Állítólag minden ápoló felmondott az ajkai kórház intenzív osztályán

Publikálás dátuma
2018.09.07. 07:37
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A főigazgató cáfolja, amit a 24.hu írt: e szerint a létszámcsökkenés miatt is túlterhelt ápolók megelégelték az alacsonynak tartott bért, nyolcan hagyják ott a kórházi részleget.
Minden ápoló felmondott az ajkai Magyar Imre Kórház intenzív osztályán – írja a 24.hu. A nővérek felmondása a lap szerint még nyáron történt, az utolsók augusztus elején álltak fel. Egy névtelenséget kérő, de a kórház belső ügyeit jól ismerő forrásra hivatkozva azt írják: az intézmény vezetése a maximális felmondási időt szabta ki a szóban forgó nővérekre, így az szeptember végén jár le, addig kellene a pótlásukról gondoskodni.
Az ajkai kórház intenzív osztályán a 24.hu szerint fokozatos fogyatkozással kezdődött a nővérhiány. Volt, aki nyugdíjba, más szülési szabadságra ment, emiatt az ott maradtak túlterhelődtek. Az egyik fő gond az volt, hogy az aránytalanul sok munkáért alacsony fizetés járt – mondta a portál forrása.

Nagy Zoltán főigazgató a Népszava érdeklődésére cáfolta a hírt, és azt mondta: az intenzív osztály biztonságosan működik.

A 24.hu emlékeztet arra, hogy a sürgősségi osztály főnővére is beadta a felmondást. Ő ezt egy – azóta már nem nyilvános – Facebook-posztban közölte, amiben leírta, hogy az osztályon nap mint nap megtapasztalta „az emberi kicsinyesség, önzőség, irigység, lustaság, ostobaság és közöny kiapadhatatlanságát. És megtapasztaltam az összefogás, a másokért való kiállás és az emberi tisztesség erejét.” Egy ideje már érlelődő döntését azzal indokolta, hogy nem akart túlélésre játszó főnővér lenni.  

Nagy Zoltán a Népszava érdeklődésére azt mondta: a szóban forgó nővér magasabb beosztásba kerül, de marad a kórházban. Feladatait jelenleg is ellátja, csütörtökön is volt például főnővéri értekezleten.

Az ajkai helyzettől függetlenül a munkaerőhiány mára általános problémává vált a magyar egészségügyben: a győri Petz-kórházban például kórtermeket zártak be a nővérhiányra hivatkozva. Akadozik az ellátás a központi Honvéd kórház sürgősségi centrumában is: mint lapunk elsőként írt róla, több tucatnyi aneszteziológus és traumatológus egyszerre mondta fel önkéntes túlmunka szerződését, miután a Honvédkórház menedzsmentje júniusban megvonta az önkéntes túlmunkáért adható juttatást. Ezután felmondott Zacher Gábor, a Honvéd kórház sürgősségi osztályának vezetője is; mint mondta, osztályán 10-11 betöltetlen álláshely is lehet.  
Szerző
Frissítve: 2018.09.07. 10:08

Genderügy: megkérdőjelezik a MAB szakmai függetlenségét

Publikálás dátuma
2018.09.07. 07:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A hazai egyetemek aggódnak a Magyar Akkreditációs Bizottság függetlensége miatt, a társadalmi nemek tanulmánya szak tervezett megszüntetése miatt pedig a nemzetközi szervezet is vizsgálódik.
Befolyásolhatóság, a teljes szakmai függetlenség hiánya, további politikai erőtér megjelenése – egyebek mellett ezeket a hibákat rótták fel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (MAB) egyetemi vezetők. A MAB még tavaly küldött szét egy kérdőívet a hazai felsőoktatási intézmények felé, arra kérve a vezetőséget, értékeljék a bizottság munkáját, hatékonyságát. A megkeresésre összesen 27 intézményvezetői válasz érkezett. A válaszadók csupán 33 százaléka gondolta úgy, hogy a MAB teljes mértékben nélkülözhetetlen a minőségi oktatás érdekében. A többség részben vagy teljes mértékben változtatna a MAB működésén. „Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a szakmai hálózatok kialakítására és működésének támogatására, az intézmények fejlesztésére, a belső minőségkultúra támogatására, alakítására. Általánosságban véve: több hangsúlyt lenne érdemes helyezni a fejlesztő jellegű megközelítésekre a minősítő jellegű megközelítésekkel szemben” – olvasható az egyik hozzászólásban. 

„Nem tartjuk szerencsésnek, hogy a látogatóbizottságok által kialakított véleményt gyakran megkérdőjelezi a szakmai bizottság, és más végeredményre jut, az intézményi és a párhuzamos akkreditációs eljárások során egyaránt”

– írta egy másik intézményvezető.

