Az otthon lakóival vetettek tévét, mosógépet Nagymágocson

Publikálás dátuma
2018.09.07. 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Televízió, falikonzol, antenna, mosógép, több százezer forintos hangtechnikai eszközök, vérnyomásmérő, vércukormérő – ezeket mind a gondozottak saját pénzéből vásárolták a nagymágocsi Aranysziget Szociális Otthonban, derült ki az alapvető jogok biztosának friss jelentéséből. Noha ezek az eszközök jog szerint az ellátottak tulajdonának számítanak, a vagyontárgyaikról készült leltárba – egyikük halála után a hagyatéki leltárba sem – került bele. A jelentés szerint maguknak a lakóknak egyébként nem is volt mindenre szükségük: hangtechnikai eszközök – amelyek 297 ezer forintba kerültek – elsősorban az intézménynek kellettek rendezvények megtartásához. A beszerzéshez kifejezetten azokhoz a lakókhoz fordultak, akikről tudták, hogy van elég pénzük. A vagyontárgyak tulajdoni viszonyainak rendezésére adásvételi szerződést írattak alá az érintettekkel, amelyben az állt, eladják az eszközöket a „Nagymágocsi Kastélyotthonért” Alapítvány részére. A vételár összegét és a megfizetés módját viszont már nem rögzítették. Az intézménynek a nagymágocsi Károlyi kastély ad otthont, amely 300 férőhellyel rendelkezik, a kihasználtság azonban ennél magasabb, a vezetőség tájékoztatása szerint 100,67 százalékos. A lakók többsége 60 és 80 év közötti, de vannak 45-60 év, 80-90 év közöttiek, de 90 évesnél idősebbek is. Az elmúlt időszakban több rendkívüli haláleset is volt: 2015-ben az egyik ellátott felakasztotta magát a kertben. Ugyanebben az évben egy másik lakó az intézmény aulájában vetette le magát az emeletről. 2016-ban pedig az egyik gondozott az ablakból kiugorva lett öngyilkos. A halálesetek megviselték a többi lakót, de a dolgozókat is. Bár a borzalmak feldolgozásában mentálhigiénés munkatársak segítenek, ám leterheltség miatt nem jut mindenkire elég idő. Szakápolóból sincs elég, a gondozók száma mintegy háromszorosa az ápolókénak. Nem tudják biztosítani, hogy minden műszakban legyen szakképzett ápoló vagy szakápoló, így előfordul, hogy a gondozóknak kell ellátniuk az ő feladatukat is. A túlzsúfoltság miatt egyes lakók elhelyezése sem megfelelő, vannak 10-12 ágyas szobák is. De az egyik kétszemélyes szoba is olyan kicsi, hogy a járókeretes gondozottnak fel kell tennie a járókeretét az ágyra, hogy társa is be tudjon jönni. Egy másik kétszemélyes szobában csak úgy férnek el a kerekes székek, hogy az ágyat megrövidítették. Bár az ellátottak többsége sok gyógyszert szed, a büfében vásárolhatnak maguknak alkoholt (elmondásuk szerint rossz minőségű bort). Az ombudsman felkérte az intézmény vezetőjét és fenntartóját a problémák mihamarabbi rendezésére.
Szerző

Állítólag minden ápoló felmondott az ajkai kórház intenzív osztályán

Publikálás dátuma
2018.09.07. 07:37
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A főigazgató cáfolja, amit a 24.hu írt: e szerint a létszámcsökkenés miatt is túlterhelt ápolók megelégelték az alacsonynak tartott bért, nyolcan hagyják ott a kórházi részleget.
Minden ápoló felmondott az ajkai Magyar Imre Kórház intenzív osztályán – írja a 24.hu. A nővérek felmondása a lap szerint még nyáron történt, az utolsók augusztus elején álltak fel. Egy névtelenséget kérő, de a kórház belső ügyeit jól ismerő forrásra hivatkozva azt írják: az intézmény vezetése a maximális felmondási időt szabta ki a szóban forgó nővérekre, így az szeptember végén jár le, addig kellene a pótlásukról gondoskodni.
Az ajkai kórház intenzív osztályán a 24.hu szerint fokozatos fogyatkozással kezdődött a nővérhiány. Volt, aki nyugdíjba, más szülési szabadságra ment, emiatt az ott maradtak túlterhelődtek. Az egyik fő gond az volt, hogy az aránytalanul sok munkáért alacsony fizetés járt – mondta a portál forrása.
Nagy Zoltán főigazgató a Népszava érdeklődésére cáfolta a hírt, és azt mondta: az intenzív osztály biztonságosan működik.

A 24.hu emlékeztet arra, hogy a sürgősségi osztály főnővére is beadta a felmondást. Ő ezt egy – azóta már nem nyilvános – Facebook-posztban közölte, amiben leírta, hogy az osztályon nap mint nap megtapasztalta „az emberi kicsinyesség, önzőség, irigység, lustaság, ostobaság és közöny kiapadhatatlanságát. És megtapasztaltam az összefogás, a másokért való kiállás és az emberi tisztesség erejét.” Egy ideje már érlelődő döntését azzal indokolta, hogy nem akart túlélésre játszó főnővér lenni.  
Nagy Zoltán a Népszava érdeklődésére azt mondta: a szóban forgó nővér magasabb beosztásba kerül, de marad a kórházban. Feladatait jelenleg is ellátja, csütörtökön is volt például főnővéri értekezleten.

