Az otthon lakóival vetettek tévét, mosógépet Nagymágocson

Publikálás dátuma
2018.09.07 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Televízió, falikonzol, antenna, mosógép, több százezer forintos hangtechnikai eszközök, vérnyomásmérő, vércukormérő – ezeket mind a gondozottak saját pénzéből vásárolták a nagymágocsi Aranysziget Szociális Otthonban, derült ki az alapvető jogok biztosának friss jelentéséből. Noha ezek az eszközök jog szerint az ellátottak tulajdonának számítanak, a vagyontárgyaikról készült leltárba – egyikük halála után a hagyatéki leltárba sem – került bele. A jelentés szerint maguknak a lakóknak egyébként nem is volt mindenre szükségük: hangtechnikai eszközök – amelyek 297 ezer forintba kerültek – elsősorban az intézménynek kellettek rendezvények megtartásához. A beszerzéshez kifejezetten azokhoz a lakókhoz fordultak, akikről tudták, hogy van elég pénzük. A vagyontárgyak tulajdoni viszonyainak rendezésére adásvételi szerződést írattak alá az érintettekkel, amelyben az állt, eladják az eszközöket a „Nagymágocsi Kastélyotthonért” Alapítvány részére. A vételár összegét és a megfizetés módját viszont már nem rögzítették. Az intézménynek a nagymágocsi Károlyi kastély ad otthont, amely 300 férőhellyel rendelkezik, a kihasználtság azonban ennél magasabb, a vezetőség tájékoztatása szerint 100,67 százalékos. A lakók többsége 60 és 80 év közötti, de vannak 45-60 év, 80-90 év közöttiek, de 90 évesnél idősebbek is. Az elmúlt időszakban több rendkívüli haláleset is volt: 2015-ben az egyik ellátott felakasztotta magát a kertben. Ugyanebben az évben egy másik lakó az intézmény aulájában vetette le magát az emeletről. 2016-ban pedig az egyik gondozott az ablakból kiugorva lett öngyilkos. A halálesetek megviselték a többi lakót, de a dolgozókat is. Bár a borzalmak feldolgozásában mentálhigiénés munkatársak segítenek, ám leterheltség miatt nem jut mindenkire elég idő. Szakápolóból sincs elég, a gondozók száma mintegy háromszorosa az ápolókénak. Nem tudják biztosítani, hogy minden műszakban legyen szakképzett ápoló vagy szakápoló, így előfordul, hogy a gondozóknak kell ellátniuk az ő feladatukat is. A túlzsúfoltság miatt egyes lakók elhelyezése sem megfelelő, vannak 10-12 ágyas szobák is. De az egyik kétszemélyes szoba is olyan kicsi, hogy a járókeretes gondozottnak fel kell tennie a járókeretét az ágyra, hogy társa is be tudjon jönni. Egy másik kétszemélyes szobában csak úgy férnek el a kerekes székek, hogy az ágyat megrövidítették. Bár az ellátottak többsége sok gyógyszert szed, a büfében vásárolhatnak maguknak alkoholt (elmondásuk szerint rossz minőségű bort). Az ombudsman felkérte az intézmény vezetőjét és fenntartóját a problémák mihamarabbi rendezésére.