Vannak, akik független, nemzetközi szakértők bevonását szorgalmazzák a minőségértékelő látogatások során, „e nélkül meglehetősen szubjektív döntések születnek”. A MAB gyengeségei között felsorolták a rugalmatlanságot, „uram-bátyám” kapcsolatokat, befolyásolhatóságot. A lehetséges veszélyek között említették a túlszabályozottságot, az akkreditációs követelmények szigorodását, a „hatósági szemléletmódot”, a teljes szakmai függetlenség hiányát, a függetlenség gyengülését, további politikai erőtér megjelenését, hitelvesztést. Az aggodalmaknak van alapja: az elmúlt években igencsak megugrott a kormány által delegált tagok száma a MAB teljes vezetőségében (plénumában), illetve a különböző bizottságokban. A plénum jelenleg – Csépe Valéria elnökkel együtt – húsz tagból áll, közülük nyolc az emberi erőforrások miniszterének delegáltja - ezen felül Csépe a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös delegáltjának számít. Hárman a Magyar Rektori Konferencia küldöttei, Csépén kívül további két tagot az MTA delegált. Egy taggal képviselteti magát a református és katolikus egyház, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Vagyis világosan kitűnik a kormány – illetve a kormány elképzeléseit legtöbbször támogató szervezetek – túlsúlya. Ráadásul a MAB egyik legfontosabb bizottságának, a Felülvizsgálati Bizottságnak mind a három tagja a miniszter delegáltja. Elnöke pedig az a Csiba László, akinek testvére, Csiba Gábor többször megfordult a kormány civil szervezete, a Civil Összefogás Fórum békemenetein, fideszes önkormányzati képviselő is volt, 2018 márciusáig miniszteri biztosként tevékenykedett, jelenleg pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fideszes tagja. A plénum korábban a jelenleginél is nagyobb arányban vonultatott fel egyértelműen minisztériumi delegáltakat, ami szemet is szúrt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetségnek (ENQA), ezért 2014-ben felfüggesztették a MAB teljes jogú tagságát, amit úgy sikerült visszaszerezni, hogy a tagokat „nem egyértelműen” minisztériumi delegáltakkal (például az Iparkamara vagy a református egyház embereivel) töltötték fel. Így látszólag megszűnt az erőteljes kormányzati befolyás. A kormány rendeleti úton is szűkítette a MAB autonómiáját: egy tavalyi jogszabályváltozás értelmében a MAB csak olyan szakok indítását véleményezheti, amelyekről a miniszter már előzetesen döntött. Ez alól a hitéleti képzések létesítése jelent csak kivételt. Az ENQA idén nyáron fejezte be a MAB működésének újabb felülvizsgálatát. Szerettük volna megtudni, mire jutottak, illetve vizsgálták-e annak jogszerűségét, hogy a magyar kormány törvényesen akkreditált képzéseket – mint például a Társadalmi nemek tanulmánya szakot – szüntetne meg szakmai indoklás nélkül, a MAB-ot megkerülve. Megkeresésünkre annyit közöltek: az ENQA tanácskozó testülete szeptember folyamán vitatja meg a MAB ügyét, az idei látogatásukról készült jelentést is ekkor hozzák nyilvánosságra.

Mit csinál a MAB?

A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. Feladatai közé tartozik a felsőoktatási intézmények szakindítási, valamint doktori iskola létesítési kérelmének elbírálása, véleményezése, valamint az egyetemek ötévenkénti minőséghitelesítési (akkreditációs) vizsgálata.

