett volna alapos a kereset, mivel a Heineken az ötágú vörös csillag jelképet már 1889 óta, tehát régebben használja, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált. Ezentúl az alperes nem politikai jelentéstartalommal, hanem kereskedelmi termék jelzésére használja a szimbólumot. Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú döntés megváltoztatását, a kereseti kérelemnek történő helyt adást; míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérve. A Győri Ítélőtábla csütörtökön meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla tanácsa egyetértett az első fokon eljárt törvényszékkel abban, hogy a keresetben hivatkozott jogsértésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, amelyek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a személyes igényérvényesítést tették csak lehetővé. A felperes keresetében azonban nem arra hivatkozott, hogy személyes jogsérelem érte, hanem közösség tagjaként, a közösséget ért sérelemre hivatkozással perelt. A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából az arra vonatkozó részeket, hogy az új Ptk. alkalmazhatósága esetén a kereset alaposnak minősülhet-e. Erre ugyanis jelen, a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyben nem volt szükség. A felperes kereshetőségi joga hiányában nem foglalt állást az ítélőtábla abban a kérdésben sem, hogy ötágú vörös csillag kereskedelmi vagy politikai jelentéstartalmú felhasználása sérelmes lehet-e valamely közösségre.
Frissítve: 2018.09.06 18:20

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.