Magyar civileket tüntettek ki Németországban

Publikálás dátuma
2018.09.07 15:47
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Helsinki Bizottság vezetőit emberi jogi díjjal ismerik el.
Kádár András Kristóf és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökei vehetik át a legnagyobb német civil menekültügyi szervezet, a Pro Asyl Alapítvány  emberi jogi díját idén - írja közleményében a Helsinki Bizottság.
A Magyar Helsinki Bizottság a folyamatosan romló körülmények ellenére is következetesen kiáll a jogállamiság és az emberi jogok védelmében
- indokolta döntését az alapítvány. A Pro Asyl különösen fontosnak találta a Helsinki Bizottságnak a menekülők jogvédelméért folytatott áldozatos tevékenységét.
A Magyar Helsinki Bizottságot 1989-ben alapították, Kádár András Kristóf és Pardavi Márta 11 éve irányítja a szervezetet. A civil szervezet ingyenes jogsegélyt biztosít menedékkérőknek a menedékjogi eljárásban, míg a már védelemben részesítetteknek pedig a családegyesítésben segít. Legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a magyar hatóságok által éheztetett menedékkérőknek kiharcolta a jogos ellátást.
A Pro Asylt 1986-ban Jürgen Micksch lelkész alapította, és a legtekintélyesebb menedékjogi civil szervezetnek számít Németországban. Az ötezer euróval járó emberi jogi díját 2006 óta ítéli oda elsősorban a menedékjog területén tevékenykedő, példamutató személyeknek. Érdekesség, hogy az első elismerést is a Magyar Helsinki Bizottság akkor aktuális vezetője, Kőszeg Ferenc vehette át. Azóta számos egyházi személyt, újságírót, jogászt és civil aktivistát jutalmazott az alapítvány. Tavaly egy evangélikus lelkésznőt, Doris Otminghaust és egy zsidó hitközségi vezetőt, Wolfgang Seibertet tüntették ki. Mindketten kiutasított menekülőket fogadtak be és részesítettek egyházi védelemben.
2018.09.07 15:47

A DK feljelenti Orbán Viktort embercsempészet miatt

Publikálás dátuma
2018.11.16 12:58

Fotó: Népszava/
A Demokratikus Koalíció (DK) embercsempészet és illegális határátlépés segítése miatt feljelenti Orbán Viktor miniszterelnököt.
A DK ügyvezető alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján indoklásként azt mondta, hogy a magyar kormány napok óta hazudozik a hazájában elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök megszöktetéséről. Az albán média tudta meg, majd az albán rendőrség megerősített, hogy az elítélt politikus a tiranai magyar nagykövetség autójával hagyta el Albániát - emlékeztetett Molnár Csaba. Az Orbán-kormány tehát nem pusztán bújtat egy elítélt bűnözőt, hanem a magyar adófizetők pénzén segíti is az illegális határátlépésben - jelentette ki a politikus. Az EP-képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy "hagyjon fel végre a hazudozással (...) és mondja el, hogyan csempészték be illegális módon Magyarországra ezt az elítélt bűnözőt". A DK egyúttal kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a jövő hétfői ülésén vegye napirendre és tárgyalja meg az esetet - jelentette be Molnár Csaba. Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, viszont a héten nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután nem kezdte meg kétéves börtönbüntetése letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá. A volt miniszterelnök később bejelentette, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. A DK-s politikust kérdezték arról a rejtett kamerás felvételről, amin az Advocates Abroad nevű civil szervezet egyik munkatársa elmondja, megtanítják a menekülteknek, hogy mit mondjanak a hatósági interjúkon. Molnár Csaba azt felelte, hogy az elmúlt napokban egyetlen egy migránsokat támogató szervezet tevékenységét látta, "ezt úgy hívják, hogy magyar kormány".

Miniszterelnökség: a magyar hatóságok nem segítették kijutni Nikola Gruevszkit Macedóniából

Sem a magyar állam, sem a magyar hatóságok nem segítették Nikola Gruevszkit Macedóniából való kijutásában - közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel. Azt írták, Macedónia korábbi miniszterelnöke egy magyar külképviseleten jelezte szándékát, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani. A magyar hatóságok biztonsági okokból jogszerűen tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki - tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt - menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák. A BÁH a menekültügyi eljárást a magyar jogszabályoknak megfelelően a nemzetközi joggal összhangban folytatja le - tudatták. Közölték, az eljárás további részleteiről a magyar jogi szabályozással és a nemzetközi gyakorlattal összhangban - az eljárás lezárásáig - a magyar hatóságok nem adnak további tájékoztatást. Nikola Gruevszki a menekültügyi eljárások jogszabályi előírásainak megfelelően, jogszerűen tartózkodik Magyarországon - jelentették ki.

