Fidesz-alelnök vezeti a 15 milliárdos szombathelyi stadiont

Publikálás dátuma
2018.09.07. 10:21

Fotó: Varga György / MTI
Gál Sándor részt sem vett azon a városi ülésen, ahol megválasztották – ő a létesítmény negyedik vezetője, afenntartási költségekről és a jövőbeli tervekről csak általánosságokban beszélt az ugytudjuk.hu-nak nyilatkozva.
Interjút adott Ungár Péter lapjának a Haladás Sportkomplexum másfél hete megválasztott – sorban a negyedik – vezetője, aki nem mellesleg a szombathelyi Fidesz alelnöke, és sok szál köti Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszterhez, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökéhez is. Gál Sándort augusztus 23-án úgy választotta meg a komplexum új irányítójának a szombathelyi városvezetés, hogy ő ott sem volt a témában tartott rendkívüli ülésen. Az érettségivel rendelkező Gál szerint inkább kinevezőit kellene megkérdezni arról, hogyan került ő a képbe, de kézilabda-szakosztály vezetői tapasztalatai is sokat számíthattak.

„Úgy látom, hogy az a munka, amit a Haladás VSE kézilabda szakosztály vezetőjeként elvégeztem, ahol gyakorlatilag a semmiből, építettünk a munkatársaimmal egy 15 korcsoportban több, mint 250 gyereket soraiban tudó egyesületet, illetve a piacgazdaságban vezetőként eltöltött két évtized volt az oka, hogy egyáltalán szóba kerülhetett a nevem.”

- mondta a lapnak. A kérdésekre, hogy sikerült már felmérnie a sportkompexum gazdasági helyzetét, mennyibe kerülhet az aréna éves üzemeltetése, csak általánosságokban válaszolt – szakértői csapatát említette, illetve azt, hogy közeledne az MLSZ-hez, és nagyobb hangsúlyt fektetne a VIP-vendéglátásra. Gál emellett hozzátette, hogy erősítenék a rendezvényszervezés vonalát is, és stadiontúrákat is tartanának a létesítményben.
Nyugat.hu információi szerint egyébként nagy a káosz és a tanácstalanság működtetése körül, mivel a tavaly átadott stadionhoz még mindig nem találtak piaci üzemeltetőt. A helyi lap arról is írt, hogy augusztusban lemondott  a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője. A portál szerint

a stadiont Szombathely pénzéből béreli a Haladás Labdarúgó Kft. és a Haladás VSE az üzemeltető cégtől,ami az idén eddig idén közel 350 millió forintos önkormányzati kiadást jelentett.

Szerző

Köves Slomóéknak adják a Sorsok Házát, jövőre nyílik

Publikálás dátuma
2018.09.07. 09:59

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Három éve üresen áll a Józsefvárosi pályaudvaron létrehozott holokausztmúzeum, mert viták voltak arról, mit és hogyan mutassanak be. Még kétmilliárdot költenek rá, de jövőre megnyílhat.
A Köves Slomó rabbi nevével fémjelzett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és működtetésébe kerül az évek óta elkészült, de üresen álló Sorsok Háza múzeum – jelentette be pénteken Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a helyszínen. A kormány szándéka szerint a múzeum jövőre, a magyarországi holokauszt 75 évfordulóján nyílna meg, a befejezéshez szükséges kétmilliárd forintot a kabinet biztosítja. 
A holokauszt áldozatainak emléket állító Sorsok Háza az egykori Józsefvárosi pályaudvar területén jött létre, és már 2015-ben elkészült, de a kiállítás koncepciójáról vita volt a zsidó szervezetek és a történészek közt: a tárlat koncepciójának kidolgozását ugyanis a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványra bízták, amelynek vezetője a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária lett. Lázár János korábbi miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy a zsidó szervezetek egyetértése nélkül ne nyissák meg az emlékközpontot. A pénteki bejelentés szerint az EMIH a jövő évtől a Schmidt Mária-féle alapítvánnyal együttműködve fogja üzemeltetni a múzeumot. Tartalmi részletekről egyelőre nem esett szó, Gulyás Gergely szerint eddig méltatlan és indokolatlan vita folyt a kiállítás koncepciójáról. Ezzel kapcsolatban annyit mondott: kollektív bűnösség nincs, de állami felelősség van. A miniszter kitérő választ adott a Népszava kérdésére, hogy más zsidó szervezetekkel, például a Mazsihisszel egyeztetett-e a kormány. Köves Slomó a pénteki sajtóbejárás előtt úgy fogalmazott: egyedülálló a világon hogy egy zsidó szervezet működtessen egy államilag létrehozott holokauszt múzeumot, és sokkal nagyobb felelősség lett volna visszautasítani, mint megpróbálni jól csinálni.
Szerző
Frissítve: 2018.09.07. 11:48