Frissítve: 2018.09.07 09:00

Az EU minden tagállamban vizsgálná a jogállam működését, akár kényszerítő intézkedéseket is hozna

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:45
Tüntetés a civilekért
Fotó: Népszava/ TÓTH GERGŐ
Az Európai Uniónak a jövőben minden tagállamban rendszeresen vizsgálnia kellene a jogállam működését, szükség esetén pedig kényszerítő intézkedéseket hoznia a normák tiszteletben tartására. Az Európai Bizottság (EB) a tervek szerint kedden fogja elfogadni és nyilvánosságra hozni az erről szóló közleményét — tudta meg a Népszava. A dokumentum tartalmát ismerő EU források szerint a kommüniké felsorolja, hogy a huszonnyolcak közösségének jelenleg milyen lehetőségei vannak az uniós értékeknek és elveknek fittyet hányó országok megrendszabályozására. Többen, köztük az Európai Parlament, régóta elégtelennek ítélik ezeket, és további lépéseket sürgetnek. Az EB friss közleményében megoldási javaslatokat vázol fel, és egyben felkéri a többi EU-s intézményt, a tagállamokat, a nemzetközi jogvédő és civil szervezeteket, valamint a széles közvéleményt, hogy vegyenek részt a jogállamiságot biztosító eszközrendszer megerősítéséről szóló közös gondolkodásban. Az Európai Bizottság a konzultációkat követően, idén júniusban szándékozik letenni az asztalra javaslatát a jogszabályi változtatásra. Értesüléseink szerint az uniós ellenőrző és végrehajtó testület a közleményben leszögezi: a demokrácia, a jogállam és az alapvető értékek védelmében egy olyan mechanizmust kellene létrehozni, amely elősegíti az ezekkel kapcsolatos jogi és politikai tudnivalók megismerését és elterjesztését a tagállamokban, hozzájárul a kockázatok kialakulásának megelőzéséhez és végül erőteljesen fellép a normák megsértőivel szemben. Ennek érdekében az EB rendszeres párbeszédet javasol a tagállamokkal, amely felölelné egyebek mellett a fékek és ellensúlyok rendszeréről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a korrupció elleni harc hatékonyságáról szóló információnyújtást. A véleménycserében minden ország részt venne, de különösen intenzív dialógus folyna azokkal, amelyekkel szemben már felmerültek bizonyos aggályok. Az EU-s testület a riasztó jelek közé sorolná például a törvényeket vagy a kormányzati döntéseket ellenőrző intézmények, így az alkotmánybíróság, meggyengítését, az átláthatatlan törvényalkotást, a magas szintű korrupciót és a sorozatos hivatali visszaéléseket csakúgy, mint a független médiára és a civil szférára való állami nyomásgyakorlás minden formáját. A tagállamokkal zajló párbeszéd során az EU technikai és egyéb támogatást nyújtana a jogállamisággal összefüggő reformok kidolgozásához és megvalósításához, valamint a kapcsolódó közösségi jogszabályok végrehajtásához. Információink szerint az Európai Bizottság megfontolásra ajánlja egyebek között, hogy a tagországok gazdaságpolitikai koordinációjára szolgáló, úgynevezett európai szemeszter keretében az uniós intézmények értékeljék a jogállamiság működését is. Javasolja azt is, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságát minősítő éves jelentés véleményezze a bíróságok függetlenségét.
Frissítve: 2019.03.25 06:45

Közös jelöltekkel verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy ellenzéki párt összefogásával már megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson – derült ki a ZRI Zavecz Research felméréséből.
