Bartókot Bartókkal a Fesztiválzenekar estjén

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:06

Fotó: Budapesti Fesztiválzenekar/Facebook
A Fesztiválzenekar estjén két Bartók is bemutatkozott. A parasztzene rajongó-feldolgozó és az egyéni világú zeneszerző közötti kapcsolódási pontok is világossá váltak.
Néhány éve Eötvös Péter úgy gondolta megoldani azt a problémát, hogy A kékszakállú herceg vára mellett a műsorban kell, hogy legyen valami, hogy komponált egy operát, amely szorosan kapcsolódik Bartók művéhez. A dolog azért nem olyan súlyos, hogy ilyen radikális módon lehessen csak megoldani. Mint a Fesztiválzenekar hangversenyének Várkonyi Tamás által írt, kivételesen hasznos információkat közlő műsorfüzetének egyik képmellékletéből – amelyen az ősbemutató plakátja látható – is tudható, az operaházi, 1918-as ősbemutatón A fából faragott királyfi követte az operát. Most pedig népzenei feldolgozásokat hallottunk előtte, az első részben.
Bartók maga – és ez is tudható a műsorfüzetből – jobban szerette, pontosabbnak tartotta a parasztzene kifejezést a népzenénél, de ez a lényegen nem változtat. Miután népdalok, néptáncok százait gyűjtötte össze ő és Kodály, ki kellett dolgozniuk azokat a műzenei formákat is, amelyek révén az általuk felbecsülhetetlen értékűnek tartott kincs eljuthat a zeneértő városi polgárokhoz. Ilyen volt például az a fajta zenekari feldolgozás, ami a Román népi táncok és a Magyar parasztdalok sajátja, gyakorlatilag egy az egyben hangzanak el a dallamok a kor zenekari stílusában meghangszerelve, és persze a bartóki zsenialitással megfejelve.

Olyan műsort már hallottam – az Óbudai Danubia Zenekar és a Muzsikás együttes játszott –, amelyben a Román népi táncokban szereplő dallamokat eredeti formában hegedű-brácsa-bőgő felállású népiegyüttes mutatta be a feldolgozott változat előtt. Akkor azonban azt kellett gondolnom – a dolog minden jó szándéka ellenére is –, hogy tévedés az eredeti bármilyen hűnek is tűnő másolatát ősforrásként bemutatni. A Fesztiválzenekar variációja annyival tetszett jobban, hogy a „népzenészek” a zenekar tagjai voltak, és utána beültek megfelelő helyükre a zenekarba Bartók művét is eljátszani. Már az eredetit megszólaltató játékukon is érezhető volt ez a fajta kettősség, a népzenész és a diplomás zeneművész – micsoda ellentmondás! – jótékony együttműködése, ami kiszabadította az elgondolást az előbb említett csapdából, adott egy ki csavart az egésznek.
A Magyar parasztdalok forrásainak megszólaltatójaként Sebestyén Márta magabiztosan hozta azokat a manírjait, amiket vagy szeretünk, vagy nem, de évtizedek óta sajátjai, azonban produkciójának nyilvánvalóan nem lehetett része az említett kétértelműség. Bartók csak feldolgozásaiban használt kifejezetten népzenét, azonban más – sokkal nagyobb számú és jelentősebb – alkotásait is rengeteg olyan megoldás szövi át, amelyekhez az ihletést onnan kapta. A zenekar Kékszakállú-játékában amely a részletek hatalmas gazdagságát tárta fel, ezekre is rácsodálkozhattunk. És most végre elmaradt az utóbbi évek Müpa-előadásait jellemző koncepció, a félszcenizálás. A nagyon nagy zenekar teljesen betöltötte a színpadot, nem az árokban ültek a zenészek, az énekesek jól láthatóan, hallhatóan az előtérben álltak, és nem volt feliratozás sem, figyelni csak kés kizárólag a zenére, a szereplőkre kellett, ami nem vált az előadás kárára. Alapként a zenekari szövet minden nüansza jól hallható volt, önmagában is szinte hiánytalanul illusztrálta a drámát.

