Alkotmánytan

Az talán csak városi legenda, hogy az alaptörvényt Szájer József iPad-jén írták – a lényegi része valószínűleg a Cinege utcában és Felcsúton készült –, az viszont bizonyos, hogy 100 százalékig tükrözi Orbán Viktor alkotmányos felfogását.

Hogy nem is egypárti, hanem – Európában példátlan módon - valójában egyszemélyi alkotmányról van szó, arra Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára hozott fel érzékletes példát. Ángyánt a családi gazdaságok, az önkéntes szövetkezés és a környezetkímélő kisüzemi gazdálkodás előtérbe helyezésének ígéretével hívta a kormányába a miniszterelnök – ehhez képest nem csak az államtitkár, hanem a mezőgazdasággal foglalkozó összes fideszes képviselő értetlenül nézett egymásra, amikor támogatandó államcélként a jelenlegi nagyüzem-centrikus hűbéri rendszer körülírása, az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” jelent meg az alkotmányszövegben.

A fentieket azért bocsátottuk előre, hogy érzékeltessük: van okunk megdöbbenni, amikor az Orbán-alkotmányt maga Orbán Viktor nézi levegőnek – a tudomány tárgykörében mostanában rutinszerűen. Mit is ír a tudományról az alaptörvény? „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát (…) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni (…) A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak”.

Ezt a gondolatot akár a svéd, a francia vagy az amerikai alkotmányból is idézhettük volna, de valójában a 2012 óta hatályos magyar alaptörvényből emeltük át őket, szó szerint. Magyarország – Orbán Viktor senki mástól nem zavartatva, senkivel alkura nem kényszerülve megfogalmazott akaratából – hat éve olyan jogrendben működik, amelyben egyetemi szakok indításáról vagy megszüntetéséről, magánegyetemek bezárásáról, a magyar nyelv eredtéről nem a kormány feladata dönteni. Ha nem teszik, írjanak új alkotmányt, de amíg ez a mostani van érvényben, addig ez a legfőbb törvény: el a kezekkel a tudománytól.