Környezetgyilkos a szénért folyó globális verseny

Publikálás dátuma
2018.09.10 12:00

Fotó: AFP/dpa/ OLIVER BERG
Mérhetetlen környezeti károkat okoznak a szénbányák, Oroszország mégis rekord kitermelést mutathat fel, Donald Trump pedig újranyitotta a bezárt amerikai szénbányákat.
Idén a tervek szerint a szén kitermelése Oroszországban meghaladja a 420 millió tonnát, ami több, mint amit a rendszerváltozás óta vagy a szovjet érában valaha is elértek. Furcsa siker ez egy olyan korban, amikor a természet megóvása éppen azt kívánná, hogy a szénbányászatot háttérbe szorítsák, és azt kevésbé szennyező iparágakkal cseréljék fel. Alekszandr Novak energetikai miniszter a közelmúltban számolt be arról, hogy 2012 és 2017 között a széntermelés 15,5 százalékkal nőtt. Mint az Expert orosz internetes portál elemzője megállapítja, növekszik a nyersanyag ára, és növekszik a felvevő piac is. Az orosz export tavaly több mint 15 százalékos emelkedéssel elérte a 187 millió tonnát. A legnagyobb bányavállalatok zöme sikerekről számolt be. A szénbányászat azonban támadás a természet ellen, és közvetlenül fenyegeti az egészséget. Tavaly szeptember óta a szibériai novokuznyecki területen egymást érik a tüntetések és népi megmozdulások a bányák fejlesztése és az újak megnyitása ellen. Itt a legnagyobb a hulladék mennyisége, több mint kétmillió tonnával kell a természetnek megbirkóznia. A meddőhányók füstölögnek, szennyezik a levegőt. A szibériai Kuzbasz-medencében – amelynek a kormányzója egyébként sajátos ösztönző kezdeményezésként több tonna szenet ajánlott fel a lefogyni kész túlsúlyos lakosoknak – a szénbányászati vállalatok a levegőszennyeződés 60 százalékáért felelősek. A talajvizek szennyezettsége is növekszik, kutak száradnak ki, csökken a folyók vízmennyisége. Csak 2016-ban 211 millió köbméter vizet vontak el a termeléshez. Az erdőségek jelentősen visszaszorultak.  Mivel már a vállalatok is érzékelik a környezetrombolást, különböző beruházásokkal igyekeznek mérsékelni a károkat. Néhány helyen korszerű tisztítóberendezéseket terveznek beszerelni a bányákba, több százmillió rubel értékben. Számos helyen eredeti állapotukban helyreállítják a szennyezett földeket, a tudósokkal együttműködésben. Bekapcsolódtak az ENSZ nemzetközi programjába is, amely azt célozza, hogy Oroszország változtasson az eddigi energetikai gyakorlatán. A "zöld" beruházások általános elterjedésétől azonban még nagyon messze vannak.  
Nyugat-Európában sem egyszerű a helyzet. Tavaly az ENSZ klímakonferenciáján a környezetvédők már a szénbányászat megszüntetéséről szóló bejelentést várták Angela Merkeltől, azonban a kancellár végül csak a szén energiahordozó fokozatos kivezetéséről beszélt. Januárban viszont a németek annak lehettek a tanúi, hogy Immerathban egy XIX. századi katedrálist lebontottak, hogy lehetővé tegyék az új szénlelőhely kiaknázását. Immerath lakosait már korábban új helyre költöztették. Az atomenergiáról és a vasércbányászatról lemondó Németország egyelőre rászorul a szénre. Nagy-Britanniában viszont még 2015-ben bezárt az utolsó mélyművelésű szénbánya. Az észak-angliai Kellingley bányaipari komplexum valaha Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája volt, ahol kétezer bányász óránként 900 tonna szenet fejtett ki. Kína, a világ legnagyobb szénkitermelője és felhasználója arra törekszik, hogy bezárja a szénbányákat, amelyek mérhetetlen környezeti károkat okoznak.  Miközben számos ország a szénbányászat korlátozásán dolgozik, Trump amerikai elnök hitet tett a szénbányászat fontossága mellett, és feloldotta a szénerőművekre vonatkozó zárlatot, illetve a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot.

