Fidesz-alelnök vezeti a 15 milliárdos szombathelyi stadiont

Publikálás dátuma
2018.09.07 10:21

Fotó: MTI/ Varga György
Gál Sándor részt sem vett azon a városi ülésen, ahol megválasztották – ő a létesítmény negyedik vezetője, afenntartási költségekről és a jövőbeli tervekről csak általánosságokban beszélt az ugytudjuk.hu-nak nyilatkozva.
Interjút adott Ungár Péter lapjának a Haladás Sportkomplexum másfél hete megválasztott – sorban a negyedik – vezetője, aki nem mellesleg a szombathelyi Fidesz alelnöke, és sok szál köti Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszterhez, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökéhez is. Gál Sándort augusztus 23-án úgy választotta meg a komplexum új irányítójának a szombathelyi városvezetés, hogy ő ott sem volt a témában tartott rendkívüli ülésen. Az érettségivel rendelkező Gál szerint inkább kinevezőit kellene megkérdezni arról, hogyan került ő a képbe, de kézilabda-szakosztály vezetői tapasztalatai is sokat számíthattak.
„Úgy látom, hogy az a munka, amit a Haladás VSE kézilabda szakosztály vezetőjeként elvégeztem, ahol gyakorlatilag a semmiből, építettünk a munkatársaimmal egy 15 korcsoportban több, mint 250 gyereket soraiban tudó egyesületet, illetve a piacgazdaságban vezetőként eltöltött két évtized volt az oka, hogy egyáltalán szóba kerülhetett a nevem.”
- mondta a lapnak. A kérdésekre, hogy sikerült már felmérnie a sportkompexum gazdasági helyzetét, mennyibe kerülhet az aréna éves üzemeltetése, csak általánosságokban válaszolt – szakértői csapatát említette, illetve azt, hogy közeledne az MLSZ-hez, és nagyobb hangsúlyt fektetne a VIP-vendéglátásra. Gál emellett hozzátette, hogy erősítenék a rendezvényszervezés vonalát is, és stadiontúrákat is tartanának a létesítményben.
Nyugat.hu információi szerint egyébként nagy a káosz és a tanácstalanság működtetése körül, mivel a tavaly átadott stadionhoz még mindig nem találtak piaci üzemeltetőt. A helyi lap arról is írt, hogy augusztusban lemondott  a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője. A portál szerint
a stadiont Szombathely pénzéből béreli a Haladás Labdarúgó Kft. és a Haladás VSE az üzemeltető cégtől,ami az idén eddig idén közel 350 millió forintos önkormányzati kiadást jelentett.
2018.09.07 10:21

A zsigerből gyűlölő lókupec esete a rabszolgatörvénnyel

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:25

Fotó: MTI/ Kovács Attila
A kormányzat továbbra is kegynek tünteti fel, hogy bevezeti kvázi hatnapos munkahetet.
Újra elszabadultak az indulatok a parlamentben a rabszolgatörvényként elhíresült, fideszes javaslat vitája alatt, bár a tegnapi füttykoncert és ellenzéki kivonulás ma elmaradt. Az ellenzéki felszólalók rendre azzal vádolták a javaslatot beterjesztő Kósa Lajost és a kormánypárti frakciók tagjait, hogy nem ismerik a munka világát és odadobták a magyar dolgozókat a multinacionális cégeknek. A fideszes hozzászólók szerint a szakszervezetek és az ellenzéki politikusok egyaránt félreértik a javaslatot - a kormánypárti interpretáció szerint ugyanis semmit nem lehet rákényszeríteni a dolgozókra, beleegyezésük nélkül.

Így nem lehet gyereket vállalni

Nemes egyszerűséggel a „fészkes fenébe” küldte el a fideszeseket Jakab Péter jobbikos képviselő , mondván: rabszolgasorba akarják dönteni a nemzetet. Így nem lehet gyereket vállalni – vonta le a következtetést, amit többen osztottak. Erre rímelt a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint hiába hangoztatja a kormány a családok évének szlogenjeit, soha nem születnek meg a vágyott gyerekek, ha közben a miniszterelnök az olcsó és „rugalmas” magyar munkaerő ígéretével csalogatja ide a befektetőket. És a párkapcsolatokért aggódott a független Szél Bernadett is,. aki egy felmérést idézve figyelmeztetett: a családokban már ma sincs idejük beszélgetni az embereknek, és ha további túlórákra kényszerülnek, az sok kapcsolat végét jelenti.

A jobboldal zsigerből utálja a munkásokat

Ideológiai szintre emelte a vitát Tóth Bertalan . A szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, csakis akkor érthető a kormánypártok ragaszkodása az elhibázott törvénytervezethez, ha megértjük, hogy kibújt a szög a zsákból: a jobboldal zsigerből utálja a munkásokat és a szakszervezeteket is. Az érdekvédelem ugyanis baloldali vívmány.

