Környezetgyilkos a szénért folyó globális verseny

Publikálás dátuma
2018.09.10. 12:00

Fotó: OLIVER BERG / AFP/dpa
Mérhetetlen környezeti károkat okoznak a szénbányák, Oroszország mégis rekord kitermelést mutathat fel, Donald Trump pedig újranyitotta a bezárt amerikai szénbányákat.
Idén a tervek szerint a szén kitermelése Oroszországban meghaladja a 420 millió tonnát, ami több, mint amit a rendszerváltozás óta vagy a szovjet érában valaha is elértek. Furcsa siker ez egy olyan korban, amikor a természet megóvása éppen azt kívánná, hogy a szénbányászatot háttérbe szorítsák, és azt kevésbé szennyező iparágakkal cseréljék fel. Alekszandr Novak energetikai miniszter a közelmúltban számolt be arról, hogy 2012 és 2017 között a széntermelés 15,5 százalékkal nőtt. Mint az Expert orosz internetes portál elemzője megállapítja, növekszik a nyersanyag ára, és növekszik a felvevő piac is. Az orosz export tavaly több mint 15 százalékos emelkedéssel elérte a 187 millió tonnát. A legnagyobb bányavállalatok zöme sikerekről számolt be. A szénbányászat azonban támadás a természet ellen, és közvetlenül fenyegeti az egészséget. Tavaly szeptember óta a szibériai novokuznyecki területen egymást érik a tüntetések és népi megmozdulások a bányák fejlesztése és az újak megnyitása ellen. Itt a legnagyobb a hulladék mennyisége, több mint kétmillió tonnával kell a természetnek megbirkóznia. A meddőhányók füstölögnek, szennyezik a levegőt. A szibériai Kuzbasz-medencében – amelynek a kormányzója egyébként sajátos ösztönző kezdeményezésként több tonna szenet ajánlott fel a lefogyni kész túlsúlyos lakosoknak – a szénbányászati vállalatok a levegőszennyeződés 60 százalékáért felelősek. A talajvizek szennyezettsége is növekszik, kutak száradnak ki, csökken a folyók vízmennyisége. Csak 2016-ban 211 millió köbméter vizet vontak el a termeléshez. Az erdőségek jelentősen visszaszorultak.  Mivel már a vállalatok is érzékelik a környezetrombolást, különböző beruházásokkal igyekeznek mérsékelni a károkat. Néhány helyen korszerű tisztítóberendezéseket terveznek beszerelni a bányákba, több százmillió rubel értékben. Számos helyen eredeti állapotukban helyreállítják a szennyezett földeket, a tudósokkal együttműködésben. Bekapcsolódtak az ENSZ nemzetközi programjába is, amely azt célozza, hogy Oroszország változtasson az eddigi energetikai gyakorlatán. A "zöld" beruházások általános elterjedésétől azonban még nagyon messze vannak.  
Ligniterőmű Németországban
Nyugat-Európában sem egyszerű a helyzet. Tavaly az ENSZ klímakonferenciáján a környezetvédők már a szénbányászat megszüntetéséről szóló bejelentést várták Angela Merkeltől, azonban a kancellár végül csak a szén energiahordozó fokozatos kivezetéséről beszélt. Januárban viszont a németek annak lehettek a tanúi, hogy Immerathban egy XIX. századi katedrálist lebontottak, hogy lehetővé tegyék az új szénlelőhely kiaknázását. Immerath lakosait már korábban új helyre költöztették. Az atomenergiáról és a vasércbányászatról lemondó Németország egyelőre rászorul a szénre. Nagy-Britanniában viszont még 2015-ben bezárt az utolsó mélyművelésű szénbánya. Az észak-angliai Kellingley bányaipari komplexum valaha Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája volt, ahol kétezer bányász óránként 900 tonna szenet fejtett ki. Kína, a világ legnagyobb szénkitermelője és felhasználója arra törekszik, hogy bezárja a szénbányákat, amelyek mérhetetlen környezeti károkat okoznak.  Miközben számos ország a szénbányászat korlátozásán dolgozik, Trump amerikai elnök hitet tett a szénbányászat fontossága mellett, és feloldotta a szénerőművekre vonatkozó zárlatot, illetve a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot.

