Fidesz-alelnök vezeti a 15 milliárdos szombathelyi stadiont

Publikálás dátuma
2018.09.07 10:21

Fotó: MTI/ Varga György
Gál Sándor részt sem vett azon a városi ülésen, ahol megválasztották – ő a létesítmény negyedik vezetője, afenntartási költségekről és a jövőbeli tervekről csak általánosságokban beszélt az ugytudjuk.hu-nak nyilatkozva.
Interjút adott Ungár Péter lapjának a Haladás Sportkomplexum másfél hete megválasztott – sorban a negyedik – vezetője, aki nem mellesleg a szombathelyi Fidesz alelnöke, és sok szál köti Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszterhez, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökéhez is. Gál Sándort augusztus 23-án úgy választotta meg a komplexum új irányítójának a szombathelyi városvezetés, hogy ő ott sem volt a témában tartott rendkívüli ülésen. Az érettségivel rendelkező Gál szerint inkább kinevezőit kellene megkérdezni arról, hogyan került ő a képbe, de kézilabda-szakosztály vezetői tapasztalatai is sokat számíthattak.
„Úgy látom, hogy az a munka, amit a Haladás VSE kézilabda szakosztály vezetőjeként elvégeztem, ahol gyakorlatilag a semmiből, építettünk a munkatársaimmal egy 15 korcsoportban több, mint 250 gyereket soraiban tudó egyesületet, illetve a piacgazdaságban vezetőként eltöltött két évtized volt az oka, hogy egyáltalán szóba kerülhetett a nevem.”
- mondta a lapnak. A kérdésekre, hogy sikerült már felmérnie a sportkompexum gazdasági helyzetét, mennyibe kerülhet az aréna éves üzemeltetése, csak általánosságokban válaszolt – szakértői csapatát említette, illetve azt, hogy közeledne az MLSZ-hez, és nagyobb hangsúlyt fektetne a VIP-vendéglátásra. Gál emellett hozzátette, hogy erősítenék a rendezvényszervezés vonalát is, és stadiontúrákat is tartanának a létesítményben.
Nyugat.hu információi szerint egyébként nagy a káosz és a tanácstalanság működtetése körül, mivel a tavaly átadott stadionhoz még mindig nem találtak piaci üzemeltetőt. A helyi lap arról is írt, hogy augusztusban lemondott  a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője. A portál szerint
a stadiont Szombathely pénzéből béreli a Haladás Labdarúgó Kft. és a Haladás VSE az üzemeltető cégtől,ami az idén eddig idén közel 350 millió forintos önkormányzati kiadást jelentett.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.

Szigetvári Zsolt hegymászó halt meg pénteken a Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:35

Fotó: Shutterstock
A férfi hegymászó edzőként végzett a Testnevelési Egyetemen.
Szigetvári Zsoltról a mászócsapata emlékezett meg a közösségi oldalán. Lapunk is megírta: egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteren a Magas-Tátrában, a kis-tarpataki-völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni. 
A 48 évesen elhunyt férfi 2001-ben csatlakozott az Excelsior nevű csapathoz. A tanfolyamok elvégzése után 2004-től vált alapfokú segédoktatóvá. Később kijárva az oktatói lépcsőket és elvégezve a Testnevelési Egyetem hegymászó sportedző szakát, vált az egyesület alpesi oktatójává - idézte a megemlékező sorokat a hvg.hu.