Szerző
2018.11.16 12:58

A cinizmus csimborasszója – hajnali közmeghallgatás Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.11.16 12:38

Fotó: MTI/ Vajda János
Igen lehetetlen időpontban, csütörtök reggel hét órára hirdetett közmeghallgatást a fideszes többségű miskolci önkormányzat. Az időpont azért is furcsa, mert egy ipari városban - mint amilyennek a borsodi megyeszékhely hirdeti magát -, az üzemekben a munka ilyenkor már rég elkezdődött, az esti műszakot befejezők pedig épp alváshoz készülődnek.
A városban sokan úgy gondolják, hogy szándékosan azért tették reggel hét órára a közmeghallgatást, hogy minél kevesebb állampolgár vegyen részt rajta, s ossza meg esetleges kritikai észrevételeit a város vezetőivel. Ha ez volt a szándék, akkor a csel bevált: mindössze tizenketten jelezték előzetesen a felszólalásukat, s közülük sem jelent meg mindenki. Spontán, a helyszínen felszólalást jelző érdeklődő pedig egy sem akadt a 160 ezres városban, ahol nagyjából 120 ezer a szavazóképes választópolgárok száma. - Ez a cinizmus csimborasszója – mondta lapunknak Tompa Sándor, a miskolci önkormányzat DK-s képviselője, aki szerint a demokrácia megcsúfolása, ami közmeghallgatás címszó alatt a városban zajlik. Így nemhogy ösztönöznék a helyieket arra, hogy elmondják a véleményüket, hanem kifejezetten az elhallgattatásukra törekszenek. - Nem a miskolciak vannak a város vezetőiért, nekik kellene lenniük értünk, még ha ezt el is felejtik – így reagált Csikós Marianna civil aktivista, aki rendszeresen szervez ételosztást a hajléktalanoknak Miskolcon. Ő írásban is jelezte a város felé, méltatlannak tartja a reggel hét órára összehívott közmeghallgatást, s azt kérte, hogy – miként az üléseket – a helyi televízió a közmeghallgatásokat is közvetítse. Kerestük a városházát is, azt tudakolva, miért épp reggel hét órára tűzték ki a közmeghallgatást, amikor a lakosok jó része ebben az időben már dolgozik vagy épp munkába indul, netán a gyerekét viszi iskolába, s az alacsony részvétel így borítékolható, de eddig nem kaptunk választ. Novemberben egyébként több civil szervezet is kampányt szervezett a közmeghallgatásokról, azt erősítve, hogy a helyiek vegyenek részt ezeken és hallassák a hangjukat. A nemzetközi SPEAK! kampány részeként a világ 60 országában, közel 200 esemény hívja fel a figyelmet az állampolgári aktív részvétel és az emberek közötti közvetlen párbeszéd fontosságára. A Civil Kollégium Alapítvány szerint az ilyen beszélgetések, valamint a részvétel a helyi közmeghallgatásokon egy hosszútávú folyamathoz járulhat hozzá, melyben a közösségek együtt képesek formálni a települések s az ország életét.

Miért kell szólni?

A közmeghallgatás a helyi állampolgári részvétel egyik formája, hasonló egy lakossági fórumhoz. Lehetőséget ad arra, hogy a közösség tagjai a közügyekben személyesen és együttesen és szabadon kérdéseket tehessenek fel és azokra válaszokat kapjanak a képviselőktől, polgármesterektől vagy közintézmények vezetőitől – olvasható a TASZ „Helyi önkormányzati aktivizmus 1×1 kisokosában”. A közmeghallgatások nyilvánosak, bárki részt vehet rajtuk. Csak helyi közügyekben, közérdekű kérdéseket lehet feltenni, de itt lehet beszámolni problémákról és javaslatokat tenni, amire a testületi üléseken nincs lehetőség, mert ott nem szólalhatnak fel a lakók.

2018.11.16 12:38