Magyar civileket tüntettek ki Németországban

Publikálás dátuma
2018.09.07. 15:47
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Helsinki Bizottság vezetőit emberi jogi díjjal ismerik el.
Kádár András Kristóf és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökei vehetik át a legnagyobb német civil menekültügyi szervezet, a Pro Asyl Alapítvány  emberi jogi díját idén - írja közleményében a Helsinki Bizottság.
A Magyar Helsinki Bizottság a folyamatosan romló körülmények ellenére is következetesen kiáll a jogállamiság és az emberi jogok védelmében

- indokolta döntését az alapítvány. A Pro Asyl különösen fontosnak találta a Helsinki Bizottságnak a menekülők jogvédelméért folytatott áldozatos tevékenységét.
Pardavi Márta és Kádár András Kristóf
Fotó: Magyar Helsinki Bizottság
A Magyar Helsinki Bizottságot 1989-ben alapították, Kádár András Kristóf és Pardavi Márta 11 éve irányítja a szervezetet. A civil szervezet ingyenes jogsegélyt biztosít menedékkérőknek a menedékjogi eljárásban, míg a már védelemben részesítetteknek pedig a családegyesítésben segít. Legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a magyar hatóságok által éheztetett menedékkérőknek kiharcolta a jogos ellátást.
A Pro Asylt 1986-ban Jürgen Micksch lelkész alapította, és a legtekintélyesebb menedékjogi civil szervezetnek számít Németországban. Az ötezer euróval járó emberi jogi díját 2006 óta ítéli oda elsősorban a menedékjog területén tevékenykedő, példamutató személyeknek. Érdekesség, hogy az első elismerést is a Magyar Helsinki Bizottság akkor aktuális vezetője, Kőszeg Ferenc vehette át. Azóta számos egyházi személyt, újságírót, jogászt és civil aktivistát jutalmazott az alapítvány. Tavaly egy evangélikus lelkésznőt, Doris Otminghaust és egy zsidó hitközségi vezetőt, Wolfgang Seibertet tüntették ki. Mindketten kiutasított menekülőket fogadtak be és részesítettek egyházi védelemben.
Szerző

Magánkórházat alapítottak az állami kórház vezető orvosai Fehérváron

Publikálás dátuma
2018.09.07. 15:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kötelező egészségügyi hozzájárulás mellett egyre több magáncégnek is fizethet, aki nem kíván gyógyítható betegségektől meghalni.
Összesen 23 orvossal indul az új fehérvári magánpraxis, és közülük csak páran nem a székesfehérvári kórház orvosai - írja az Index.hu. A munkatársak között említik Csernavölgyi Istvánt, az állami kórház főigazgatóját, továbbá a kórház egyik főnővérét is. A cégben tulajdonosként benne van a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
  • orvosigazgatója,
  • a két belgyógyászati osztály osztályvezető főorvosai és osztályvezető-helyettes főorvosai,
  • a tüdőosztály osztályvezető főorvosa,
  • neurológia osztályvezető főorvosa,
  • valamint érsebész főorvosa is.
Mint a vállalkozás a honlapján írja, a céljuk egy egy hosszú távon működőképes rendszer kiépítése. "Hiszünk egy magas színvonalú, a gyógyítás szellemiségét őrző, emberközpontú, magánegészségügyi ellátórendszer megvalósításában" - írják. Mindezt az teszi kissé ellentmondásossá, hogy – pusztán piaci alapon szemlélve a dolgokat –
ezzel az állami kórház menedzsmentje ellenérdekelt lett abban, hogy a közegészségügyben jól menjenek a dolgok, hogy inkább a fizetős ellátást válassza mindenki.

Másfelől persze lehet örülni annak, hogy a magánpraxis nyújtotta keresetkiegészítés legalább az országban tarthat orvosokat. És így legalább azok nem fognak gyógyítható betegségektől meghalni, akik - a kötelező egészségügyi hozzájáruláson túl - ki tudják fizetni az általában vagyonokba kerülő magánegészségügyi ellátást.
Szerző
Frissítve: 2018.09.07. 16:50

Fontos csatát nyert meg egy tankönyvkiadó az állammal szemben

Publikálás dátuma
2018.09.07. 13:37

Fotó: Népszava
Magánkiadóval szemben vesztett pert az Oktatási Hivatal, a közeljövőben számos hasonló per jöhet – írja a Magyar Narancs.
Jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) egy magántulajdonban lévő tankönyvkiadó tankönyvi engedélyének meghosszabbítását – mondta ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Csiki Gábor bíró indoklásában arra jutott, hogy bár főszabály szerint magánkiadó új tankönyvet nem engedélyeztethet, ez a meglévő engedélyek meghosszabbítására nem vonatkozik. Az ítélet alapján az Oktatási Hivatalnak érdemben le kell folytatni a hosszabbítási eljárást, aminek az eredménynek pozitív lehet. Ha a tankönyv engedélyét meghosszabbítják, az azt jelenti hogy az iskolák jövőre is rendelhetnek belőle - számol be az esetről a lap.
Hozzáteszik, hogy bár a pénteki ítélet formailag egyetlen tankönyvről szól – a Pedellus Tankönyvkiadó 10-es nyelvtantankönyv című kiadványáról –, de az egész tankönyvpiacot érintő következményei lehetnek. Öt magánkiadó több mint 120 tankönyv ügyében indított hasonló pereket: a Pedellus, a Cartographia, a Krónika Nova és a ROMI-SULI összesen 21 kiadvány, a Mozaik Kiadó 100 körüli könyv Oktatási Hivatal általi elkaszálását támadja. A pereket több bíró tárgyalja, így elképzelhető, hogy más-más következtetésre jutnak, de valószínűbb, hogy a mostani döntésnek komoly precedensértéke lesz - írja a Narancs.
A kiadványokat még 2013-ban nyilvánították tankönyvvé, engedélyük öt év elteltével, augusztus 31-én járt le. A kiadók a jogszabályoknak megfelelően tavasszal kérték az engedélyek meghosszabbítását újabb öt évre, de ezt az Oktatási Hivatal érdemi vizsgálat és indoklás nélkül elutasította. Később az OH a bíróság előtt arra hivatkozott, hogy értelmezésük szerint a magánkiadóknak nincs lehetőségük hosszabbítási kérelemmel élni. Az engedély meghosszabbítása azért lényeges kérdés, mert ha a könyvek rajta maradnak a tankönyvjegyzéken, akkor az iskolák egészen addig rendelhetnek belőlük, amíg a jövő szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetni tervezett új Nemzeti Alaptanterv „fel nem ér" egy adott évfolyamra. Ha viszont nem hosszabbítják meg egy 2013-as tankönyv engedélyét, azt a jövő tanévben már nem választhatják a pedagógusok. 
Szerző