Szerző

Átformálná a nemzetet a Felház

Publikálás dátuma
2018.09.07. 06:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Dicsőítő Hetet szervez a vallási mozgalom, amelynek egyik alapítója a kormányfő fia. Megtörténhet, hogy a harmadik születésnapját ünneplő kezdeményezés idővel egyházzá alakul.
Pont azért nagyon szeretem, mert mindig újabbat és újabbat kapok az ilyen alkalmakon, az emberek is nagyon kedvesek és befogadóak – áradozik a huszonéves Bianka egy videófelvételen. Akár lelkes, akár gunyoros hangvételű beszámolókat olvasunk a Felház zenével kísért rendezvényeiről, az összkép ugyanaz: mosolygós fiatalok átszellemült arccal imádják Istent. Ahogyan az már a karizmatikus keresztény találkozókon lenni szokott. A Felház eddigi legnagyobb szabású programsorozatára készül, vasárnaptól – az Ez az a nap! nevű kezdeményezéssel közösen – Dicsőítő Hetet szervez Budapesten. „Hisszük, hogy ahogyan egy egész héten át dicsőítjük Jézus Krisztus nevét a fővárosban, az az egész nemzetünket átformáló erővel fog hatni” – áll a meghívóban. A szervezők minden estére különleges eseményeket ígérnek a „város koncerttermeitől kezdve dunai hajókon át egészen Budapest egyik legnagyobb sportcsarnokáig”. A Felházat hárman alapították: Ember Illés és Prekopa Donát mellett Orbán Viktor miniszterelnök fia, Orbán Gáspár. Összejöveteleiket csütörtökönként, az egyetemisták bulinapján tartották. A mottó az volt, hogy „borgőz helyett részegedj meg Isten jelenlététől”. Felekezeti hovatartozás nélkül hívtak minden fiatalt. Ennek pontosan három éve. A Felház időközben jócskán kinőtte a fővárost, ma már sok tucat vidéki településen rendeznek Házi Felháznak nevezett helyi istendicsőítéseket. Vallástudományi értelemben megkülönböztetünk egyházat és szektát, de a Felház egyik kategóriába sem sorolható be. Más terminológiát használva a Felház vallási mozgalomnak, méghozzá ökumenikus (felekezetközi) mozgalomnak minősül – mondta lapunknak Máté-Tóth András katolikus teológiát végzett professzor, valláskutató. A vallási mozgalmakra az a jellemző – folytatta –, hogy hagyományos tanokat hirdetnek, erős és karizmatikus vezetőik vannak, ugyanakkor alacsony szervezettségűek, általában nincs tagnyilvántartásuk. A Felház alapítói rendre hangsúlyozzák, hogy nem akarnak saját egyházat alapítani. Máté-Tóth András szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad. A vallási mozgalmak többféle utat bejárhatnak. A Franciaországban létrehozott, idehaza is jól ismert Taizéi Közösség 1940-es alapítása óta megmaradt ökumenikus keresztény szerveződésnek. Az ellenpéldák közé tartozik a Hit Gyülekezete, amely keresztény imacsoportnak indult, aztán szép lassan külön felekezetté formálódott. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Felház milyen irányba halad tovább. „Valószínűleg a vezetők is nyitottak a jövőre, nem hiszem, hogy világos elképzeléseik vannak arról, milyen kifutása lesz a vallási ébredésüknek” – mondta a valláskutató. Ha a hívek körében elég sokan lesznek olyanok, akiknek a pasztorális (lelkipásztori) ellátásra való igénye túlmutat azon, amit az alkalmi imatalálkozók jelentenek, akkor a Felház esetében sem zárható ki, hogy a mozgalom a későbbiekben saját lelkészekkel működő önálló felekezetté alakul. A nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen kezdeményezések túlnyomó többsége egy éven belül megszűnik. Bár a Felház túljutott a kritikus időszakon, hiszen három év óta létezik, a mozgalom még mindig gyerekcipőben jár – állapította meg Máté-Tóth András.

Névmagyarázat

Honnan ered a Felház elnevezés? A Bibliai nevek és fogalmak című könyv definíciója szerint a felház valamely ház falának tetejére vagy padlásterébe épített szoba (1Kir 17,19; 1Krón 28,11). Egy ilyen szobában tartotta Jézus az utolsó vacsorát tanítványaival (Lk 22,12; Mk 14,15), a tanítványok is „felház”-ban várták a Szent Szellem kitöltetését (Csel 1,13). A felház tehát nem a cikkünkben tárgyalt vallási mozgalom kizárólagos neve, hanem bibliai kifejezés, amit mások is használnak. A felhaz.hu honlapon például a Magyar Pünkösdi Egyház komlói Felház Gyülekezetét találhatjuk.

A keresztény világban a „legerősebb mozgás” a neoprotestáns, karizmatikus közösségekben tapasztalható, ami a hívek és az új szerveződések számának növekedésében egyaránt megnyilvánul. A Felház felbukkanása mégsem feltétlenül annak bizonyítéka, hogy Magyarországon érdemben megnőtt volna a karizmatikus keresztények száma. A valláskutató szerint nálunk inkább arról lehet szó, hogy – mivel nincsenek szigorú határok – a hívek egyik közösségből a másikba vándorolnak, vagy éppen az újonnan létrehozott formációkat látogatják: annak függvényében, hol találják meg a számukra leginkább megfelelő „vallási szolgáltatást”. A felházas mozgalomra elsősorban Orbán Gáspár személye miatt irányult kiemelt figyelem. Orbán Gáspár szívesebben nyilatkozik hitbéli kérdésekről, mint arról, hogy milyen a kapcsolata apjával, a kormányfővel. Tusványoson az Indexnek nyilatkozva annyit azért elárult: azóta, hogy találkozott Jézussal, és isteni szeretet költözött a szívébe, apjával is sokkal jobb a viszonya, sokkal jobban szereti őt.
Forrás: Empower a Child Uganda/Facebook
Fotó: Empower a Child Uganda/Facebook