Hét percet kap Orbán a strasbourgi vitában

Publikálás dátuma
2018.09.07. 09:17

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Korábban nem kötötték meg a kormányfő kezét, vita elején és végén is szabadon beszélhetett. A néppárt megpróbálta elhalasztani a szavazást a 7. cikk alkalmazásáról, de nem járt sikerrel.
Orbán Viktor felszólalhat az Európai Parlament (EP) magyarországi helyzetről szóló keddi vitájában — így döntött a testület elnökét és frakcióvezetőit tömörítő Elnökök Értekezlete csütörtökön. Ugyanakkor a magyar miniszerelnök beszédének időtartamát korlátozták: csak egyszer szólalhat fel, és akkor is csupán hét percig. Orbán Viktor a magyarországi jogállam működését súlyos bírálatokkal illető EP-jelentésről szóló szavazás előtt kap szót az uniós képviselő-testületben. Csütörtökön azonban váratlanul bizonytalanná vált a szavazás jövő szerdai lebonyolítása. A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) azzal a javaslattal állt elő a napirendről döntő Elnökök Értekezletén, hogy a parlament alkotmányügyi bizottsága még a voksolás előtt készítsen véleményt az állásfoglalás jóváhagyásának formai követelményeiről (arra szeretnének választ kapni, hogy abszolút többséget igénylő jóváhagyás esetén a tartózkodás  „nem” szavazatnak számít-e).  A házbizottság tagjai elutasították az időhúzásra játszó felvetést. A szintén néppárti Antonio Tajani EP-elnök kezdeményezésére végül abban állapodtak meg, hogy sürgős állásfoglalást kérnek a kérdésről az EP jogi szolgálatától. Márpedig ha a jogászok késni fognak a válasszal, a szerdai szavazást elhalaszthatják. Meg nem erősített hírek szerint Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök sem bánná, ha a média figyelme az ő szintén szerdára tervezett beszédére irányulna, és nem a magyarországi helyzetre. – Ez nem Judith Sargentini véleménye, hanem egy elfogadás előtt álló jelentés, ami független nemzetközi szervezetek véleményére és európai bírósági ítéletekre támaszkodik — mondta a Magyarország helyzetéről szóló állásfoglalás holland zöldpárti szerzője egy csütörtöki brüsszeli sajtóbeszélgetésen. Az EP-képviselő leszögezte: azért javasolja az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás megkezdését Magyarországgal szemben, mert a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-kormány anti-demokratikus döntéseinek és lépéseinek összessége súlyos fenyegetést jelenthetnek az Európai Unió értékeire. A jelentés elfogadásához a parlament tagjainak abszolút többsége, vagyis legalább 376 képviselő igen szavazata szükséges. Judith Sargentini nem akarta megjósolni a szavazás kimenetelét. Sok függ attól, mondta, hogy jelentése mekkora támogatást kap a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) tagjaitól. Bár a politikai csoportok közvetlenül a szavazás előtti napon – az eredeti terv szerint jövő kedden – döntenek az álláspontjukról, úgy tudjuk, az EPP valószínűleg a képviselők lelkiismeretére fogja bízni, hogy az igen vagy a nem gombot nyomják-e meg. Az EP többi nagy frakciója várhatóan egységes pártálláspontot fog megfogalmazni, ezt azonban ezúttal sem lesz kötelező betartani. A Sargentini-jelentésről valószínűleg név szerinti szavazás lesz, vagyis tudni lehet majd, ki hogyan foglalt állást.