Létszám- és bérhazugság

Mellár Tamás a Párbeszéd frakció tagjaként csendesen arra figyelmeztette Kósát, ha a közmunkásokat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, valójában nem 4 és fél millió ember dolgozik Magyarországon, a szám nem éri el a négymilliót. Hasonló ferdítés a bérek megduplázódásáról szóló érvelés is a közgazdász szerint.

Kiszolgáltatottság a köbön

Fogalma sincs Kósa Lajosnak, mennyire kiszolgáltatottak a magyar dolgozók - fakadt ki Tordai Bence. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztette a rabszolgatörvény beterjesztőjét, jobb, ha nem megy most az utcára, mert az emberekben elemi felháborodást váltott ki a cinikus javaslata. Varga-Dam Andrea jobbikos képviselő arra emlékeztetett, hogy álságos a munkahelyi kollektív szerződésekre hivatkozni, hisz a magyar dolgozók kétharmada kis létszámú munkahelyeken dolgozik, ahol se szakszervezet, se kollektív megállapodás nem védi az érdekeit.

A munkahely én vagyok!

Kósa Lajos logikája azonban nem hátrált meg, és azt találta mondani, hogy az van a dolgozók mellett, aki munkahelyeket teremt, márpedig az Orbán kormány 2010 óta több mint hétszázezerrel több embernek ad munkát, mint a korábbi baloldali kormányok. (És ennél a pontnál érdemes visszagondolni Mellár szavaira.)
Az ellenzéki képviselők arra szólították fel a kormánypárti frakciók tagjait, hogy ne szavazzák meg szerdán a Kósa-féle törvénytervezetet.

És akkor két velős ellenzéki mondat a vitából:

  • Meg kellene hallgatni az egyetlen embert a teremben, aki kompetens a munka világában, mondta Harangozó Tamás. A szocialista honatya a fideszes Farkas Flórián véleményére lett volna kíváncsi, aki a botrányos körülmények között véget ért, sokmilliárdos Híd a munkába program vezetője volt.
  • Tévedtem, amikor a múltkor Orbán Viktor lókupecnek neveztem, gyakorolt önkritikát a jobbikos Jakab Péter, hiszen kiderült, nem lovakkal, hanem emberekkel kereskedik

És akkor két nehezen értelmezhető kormánypárti mondat a vitából

  • Most feketén kell túlórát vállalni a sokaknak, állította a fideszes Révész –, rajtuk segít a törvénymódosítás, önök pedig meg akarják akadályozni, hogy az emberek többet keressenek.
  • Duma, Armageddon, rengeteg hazugság, gyurcsány, a Jobbik is gyurcsányista – reagált az ellenzékiek felszólalására Kósa Lajos.
2018.12.11 16:25

Az ellenzék is az Ab-hez fordul a kormánypárti médiagólem miatt

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:01

Fotó: Népszava/
Az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatják Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezését.
Két ellenzéki képviselő arra kéri az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy semmisítse meg azt a kormányrendeletet, amely közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerzett az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett. A beadványt a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezte. Egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság normakontroll keretében megvizsgálja és megsemmisíti a kormányrendeletet, akkor az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is meg kell vizsgálnia az összefonódást. A szakhatóságnak ezután arra kell köteleznie a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, hogy bizonyos vagyonelemeitől váljon meg – szögezte le Szabó Szabolcs. A politikus külön kiemelte: nem elég egy rendelettel közérdekűvé minősíteni az alapítványt, be is kell bizonyítani, hogy az miért számít annak. A képviselő hazugságnak nevezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) érvelését, amely szerint azért kellett nemzetstratégiaivá minősíteni az összefonódást, mert „közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához”. Szél Bernadett emlékeztetett arra: korábban éppen a kormány határozta meg, hogy mi számíthat közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek. Ezek között szerepel a nemzetközi versenyképesség illetve a munkahelyek megőrzése, valamint az ellátás biztonságának fenntartása, de ebben az esetben „fake news gyárakról” van szó – fogalmazott. Szerinte a rendelet sérti az alaptörvényt, mert nem valósulhat meg az állampolgárok sokszínű tájékoztatáshoz való joga. A politikus elmondta, hogy a beadványt az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatták. Az eseményen részt vett az MSZP választmányi elnöke, Kunhalmi Ágnes is, aki kijelentette, hogy az alapítvány létrehozásával végérvényes, hatalmas és példa nélküli jobboldali médiatúlsúly alakult ki. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben a médiatanács nem engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi leányvállalatainak fúzióját, ezért utóbbi cégnek meg is kellett válnia több országos és megyei napilapjától.
Korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben: annak kimondását kérték, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. Az MSZP pedig közölte: a párt mulasztás miatt beperli a médiatanácsot, mert az nem lépett fel az ellen, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerezzen az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett.
2018.12.11 16:01