Az ajkai helyzettől függetlenül a munkaerőhiány mára általános problémává vált a magyar egészségügyben: a győri Petz-kórházban például kórtermeket zártak be a nővérhiányra hivatkozva. Akadozik az ellátás a központi Honvéd kórház sürgősségi centrumában is: mint lapunk elsőként írt róla, több tucatnyi aneszteziológus és traumatológus egyszerre mondta fel önkéntes túlmunka szerződését, miután a Honvédkórház menedzsmentje júniusban megvonta az önkéntes túlmunkáért adható juttatást. Ezután felmondott Zacher Gábor, a Honvéd kórház sürgősségi osztályának vezetője is; mint mondta, osztályán 10-11 betöltetlen álláshely is lehet.  
Szerző
Frissítve: 2018.09.07. 10:08

Genderügy: megkérdőjelezik a MAB szakmai függetlenségét

Publikálás dátuma
2018.09.07. 07:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A hazai egyetemek aggódnak a Magyar Akkreditációs Bizottság függetlensége miatt, a társadalmi nemek tanulmánya szak tervezett megszüntetése miatt pedig a nemzetközi szervezet is vizsgálódik.
Befolyásolhatóság, a teljes szakmai függetlenség hiánya, további politikai erőtér megjelenése – egyebek mellett ezeket a hibákat rótták fel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (MAB) egyetemi vezetők. A MAB még tavaly küldött szét egy kérdőívet a hazai felsőoktatási intézmények felé, arra kérve a vezetőséget, értékeljék a bizottság munkáját, hatékonyságát. A megkeresésre összesen 27 intézményvezetői válasz érkezett. A válaszadók csupán 33 százaléka gondolta úgy, hogy a MAB teljes mértékben nélkülözhetetlen a minőségi oktatás érdekében. A többség részben vagy teljes mértékben változtatna a MAB működésén. „Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a szakmai hálózatok kialakítására és működésének támogatására, az intézmények fejlesztésére, a belső minőségkultúra támogatására, alakítására. Általánosságban véve: több hangsúlyt lenne érdemes helyezni a fejlesztő jellegű megközelítésekre a minősítő jellegű megközelítésekkel szemben” – olvasható az egyik hozzászólásban. 
„Nem tartjuk szerencsésnek, hogy a látogatóbizottságok által kialakított véleményt gyakran megkérdőjelezi a szakmai bizottság, és más végeredményre jut, az intézményi és a párhuzamos akkreditációs eljárások során egyaránt”

– írta egy másik intézményvezető.

Vannak, akik független, nemzetközi szakértők bevonását szorgalmazzák a minőségértékelő látogatások során, „e nélkül meglehetősen szubjektív döntések születnek”. A MAB gyengeségei között felsorolták a rugalmatlanságot, „uram-bátyám” kapcsolatokat, befolyásolhatóságot. A lehetséges veszélyek között említették a túlszabályozottságot, az akkreditációs követelmények szigorodását, a „hatósági szemléletmódot”, a teljes szakmai függetlenség hiányát, a függetlenség gyengülését, további politikai erőtér megjelenését, hitelvesztést. Az aggodalmaknak van alapja: az elmúlt években igencsak megugrott a kormány által delegált tagok száma a MAB teljes vezetőségében (plénumában), illetve a különböző bizottságokban. A plénum jelenleg – Csépe Valéria elnökkel együtt – húsz tagból áll, közülük nyolc az emberi erőforrások miniszterének delegáltja - ezen felül Csépe a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös delegáltjának számít. Hárman a Magyar Rektori Konferencia küldöttei, Csépén kívül további két tagot az MTA delegált. Egy taggal képviselteti magát a református és katolikus egyház, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Vagyis világosan kitűnik a kormány – illetve a kormány elképzeléseit legtöbbször támogató szervezetek – túlsúlya. Ráadásul a MAB egyik legfontosabb bizottságának, a Felülvizsgálati Bizottságnak mind a három tagja a miniszter delegáltja. Elnöke pedig az a Csiba László, akinek testvére, Csiba Gábor többször megfordult a kormány civil szervezete, a Civil Összefogás Fórum békemenetein, fideszes önkormányzati képviselő is volt, 2018 márciusáig miniszteri biztosként tevékenykedett, jelenleg pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fideszes tagja. A plénum korábban a jelenleginél is nagyobb arányban vonultatott fel egyértelműen minisztériumi delegáltakat, ami szemet is szúrt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetségnek (ENQA), ezért 2014-ben felfüggesztették a MAB teljes jogú tagságát, amit úgy sikerült visszaszerezni, hogy a tagokat „nem egyértelműen” minisztériumi delegáltakkal (például az Iparkamara vagy a református egyház embereivel) töltötték fel. Így látszólag megszűnt az erőteljes kormányzati befolyás. A kormány rendeleti úton is szűkítette a MAB autonómiáját: egy tavalyi jogszabályváltozás értelmében a MAB csak olyan szakok indítását véleményezheti, amelyekről a miniszter már előzetesen döntött. Ez alól a hitéleti képzések létesítése jelent csak kivételt. Az ENQA idén nyáron fejezte be a MAB működésének újabb felülvizsgálatát. Szerettük volna megtudni, mire jutottak, illetve vizsgálták-e annak jogszerűségét, hogy a magyar kormány törvényesen akkreditált képzéseket – mint például a Társadalmi nemek tanulmánya szakot – szüntetne meg szakmai indoklás nélkül, a MAB-ot megkerülve. Megkeresésünkre annyit közöltek: az ENQA tanácskozó testülete szeptember folyamán vitatja meg a MAB ügyét, az idei látogatásukról készült jelentést is ekkor hozzák nyilvánosságra.

Mit csinál a MAB?

A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. Feladatai közé tartozik a felsőoktatási intézmények szakindítási, valamint doktori iskola létesítési kérelmének elbírálása, véleményezése, valamint az egyetemek ötévenkénti minőséghitelesítési (akkreditációs) vizsgálata.

Szerző