Genderügy: megkérdőjelezik a MAB szakmai függetlenségét

Publikálás dátuma
2018.09.07 07:30

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A hazai egyetemek aggódnak a Magyar Akkreditációs Bizottság függetlensége miatt, a társadalmi nemek tanulmánya szak tervezett megszüntetése miatt pedig a nemzetközi szervezet is vizsgálódik.
Befolyásolhatóság, a teljes szakmai függetlenség hiánya, további politikai erőtér megjelenése – egyebek mellett ezeket a hibákat rótták fel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (MAB) egyetemi vezetők. A MAB még tavaly küldött szét egy kérdőívet a hazai felsőoktatási intézmények felé, arra kérve a vezetőséget, értékeljék a bizottság munkáját, hatékonyságát. A megkeresésre összesen 27 intézményvezetői válasz érkezett. A válaszadók csupán 33 százaléka gondolta úgy, hogy a MAB teljes mértékben nélkülözhetetlen a minőségi oktatás érdekében. A többség részben vagy teljes mértékben változtatna a MAB működésén. „Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a szakmai hálózatok kialakítására és működésének támogatására, az intézmények fejlesztésére, a belső minőségkultúra támogatására, alakítására. Általánosságban véve: több hangsúlyt lenne érdemes helyezni a fejlesztő jellegű megközelítésekre a minősítő jellegű megközelítésekkel szemben” – olvasható az egyik hozzászólásban. 
„Nem tartjuk szerencsésnek, hogy a látogatóbizottságok által kialakított véleményt gyakran megkérdőjelezi a szakmai bizottság, és más végeredményre jut, az intézményi és a párhuzamos akkreditációs eljárások során egyaránt”
– írta egy másik intézményvezető.
Vannak, akik független, nemzetközi szakértők bevonását szorgalmazzák a minőségértékelő látogatások során, „e nélkül meglehetősen szubjektív döntések születnek”. A MAB gyengeségei között felsorolták a rugalmatlanságot, „uram-bátyám” kapcsolatokat, befolyásolhatóságot. A lehetséges veszélyek között említették a túlszabályozottságot, az akkreditációs követelmények szigorodását, a „hatósági szemléletmódot”, a teljes szakmai függetlenség hiányát, a függetlenség gyengülését, további politikai erőtér megjelenését, hitelvesztést. Az aggodalmaknak van alapja: az elmúlt években igencsak megugrott a kormány által delegált tagok száma a MAB teljes vezetőségében (plénumában), illetve a különböző bizottságokban. A plénum jelenleg – Csépe Valéria elnökkel együtt – húsz tagból áll, közülük nyolc az emberi erőforrások miniszterének delegáltja - ezen felül Csépe a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös delegáltjának számít. Hárman a Magyar Rektori Konferencia küldöttei, Csépén kívül további két tagot az MTA delegált. Egy taggal képviselteti magát a református és katolikus egyház, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Vagyis világosan kitűnik a kormány – illetve a kormány elképzeléseit legtöbbször támogató szervezetek – túlsúlya. Ráadásul a MAB egyik legfontosabb bizottságának, a Felülvizsgálati Bizottságnak mind a három tagja a miniszter delegáltja. Elnöke pedig az a Csiba László, akinek testvére, Csiba Gábor többször megfordult a kormány civil szervezete, a Civil Összefogás Fórum békemenetein, fideszes önkormányzati képviselő is volt, 2018 márciusáig miniszteri biztosként tevékenykedett, jelenleg pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fideszes tagja. A plénum korábban a jelenleginél is nagyobb arányban vonultatott fel egyértelműen minisztériumi delegáltakat, ami szemet is szúrt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetségnek (ENQA), ezért 2014-ben felfüggesztették a MAB teljes jogú tagságát, amit úgy sikerült visszaszerezni, hogy a tagokat „nem egyértelműen” minisztériumi delegáltakkal (például az Iparkamara vagy a református egyház embereivel) töltötték fel. Így látszólag megszűnt az erőteljes kormányzati befolyás. A kormány rendeleti úton is szűkítette a MAB autonómiáját: egy tavalyi jogszabályváltozás értelmében a MAB csak olyan szakok indítását véleményezheti, amelyekről a miniszter már előzetesen döntött. Ez alól a hitéleti képzések létesítése jelent csak kivételt. Az ENQA idén nyáron fejezte be a MAB működésének újabb felülvizsgálatát. Szerettük volna megtudni, mire jutottak, illetve vizsgálták-e annak jogszerűségét, hogy a magyar kormány törvényesen akkreditált képzéseket – mint például a Társadalmi nemek tanulmánya szakot – szüntetne meg szakmai indoklás nélkül, a MAB-ot megkerülve. Megkeresésünkre annyit közöltek: az ENQA tanácskozó testülete szeptember folyamán vitatja meg a MAB ügyét, az idei látogatásukról készült jelentést is ekkor hozzák nyilvánosságra.

Mit csinál a MAB?

A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. Feladatai közé tartozik a felsőoktatási intézmények szakindítási, valamint doktori iskola létesítési kérelmének elbírálása, véleményezése, valamint az egyetemek ötévenkénti minőséghitelesítési (akkreditációs) vizsgálata.

Frissítve: 2018.09.07 07:30

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.