Magyarország sem mond le a szénről

Hazánkban is napirendre került az új technológiák bevezetése a szén hasznosítását illetően.  Az ország 7,5 milliárd tonna szénvagyonnal rendelkezik, és az elmúlt kétszáz évben mintegy 1,5 milliárd tonnát termelt ki.  

Frissítve: 2018.09.10 17:27

Százmilliókkal segítené a szabad újságírást Brüsszel

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:12

Fotó: AFP/ LUDOVIC MARIN
Összesen 700 millió forintot kínál három médiapályázat keretében az Európai Bizottság: a fiatal újságírók határon túli együttműködését, a médiatanácsok munkájának felmérését is támogatnák.
Az Európai Bizottság a véleménynyilvánítás szabadsága, a minőségi újságírás és a határokon átívelő együttműködés védelme és előmozdítása érdekében 2,2 millió eurót (mintegy 700 millió forint) biztosít három, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét szolgáló kísérleti pályázat útján elnyerhető projekt megvalósítására - idézi az MTI az uniós bizottság csütörtöki bejelentését. Az Európai Bizottság által közzétett pályázati felhívásokra április 17-ig lehet jelentkezni. 
A kezdeményezések célja , hogy nagyobb teret nyerjen a minőségi újságírás, elmélyüljön a médiaszakemberek és a médiatanácsok között a határokon átívelő együttműködés.
A megpályázható Csereprogram a média fiatal tehetségei számára című projekt 1,2 millió euró (mintegy 380 millió forint) támogatást kap. A projekt lényege, hogy előmozdítsa a fiatal médiaszakemberek mobilitását, és megkönnyítse a fiatal médiaszakemberek és a médiaorgánumok közötti, határokon átívelő együttműködést. A Gyakornoki lehetőségek a kisebbségi nyelvi média számára című kezdeményezést megpályázók 500 ezer eurós (mintegy 160 millió forint) forrásért indulnak. A program révén a kisebbségi nyelvű médiaorgánumoknál dolgozó médiaszakemberek Európa-szerte lehetőséget kapnak arra, hogy gyakornokként szakmai tapasztalatot szerezzenek vezető európai médiavállalatoknál. 
Végül, a Médiatanácsok a digitális korban című program sikeres pályázói szintén 500 ezer eurót kapnak. A projekt célja a média önszabályozó szervei által folytatott tevékenységek tanulmányozása és feltérképezése az Európai Unióban – ezenfelül egy olyan platform kialakítását is segítené,  ami „támogatja az együttműködést és arra sarkallja a pályázat nyerteseit, hogy alkalmazkodjanak az online világban jelentkező igényekhez, követelményekhez" - jelentsen utóbbi kritérium konkrétan bármit is.

Merkel is berágott a kormány legújabb plakátjaira, lesz is egy-két szava Orbánhoz

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:07

Fotó: AFP/ WOLFGANG KUMM
A német kancellár kiállt Jean-Claude Juncker mellett, akiből a Fidesz új bevándorlásellenes kampányának egyik "arca" lett. Álláspontját a Magyarországgal való tárgyalásain is "világossá teszi majd".
Teljes szolidaritásáról biztosította csütörtökön Angela Merkel német kancellár Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét a migrációval foglalkozó "sorosozó-junckerező-migránsozó" magyar kormányzati kampánnyal kapcsolatban – írja az MTI közlésére hivatkozva az Index.
"Teljes mértékben kiállok Jean-Claude Juncker mellett, szolidárisak vagyunk, és ezt a Magyarországgal folytatandó tárgyalásainkon is világossá tesszük majd"
– fogalmazott az újságírók kérdésére Merkel.
Ahogy arról mi is több cikkben "megemlékeztünk", a héten indult el idehaza az új bevándorlásellenes plakátkampány az "Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!" szlogennel. A plakátokon Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Soros György, magyar származású amerikai milliárdos arcképe látható. Juncker korábban azzal reagált a kampányra, hogy: "a hazugságok ellen nem sokat lehet tenni", és kijelentette, hogy a Fidesznek el kell hagynia az Európai Néppártot. Mára ugyanakkor megenyhült, és jóbarátjának nevezte Orbánt. A többek szerint jelentős határátlépést jelentő kampányt korábban a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt is elítélte.
Frissítve: 2019.02.21 17:11