Magyarország sem mond le a szénről

Hazánkban is napirendre került az új technológiák bevezetése a szén hasznosítását illetően.  Az ország 7,5 milliárd tonna szénvagyonnal rendelkezik, és az elmúlt kétszáz évben mintegy 1,5 milliárd tonnát termelt ki.  

Szerző
Frissítve: 2018.09.10. 17:27

Bezárt a környéket megmérgező krími gyár

Publikálás dátuma
2018.09.10. 11:40
A háttérben a Krími Titán - illusztráció.
Fotó: Andrew / Sputnik
Pusztulnak a növények, és barna a harmat - heteket kellett rá várni, de a hatóságok végre léptek a vegyi üzemmel szemben.
Lekapcsolta utolsó kemencéjét is a Krími Titán nevű, titán-oxidot előállító gyár az Oroszország fennhatósága alá került Krím-félszigeten - írja az Euronews. Az üzemet számos vád érte azzal kapcsolatban, hogy rendkívüli módon szennyezi a környezetét: különösen a közeli Armianszk lakói panaszkodtak, hogy mindent belep az üzem kéményeiből a szabadba jutott rozsdaszínű por.
Armjanszk településen és környékén a helybeliek szerint a levegő bűzössé, fojtogatóvá vált, a fémtárgyakon rozsdaszerű, a növényeken zsíros, szürkészöld lerakódás képződött. Többen allergiás reakcióra emlékeztető tüneteket észleltek magukon: hányingert, természetellenes szomjúságot és égő érzést orrukban és torkukban. Az első jelzések Armjanszkból érkeztek, később az onnan több mint 80 kilométerre délre fekvő Dzsankojban is felbukkant a probléma. 
Miután két hétig tagadták a szennyezést, a szakadár hatóságok múlt csütörtökön hirtelen kimenekítették Armiankszból a gyerekeket. Ukrajna lezárta az Armianszkhoz közeli ellenőrzőpontjait, mert ukrán katonák is rosszul lettek a szennyeződés miatt.
A gyár vezetősége és a krími hatóságok közben Ukrajnát hibáztatják: állításuk szerint azért nem tudnak eleget tenni a biztonsági előírásoknak, mert a Krím annektálása után Oroszországhoz csatolt területet nem látja el vízzel Ukrajna.
Szerző
Fotó: ED JONES / AFP

Hisztéria, parádé és Depardieu Észak-Korea születésnapján

Az ország alapításának 70. évfordulóját a szokásos katonai parádéval ünnepelte, de mégis más volt, mint a többi: nem voltak rakéták, viszont vendégként részt vett Gérard Depardieu.

Szerző

Megosztás
Li Csan-su, a kínai népi gyűlés állandó bizottságának elnöke belecsöppent az ünneplésbe
Fotó: ED JONES / AFP
A Kedves Vezetőnek hisztérikusan örülő statiszták állandó szereplői a parádéknak
Fotó: ED JONES / AFP
Felvonult a hadsereg, de idén nem voltak nagy hatótávolságú rakéták
Fotó: ED JONES / AFP
A vendégek között felbukkant a 2013-óta orosz állampolgár Gérard Depardieu
Fotó: SEBASTIEN BERGER / AFP
Voltak furán menetelő katonalányok
Fotó: ED JONES / AFP
A rendezvénysorozat gálaesttel végződött
Fotó: ED JONES / AFP
Észak-Korea történelme is színpadra került
Fotó: ED JONES / AFP
Gyerekek mindeütt
Fotó: ED JONES / AFP
Akrobaták két élőkép között
Fotó: ED JONES / AFP
Az élőképnek komoly hagyománya van Koreában
Fotó: ED JONES / AFP
A nap végén a Vezető elégedett
Fotó: ED JONES / AFP