Vizin Viktória egészen kiváló Judit volt, hősnő a szó valódi értelmében, aki énekesnő mivoltában is az est hősévé tudott válni. A mély hangjait tekintve kissé korlátosabb Cser Krisztián éppen megfelelő társa volt, az ötödik ajtó kinyitásakor nagyon is meggyőző erővel tudott megszólalni, a zenekari háttér hangtömege előtt: „Lásd ez az én birodalmam…”. De nem csak a Kékszakállú, Bartók birodalma is feltárult ezen az estén.
Infó: Bartók Román népi táncok Magyar népdalok Bartók Magyar parasztdalok Bartók A kékszakállú herceg vára Sebestyén Márta ének Kádár István, Szabó András, Fejérvári Zsolt népi hangszerek Vizin Viktória mezzoszoprán Cser Krisztián basszus Budapesti Fesztiválzenekar, karmester: Fischer Iván Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. március 21.
A víz világnapja
Fotó: AFP or licensors/ -

Annyira fontos, mint amennyire alapvető - Vizet mindenkinek!

1992-ben az ENSZ a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően március 22-ét a víz világnapjává nevezte ki. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a tiszta ivóvíz fontosságára.

Szerző

Megosztás
2019.03.22 17:04
Frissítve: 2019.03.22 18:24
Rendőri segítséggel vesznek vizet Caracasban egy törött vízvezetékből. Az országban lassan az alapellátás sem működik
Fotó: AFP/ JUAN BARRETO
Zöld fluorescenttel zöldre festették a Szajna vizét Párizsban, hogy felhívják a figyelmet a víz fontosságára
Fotó: AFP/ JOEL SAGET
Peruban fegyveres őrökkel védik az Amazonast az illegális aranybányászoktól, akik ciánnal szennyezik el a vizeket
Fotó: AFP/ HO
Budapesten egyre gyakrabban apad rekord alacsonyra a Duna, 2018-ban turistalátványosság lett a Margitsziget csúcsa
Fotó: AFP/ Adam_Molnar
Egy férfi iszik a kenyai Nairobiban egy közkútnál
Fotó: AFP/ Thomas Campean
Műanyag szemét úszik egy manilai csatornában. Világméretű probléma a vizek műanyagszennyezése
Fotó: AFP/ NOEL CELIS
Ezek az indonéz asszonyok a celebeszi Tinambungból négy kilométert úsznak a falujukba ivóvízzel megtöltött kannákkal
Fotó: AFP/ YUSUF WAHIL
Egy2015-ös ENSZ határozat szerint 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön az egészséges ivóvizet
Fotó: AFP/ -
Homokpadok a leapadt Tiszán
Fotó: AFP/ ORFK
A bangladesi Dakkában ezrek isszák a Buriganga súlyosan szennyezett vizét
Fotó: AFP/ Zakir Hossain Chowdhury
A világ egyik legnagyobb városában számtalan üzem szennyezi az élővizeket
Fotó: AFP/ Khandaker Azizur Rahman Sumon
Vízkereskedő Lagosban
Fotó: AFP/ Adekunle Ajayi
Gyerekek indulnak vízért Mozambikban Naponta tízmillióknak kell komoly erőfeszítéseket tenniük, hogy ne haljanak szomjan
Fotó: AFP/ YASUYOSHI CHIBA
Elefántcsontpart legnagyobb városának, Abidjannak népszerű és sűrűn lakott kerületeiben lajtos kocsival hordják az ivóvizet
Fotó: AFP/ SIA KAMBOU
A 2019-es világnap mottója: Vizet mindenkinek!
Fotó: AFP/ ARIF ALI
Gát a hondurasi Tegucigalpa mellett. A klímaváltozás drasztikusan megnehezíti az édesvízhez jutást
Fotó: AFP/ ORLANDO SIERRA
A halak napja és víz világnapja alkalmából féltonnányi kecsegét telepített a Dunába Budapestnél
Fotó: MTI/ Mónus Márton