Hét percet kap Orbán a strasbourgi vitában

Korábban nem kötötték meg a kormányfő kezét, vita elején és végén is szabadon beszélhetett. A néppárt megpróbálta elhalasztani a szavazást a 7. cikk alkalmazásáról, de nem járt sikerrel.

Orbán Viktor felszólalhat az Európai Parlament (EP) magyarországi helyzetről szóló keddi vitájában — így döntött a testület elnökét és frakcióvezetőit tömörítő Elnökök Értekezlete csütörtökön. Ugyanakkor a magyar miniszerelnök beszédének időtartamát korlátozták: csak egyszer szólalhat fel, és akkor is csupán hét percig.

Orbán Viktor a magyarországi jogállam működését súlyos bírálatokkal illető EP-jelentésről szóló szavazás előtt kap szót az uniós képviselő-testületben.

Csütörtökön azonban váratlanul bizonytalanná vált a szavazás jövő szerdai lebonyolítása. A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) azzal a javaslattal állt elő a napirendről döntő Elnökök Értekezletén, hogy a parlament alkotmányügyi bizottsága még a voksolás előtt készítsen véleményt az állásfoglalás jóváhagyásának formai követelményeiről (arra szeretnének választ kapni, hogy abszolút többséget igénylő jóváhagyás esetén a tartózkodás „nem” szavazatnak számít-e). A házbizottság tagjai elutasították az időhúzásra játszó felvetést.

A szintén néppárti Antonio Tajani EP-elnök kezdeményezésére végül abban állapodtak meg, hogy sürgős állásfoglalást kérnek a kérdésről az EP jogi szolgálatától. Márpedig ha a jogászok késni fognak a válasszal, a szerdai szavazást elhalaszthatják. Meg nem erősített hírek szerint Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök sem bánná, ha a média figyelme az ő szintén szerdára tervezett beszédére irányulna, és nem a magyarországi helyzetre.

– Ez nem Judith Sargentini véleménye, hanem egy elfogadás előtt álló jelentés, ami független nemzetközi szervezetek véleményére és európai bírósági ítéletekre támaszkodik — mondta a Magyarország helyzetéről szóló állásfoglalás holland zöldpárti szerzője egy csütörtöki brüsszeli sajtóbeszélgetésen. Az EP-képviselő leszögezte: azért javasolja az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás megkezdését Magyarországgal szemben, mert a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-kormány anti-demokratikus döntéseinek és lépéseinek összessége súlyos fenyegetést jelenthetnek az Európai Unió értékeire.

A jelentés elfogadásához a parlament tagjainak abszolút többsége, vagyis legalább 376 képviselő igen szavazata szükséges. Judith Sargentini nem akarta megjósolni a szavazás kimenetelét. Sok függ attól, mondta, hogy jelentése mekkora támogatást kap a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) tagjaitól.

Bár a politikai csoportok közvetlenül a szavazás előtti napon – az eredeti terv szerint jövő kedden – döntenek az álláspontjukról, úgy tudjuk, az EPP valószínűleg a képviselők lelkiismeretére fogja bízni, hogy az igen vagy a nem gombot nyomják-e meg. Az EP többi nagy frakciója várhatóan egységes pártálláspontot fog megfogalmazni, ezt azonban ezúttal sem lesz kötelező betartani. A Sargentini-jelentésről valószínűleg név szerinti szavazás lesz, vagyis tudni lehet majd, ki hogyan foglalt állást.