Genderügy: megkérdőjelezik a MAB szakmai függetlenségét

Publikálás dátuma
2018.09.07 07:30

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A hazai egyetemek aggódnak a Magyar Akkreditációs Bizottság függetlensége miatt, a társadalmi nemek tanulmánya szak tervezett megszüntetése miatt pedig a nemzetközi szervezet is vizsgálódik.
Befolyásolhatóság, a teljes szakmai függetlenség hiánya, további politikai erőtér megjelenése – egyebek mellett ezeket a hibákat rótták fel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (MAB) egyetemi vezetők. A MAB még tavaly küldött szét egy kérdőívet a hazai felsőoktatási intézmények felé, arra kérve a vezetőséget, értékeljék a bizottság munkáját, hatékonyságát. A megkeresésre összesen 27 intézményvezetői válasz érkezett. A válaszadók csupán 33 százaléka gondolta úgy, hogy a MAB teljes mértékben nélkülözhetetlen a minőségi oktatás érdekében. A többség részben vagy teljes mértékben változtatna a MAB működésén. „Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a szakmai hálózatok kialakítására és működésének támogatására, az intézmények fejlesztésére, a belső minőségkultúra támogatására, alakítására. Általánosságban véve: több hangsúlyt lenne érdemes helyezni a fejlesztő jellegű megközelítésekre a minősítő jellegű megközelítésekkel szemben” – olvasható az egyik hozzászólásban. 
„Nem tartjuk szerencsésnek, hogy a látogatóbizottságok által kialakított véleményt gyakran megkérdőjelezi a szakmai bizottság, és más végeredményre jut, az intézményi és a párhuzamos akkreditációs eljárások során egyaránt”
– írta egy másik intézményvezető.
Vannak, akik független, nemzetközi szakértők bevonását szorgalmazzák a minőségértékelő látogatások során, „e nélkül meglehetősen szubjektív döntések születnek”. A MAB gyengeségei között felsorolták a rugalmatlanságot, „uram-bátyám” kapcsolatokat, befolyásolhatóságot. A lehetséges veszélyek között említették a túlszabályozottságot, az akkreditációs követelmények szigorodását, a „hatósági szemléletmódot”, a teljes szakmai függetlenség hiányát, a függetlenség gyengülését, további politikai erőtér megjelenését, hitelvesztést. Az aggodalmaknak van alapja: az elmúlt években igencsak megugrott a kormány által delegált tagok száma a MAB teljes vezetőségében (plénumában), illetve a különböző bizottságokban. A plénum jelenleg – Csépe Valéria elnökkel együtt – húsz tagból áll, közülük nyolc az emberi erőforrások miniszterének delegáltja - ezen felül Csépe a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös delegáltjának számít. Hárman a Magyar Rektori Konferencia küldöttei, Csépén kívül további két tagot az MTA delegált. Egy taggal képviselteti magát a református és katolikus egyház, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Vagyis világosan kitűnik a kormány – illetve a kormány elképzeléseit legtöbbször támogató szervezetek – túlsúlya. Ráadásul a MAB egyik legfontosabb bizottságának, a Felülvizsgálati Bizottságnak mind a három tagja a miniszter delegáltja. Elnöke pedig az a Csiba László, akinek testvére, Csiba Gábor többször megfordult a kormány civil szervezete, a Civil Összefogás Fórum békemenetein, fideszes önkormányzati képviselő is volt, 2018 márciusáig miniszteri biztosként tevékenykedett, jelenleg pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fideszes tagja. A plénum korábban a jelenleginél is nagyobb arányban vonultatott fel egyértelműen minisztériumi delegáltakat, ami szemet is szúrt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetségnek (ENQA), ezért 2014-ben felfüggesztették a MAB teljes jogú tagságát, amit úgy sikerült visszaszerezni, hogy a tagokat „nem egyértelműen” minisztériumi delegáltakkal (például az Iparkamara vagy a református egyház embereivel) töltötték fel. Így látszólag megszűnt az erőteljes kormányzati befolyás. A kormány rendeleti úton is szűkítette a MAB autonómiáját: egy tavalyi jogszabályváltozás értelmében a MAB csak olyan szakok indítását véleményezheti, amelyekről a miniszter már előzetesen döntött. Ez alól a hitéleti képzések létesítése jelent csak kivételt. Az ENQA idén nyáron fejezte be a MAB működésének újabb felülvizsgálatát. Szerettük volna megtudni, mire jutottak, illetve vizsgálták-e annak jogszerűségét, hogy a magyar kormány törvényesen akkreditált képzéseket – mint például a Társadalmi nemek tanulmánya szakot – szüntetne meg szakmai indoklás nélkül, a MAB-ot megkerülve. Megkeresésünkre annyit közöltek: az ENQA tanácskozó testülete szeptember folyamán vitatja meg a MAB ügyét, az idei látogatásukról készült jelentést is ekkor hozzák nyilvánosságra.

Mit csinál a MAB?

A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. Feladatai közé tartozik a felsőoktatási intézmények szakindítási, valamint doktori iskola létesítési kérelmének elbírálása, véleményezése, valamint az egyetemek ötévenkénti minőséghitelesítési (akkreditációs) vizsgálata.

2018.09.07 07:30
Frissítve: 2018.09.07 07:30

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20

Eltűnt egy tízéves kisfiú egy józsefvárosi gyermekotthonból

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:37

Fotó: Police.hu/
A rendőrség az állampolgárok segítségét kéri Borbély Zoltán felkutatásához.
A fiú 2018. december 10-én egy VIII. kerületi gyermekotthonból ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem adott magáról, a felkutatására tett rendőri intézkedések eddig nem vezettek eredményre - közölte honlapján a rendőrség. Borbély Zoltán körülbelül 160 centiméter magas, rövid, szőke hajú. Eltűnésekor fekete cipőt, világos farmernadrágot és sötétkék kabátot viselt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy aki Borbély Zoltánt felismeri, tartózkodási helyéről vagy eltűnésének körülményéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, a 107 vagy 112 központi segélyhívó számok valamelyikén.
2018.12.10 20:37
Frissítve: 2018.12.10 21:58