Afrikai megtérés

Orbán Gáspár afrikai gyerekeknek tart fociedzést – a fotó 2014 májusában jelent meg az Empower a Child Uganda keresztény segélyszervezet közösségi oldalán. A 22 éves fiatalember azt követően utazott Ugandába, hogy egy sérülés miatt megszakadt profi sportolói karrierje. Meglehetősen formális vallásossága Ugandában változott elmélyült istenhitté. Visszatérve Magyarországra két barátjával, lakása nappalijában 2015 áprilisában tartották az első imaalkalmat – mesélte Orbán Gáspár 2016 februárjában a Golgota Rádiónak. Az elején még nem is nevezték Felháznak. Az már a 24.hu egyik tavaly év végi cikkéből derült ki, hogy debütáló „gyülekezeti jellegű” rendezvényüket, amit a Felház születésének is tekinthetünk, 2015. szeptember 10-én rendezték. Orbán Gáspár szerint legalábbis ennek az első nyilvános eseménynek „nagyon nagy jelentősége volt”.

Mihalik Angéla jogász, akinek lánya rendszeresen megfordult a Felház összejövetelein, a Független Hírügynökségnek arról beszélt, hogy Orbán Gáspárnak is látnia kell, milyen állapotban vannak például a szociális ellátórendszerek Magyarországon. Elvárható lenne, hogy azt mondja: szeretem az édesapámat, tartom is vele a kapcsolatot, de nem vállalok a bűnével közösséget. Amúgy a jogász szerint a cél az, hogy beszippantsák és a „Fidesz-féle ideológia szolgálójává tegyék” a kisegyházak híveit. „A fiú nem tehet arról, hogy miniszterelnök az apja, sem pedig arról, hogy úgy érzi, a Szentlélek kiválasztotta őt erre a feladatra” – említett egy másik szempontot Máté-Tóth András, akihez olyan híresztelés is eljutott, hogy a Felház a háttérből besegít majd a Fidesznek az önkormányzati kampányban. A valláskutató szerint ez egész egyszerűen „marhaság”, fake news. Méltatlannak tartja a vádat, hogy a Felházat alapító fiatalokat politikai hátsó szándékok vezérlik, és „kormánypárti brosúrákat rejtegetnek a farzsebükben”. A politikai dimenzió szerinte kevés haszonnal jár, de sok kárt okozhat egy új keletű vallási közösség életében. A Hit Gyülekezete története látszólag cáfolja ezt, de Máté-Tóth András – bár nem kapott lehetőséget rá, hogy ebben a témában kutatásokat végezzen – hajlik rá: a politikai szerepvállalás ma már a Hit Gyülekezete fejlődésének gátjává vált. A vallási mozgalmak főként városi környezetben lehetnek sikeresek. A fiatalok – jelentette ki Máté-Tóth András – olyan eseményeket keresnek, ahol békét és megnyugvást találnak. Semmiképpen sem arra vágynak, hogy Isten helyett pártpolitikával találkozzanak.

Anyagi háttér

Azok számára, akik pénzzel szeretnék támogatni, a Felház a KUL Alapítvány számlaszámát adta meg. Az alapítvány beszámolója szerint hitéleti zenés esteket is szerveztek „az Akvárium Klubban rendszeresen, illetve egy-egy nagyobb összejövetelt pl. a MOM Sportközpontban, Várkert Bazárban. Ezekre az összejövetelekre kb. 800-2000 fő jött alkalmanként”. Szerettük volna megtudni, hogy miért éppen ez a szervezet működik együtt a Felházzal, amelynek teljes neve: Kelet-Európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány. A honlapjukon megadott telefonszám azonban nem működött, elküldött e-mailünkre nem jött válasz. Az összekötő kapocs valószínűleg az alapítvány képviselője, Németh Bálint, aki keresztény zenei fesztiválok szervezésében is részt vesz. Az Átlátszó kérdésére az alapítvány közölte: a Felháznak biztosított számlára 2017-ben befolyt bruttó több mint 34 millió forintos adományból 13,7 millió forint magánszemélyektől, 4 millió forint jogi személyektől érkezett. A rendezvényeken tartott gyűjtésekből (adománydoboz és nyugtás bevétel a rendezvényen értékesített termékek, például víz és póló) 16,5 millió forint jött össze. A Felház által minap közzétett adatok szerint az idei első fél évben a bevételek 23 millió forint körül mozogtak, az összeg 95 százaléka adomány volt. Hozzátették: önkormányzati vagy uniós támogatás egyáltalán nincs a bevételi források között.

Szerző
Témák
vallás