Környezetgyilkos a szénért folyó globális verseny

Publikálás dátuma
2018.09.10 12:00

Fotó: AFP/dpa/ OLIVER BERG
Mérhetetlen környezeti károkat okoznak a szénbányák, Oroszország mégis rekord kitermelést mutathat fel, Donald Trump pedig újranyitotta a bezárt amerikai szénbányákat.
Idén a tervek szerint a szén kitermelése Oroszországban meghaladja a 420 millió tonnát, ami több, mint amit a rendszerváltozás óta vagy a szovjet érában valaha is elértek. Furcsa siker ez egy olyan korban, amikor a természet megóvása éppen azt kívánná, hogy a szénbányászatot háttérbe szorítsák, és azt kevésbé szennyező iparágakkal cseréljék fel. Alekszandr Novak energetikai miniszter a közelmúltban számolt be arról, hogy 2012 és 2017 között a széntermelés 15,5 százalékkal nőtt. Mint az Expert orosz internetes portál elemzője megállapítja, növekszik a nyersanyag ára, és növekszik a felvevő piac is. Az orosz export tavaly több mint 15 százalékos emelkedéssel elérte a 187 millió tonnát. A legnagyobb bányavállalatok zöme sikerekről számolt be. A szénbányászat azonban támadás a természet ellen, és közvetlenül fenyegeti az egészséget. Tavaly szeptember óta a szibériai novokuznyecki területen egymást érik a tüntetések és népi megmozdulások a bányák fejlesztése és az újak megnyitása ellen. Itt a legnagyobb a hulladék mennyisége, több mint kétmillió tonnával kell a természetnek megbirkóznia. A meddőhányók füstölögnek, szennyezik a levegőt. A szibériai Kuzbasz-medencében – amelynek a kormányzója egyébként sajátos ösztönző kezdeményezésként több tonna szenet ajánlott fel a lefogyni kész túlsúlyos lakosoknak – a szénbányászati vállalatok a levegőszennyeződés 60 százalékáért felelősek. A talajvizek szennyezettsége is növekszik, kutak száradnak ki, csökken a folyók vízmennyisége. Csak 2016-ban 211 millió köbméter vizet vontak el a termeléshez. Az erdőségek jelentősen visszaszorultak.  Mivel már a vállalatok is érzékelik a környezetrombolást, különböző beruházásokkal igyekeznek mérsékelni a károkat. Néhány helyen korszerű tisztítóberendezéseket terveznek beszerelni a bányákba, több százmillió rubel értékben. Számos helyen eredeti állapotukban helyreállítják a szennyezett földeket, a tudósokkal együttműködésben. Bekapcsolódtak az ENSZ nemzetközi programjába is, amely azt célozza, hogy Oroszország változtasson az eddigi energetikai gyakorlatán. A "zöld" beruházások általános elterjedésétől azonban még nagyon messze vannak.  
Nyugat-Európában sem egyszerű a helyzet. Tavaly az ENSZ klímakonferenciáján a környezetvédők már a szénbányászat megszüntetéséről szóló bejelentést várták Angela Merkeltől, azonban a kancellár végül csak a szén energiahordozó fokozatos kivezetéséről beszélt. Januárban viszont a németek annak lehettek a tanúi, hogy Immerathban egy XIX. századi katedrálist lebontottak, hogy lehetővé tegyék az új szénlelőhely kiaknázását. Immerath lakosait már korábban új helyre költöztették. Az atomenergiáról és a vasércbányászatról lemondó Németország egyelőre rászorul a szénre. Nagy-Britanniában viszont még 2015-ben bezárt az utolsó mélyművelésű szénbánya. Az észak-angliai Kellingley bányaipari komplexum valaha Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája volt, ahol kétezer bányász óránként 900 tonna szenet fejtett ki. Kína, a világ legnagyobb szénkitermelője és felhasználója arra törekszik, hogy bezárja a szénbányákat, amelyek mérhetetlen környezeti károkat okoznak.  Miközben számos ország a szénbányászat korlátozásán dolgozik, Trump amerikai elnök hitet tett a szénbányászat fontossága mellett, és feloldotta a szénerőművekre vonatkozó zárlatot, illetve a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot.

Magyarország sem mond le a szénről

Hazánkban is napirendre került az új technológiák bevezetése a szén hasznosítását illetően.  Az ország 7,5 milliárd tonna szénvagyonnal rendelkezik, és az elmúlt kétszáz évben mintegy 1,5 milliárd tonnát termelt ki.  

2018.09.10 12:00
Frissítve: 2018.09.10 17:27

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02