Sertéspestis miatt mészárolnák le a romániai rókákat

Publikálás dátuma
2018.09.07. 21:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ötvenezer róka és tízezer sakál kilövését rendelték el - ez mindkét védett populáció közel háromnegyedének pusztulását jelentené. Ha megtörténik, mindez jó eséllyel csak ront a helyzeten.
A vaddisznók vadászati kvótáinak kiegészítése mellett több Romániában védett faj, többek között a rókák és sakálok kilövését is elrendelte a román Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium az afrikai sertéspestis elleni intézkedések keretében - írja a Transindex.ro.
Pontos adatokat a WWF Románia közölt. A 2018-2019-es évre vonatkozóan
  • 10 361 sakál (a populáció 72 százaléka) és
  • 49 966 róka (a populáció 67 százaléka)
levadászását rendelte el a minisztérium. A vérengzés drasztikus hatással lehet az ökoszisztémára, ráadásul
a kibocsájtott rendelet nem garantál védelmet a szigorúan védet fajok számára sem, mint amilyen a farkas, a medve vagy a hiúz

-  figyelmeztet a WWF. Az intézkedéseket semmiféle tudományos vizsgálat nem támasztja alá, és teljes mértékben szembemennek az Európai Uniónak a hasonló helyzetekre kidolgozott stratégiájával, amely a fertőzött területeken a vadászat teljes tilalmát írja elő.
A radikális megoldás éppen hogy súlyosbítani fogja a problémát a WWF értékelése szerint. A vadászat zajától megzavart vaddisznók vándorlásba kezdenek majd, terjesztve így a vírust. Ráadásul a szervezet megfigyelései szerint
a sakálpopuláció hozzájárul a vírus visszaszorításához, ugyanis rengeteg fertőzött vaddisznó tetemét elfogyasztják.

Magyarországon korábban a Nébih figyelmeztetett arra, hogy a vadászok adott esetben hozzá is járulhatnak a fertőzés terjedéséhez: cipőjükön és ruhájukon észrevétlenül juttathatják el nagy távolságokra is a vírust. A megelőzésről az alábbi, magyarul is feliratozott videót tették közzé:
Szerző

Tömegsírt találtak Mexikóban

Publikálás dátuma
2018.09.07. 21:02
illusztráció
Fotó: ULISES RUIZ / AFP
A 160 halott drogkartellek áldozata lehet. Legalább két éve ölték meg őket.
A nyomozók százhatvanhat ember földi maradványait rejtő tömegsírra bukkantak Veracruz államban - írja a mexikói ügyészség közleménye alapján az Euronews. A nyomozók egy tanúvallomás alapján találtak a helyre. Feltehetően kábítószerkartellek áldozatainak csontjai kerültek elő, akiket legalább két éve temettek el.
"Az emberi maradványokon kívül több mint 200 ruhadarabot, 140 személyi igazolványt és személyes tárgyakat is találtunk”

- mondta a veracruzi főügyész, Jorge Winckler.
Tavaly márciusban 270 halott maradványait fedezték fel Veracruzban, egy másik tömegsírban.
Szerző

Spanyol kapcsolatai miatt akarhatták Szkripal halálát

Publikálás dátuma
2018.09.07. 20:31
Vegyvédelmi overálos brit katonák állnak egy, a gyanú szerint Novicsok idegméreggel szennyezett autó előtt, március 4-én
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Az moszkvai kormánnyal kapcsolatban álló orosz bűnözői csoportok felderítésében működhetett együtt Szergej Szkripal a spanyol hatóságokkal, mielőtt az életére törtek.
A márciusban Angliában megmérgezett volt orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet előtt is aktív hírszerző volt, valószínűleg együttműködött a spanyol titkosszolgálattal - írja pénteki számában a The New York Times, mint ahogy arról az MTI beszámol.
Az amerikai napilap meg nem nevezett spanyol tisztségviselőkre és Fernando Rueda spanyol újságíróra hivatkozva azt állítja: Szkripal orosz bűnözői csoportok feltérképezésében segített a spanyol hatóságoknak. A The New York Times szerint
a bűnözők egy része az orosz kormánnyal is kapcsolatban állt.

Szkripal emellett 2012-től a brit külföldi hírszerzés (MI6) egyetértésével rendszeresen tájékoztatta Csehország és Észtország hírszerzését is, és valószínűleg neki köszönhető, hogy e két országból orosz kémeket utasítottak ki - írja a lap.
A The New York Times párhuzamot von a 2006-ban Londonban radioaktív izotóppal megmérgezett volt orosz ügynök, Alekszandr Litvinyenko ügyével.
A spanyol hatóságok elismerték, hogy hírszerzőként Litvinyenkó is részt vett a spanyolországi orosz szervezett bűnözés elleni harcban.

Szkripal számára nem volt ismeretlen terep Spanyolország - állapítja meg az amerikai lap, felidézve, hogy az orosz katonai hírszerzés munkatársaként az 1990-es évek közepétől a spanyol fővárosban dolgozott, a madridi orosz nagykövetség katonai attaséja volt. Ott szervezte be őt a brit hírszerzés. Ezt követően tartóztatták le Szkripalt 2004-ben Oroszországban, majd kémcsere révén 2010-ben az Egyesült Államokba került. Még abban az évben az Egyesült Királyságban telepedett le. A lap szerint aztán
az elmúlt években aztán Szkripal többször visszatért Spanyolországba és több alkalommal is találkozott a spanyol hírszerzés (CNI) tisztségviselőivel.

Szergej Szkripalt és a lányát, Julija Szkripalt márciusban mérgezték meg Novicsok típusú idegméreggel az angliai Salisburyben. Nagy-Britannia egyértelműen Oroszországot vádolja a gyilkossági kísérlettel, és szerdán bejelentette, hogy vádat emel két orosz állampolgár ellen. Csütörtökön Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is közleményben fejezte ki a brit álláspont iránti "teljes bizalmát". Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Karen Pierce brit ENSZ-nagykövet még azt is felvetette, hogy pótlólagos szankciókat kellene foganatosítani Oroszország ellen. Moszkva mindvégig határozottan cáfolta, hogy köze volt Szkripalék megmérgezéséhez.
Szerző
Témák
Szkripal-ügy