Érdemi párhuzam fedezhető fel az európai parlamenti és az önkormányzati választás között. Az előbbi esetében egyre többen gondolják úgy (februárban már a választók 63 százaléka), hogy a közös lista a legjobb módszer a szavazatok maximalizálására, ám egyre kevésbé hiszik, hogy megvalósulhat az együttműködés ezen formája. Az idő megmutatta, hogy a kételkedőknek volt igazuk. Ami pedig az önkormányzati-, pontosabban a főpolgármester-választást illeti: miközben a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából. Az állampolgári hitetlenség okát pedig a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Ahhoz tehát, hogy az ellenzék „csúcsjelöltje” többséget tudjon szerezni, elsősorban lélektani fordulatra van szükség. A fővárosban mintegy 1,4 millió lakosnak van szavazati joga, jelenleg pedig a következő az erősorrend: 44 százalékos támogatottsággal Tarlós István áll az élen, Karácsony Gergelyt mögött a budapestiek 38 százaléka áll – míg Puzsér Róbertnek még sokat kell építkeznie, egyelőre ugyanis csak 5 százalékos a tábora. Csakhogy az ellenzéknek Budapesten van egy komoly mozgósítási előnye – nevezetesen az előválasztás. Ennek első fordulóját az MSZP szervezte meg, az év elején pedig majdnem 40 ezer ember nyilvánította ki akaratát. A számok azt mutatják, hogy a választók értékelik, ha a politika bevonja őket a döntéshozatalba, ugyanis a Závecz Intézet azt mérte: ha lesz második forduló, akkor már a budapestiek 26 százaléka vesz rajta részt biztosan (további 22 százalék pedig azt mondta, hogy valószínűleg elmegy). A 350 ezer előválasztó valószínűleg túlzás, ám azt jól mutatja, hogy a főváros megmozdult – egyebek mellett azért, mert gyakorlatilag az összes párt deklarálta, hogy kötelezőnek ismeri el magára nézve a kiválasztási folyamat végeredményét. (Emlékeztetőül: az MSZP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jelöltje Karácsony Gergely, az LMP és a Jobbik Puzsér Róbert mögött sorakozott fel, a Momentum nem nevezett meg senkit, viszont vállalta, hogy beáll a győztes mögé.) Az persze egyelőre kérdéses, hogy a pártok mozgását automatikusan követik-e a szavazótáborok. Ugyanis egy Karácsony-Tarlós mérkőzésen az LMP-sek mintegy 29 százaléka, a jobbikosoknak pedig 55 százaléka tartaná hatalomban a főpolgármestert. (Ha pedig a meccs – bár a kutatások alapján ez valószínűtlen – Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák.) Azonban a pártszimpatizánsok esetleges szétszavazását bőséggel ellensúlyoznák a bizonytalanok – legalábbis Karácsony esetében. Az összefogás a közvélemény-kutatás szerint egyértelműen balra mozgatná a pártot eddig nem választókat. Hogy ez több egy hipotézisnél, jól mutatják a különböző önkormányzati választási modellek. Amennyiben – akárcsak az EP – megmérettetésen – külön indulnak a pártok, akkor a ősszel Budapesten a Fidesz 33 százalékos összesített eredményt mutatna fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kapna, a többi kis párt pedig 1-4 százalékkal szerénykedhetne. És mindehhez jön 26 százaléknyi bizonytalan, aki nem szavaz, vagy még nem tudja, hogy melyik pártra. Amennyiben viszont az LMP betársul a „balos hármashoz”, akkor a Fidesz eredménye 32 százalékra szelídül, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, illetve az LMP pedig összesen 33 százalékra izmosodik. A feltételezett nyolc százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, ugyanis ebben a modellben, arányuk 20 százalékra csökkenne. Azaz jól látszik, hogy az LMP szavazók ugyan nem szavaznának át teljesen, viszont az összefogás szívóhatása működik. (Arról, hogy az LMP miképp fut rá a budapesti választásokra, arról a párt illetékes fóruma a hét második felében alakítja ki álláspontját.) Ha a Momentum is beszállna ötödiknek a fővárosi koalícióba, akkor az ellenzék tovább – 36 százalékra – növelhetné eredményét, azaz érdemben vezethetne. A kutatás szerint egyébként ez lenne az optimális modell. Ugyanis amíg a Jobbik vidéken az együttműködés felhajtó erejének számít, addig Budapesten nem. Az a modell amelyik úgy kalkulál, hogy a Jobbik is az ellenzéki szövetség tagja, szerényebb ellenzéki előnyt mutat. Egész pontosan ebben az esetben a Fidesz 34 százalékot érne el, a fővárosi koalíció 34 százalékot, és a bizonytalanok aránya 22 százalékra hízna. Ez két dolgot jelent: a Jobbik szavazói ez esetben nagyobb arányban voksolnának a kormánypártra, az alapvetően balra húzó budapesti bizonytalanok pedig visszahőkölnének egy teljesen közös listától.
Frissítve: 2019.03.25 06:00