Környezetgyilkos a szénért folyó globális verseny

Publikálás dátuma
2018.09.10 12:00

Fotó: AFP/dpa/ OLIVER BERG
Mérhetetlen környezeti károkat okoznak a szénbányák, Oroszország mégis rekord kitermelést mutathat fel, Donald Trump pedig újranyitotta a bezárt amerikai szénbányákat.
Idén a tervek szerint a szén kitermelése Oroszországban meghaladja a 420 millió tonnát, ami több, mint amit a rendszerváltozás óta vagy a szovjet érában valaha is elértek. Furcsa siker ez egy olyan korban, amikor a természet megóvása éppen azt kívánná, hogy a szénbányászatot háttérbe szorítsák, és azt kevésbé szennyező iparágakkal cseréljék fel. Alekszandr Novak energetikai miniszter a közelmúltban számolt be arról, hogy 2012 és 2017 között a széntermelés 15,5 százalékkal nőtt. Mint az Expert orosz internetes portál elemzője megállapítja, növekszik a nyersanyag ára, és növekszik a felvevő piac is. Az orosz export tavaly több mint 15 százalékos emelkedéssel elérte a 187 millió tonnát. A legnagyobb bányavállalatok zöme sikerekről számolt be. A szénbányászat azonban támadás a természet ellen, és közvetlenül fenyegeti az egészséget. Tavaly szeptember óta a szibériai novokuznyecki területen egymást érik a tüntetések és népi megmozdulások a bányák fejlesztése és az újak megnyitása ellen. Itt a legnagyobb a hulladék mennyisége, több mint kétmillió tonnával kell a természetnek megbirkóznia. A meddőhányók füstölögnek, szennyezik a levegőt. A szibériai Kuzbasz-medencében – amelynek a kormányzója egyébként sajátos ösztönző kezdeményezésként több tonna szenet ajánlott fel a lefogyni kész túlsúlyos lakosoknak – a szénbányászati vállalatok a levegőszennyeződés 60 százalékáért felelősek. A talajvizek szennyezettsége is növekszik, kutak száradnak ki, csökken a folyók vízmennyisége. Csak 2016-ban 211 millió köbméter vizet vontak el a termeléshez. Az erdőségek jelentősen visszaszorultak.  Mivel már a vállalatok is érzékelik a környezetrombolást, különböző beruházásokkal igyekeznek mérsékelni a károkat. Néhány helyen korszerű tisztítóberendezéseket terveznek beszerelni a bányákba, több százmillió rubel értékben. Számos helyen eredeti állapotukban helyreállítják a szennyezett földeket, a tudósokkal együttműködésben. Bekapcsolódtak az ENSZ nemzetközi programjába is, amely azt célozza, hogy Oroszország változtasson az eddigi energetikai gyakorlatán. A "zöld" beruházások általános elterjedésétől azonban még nagyon messze vannak.  
Nyugat-Európában sem egyszerű a helyzet. Tavaly az ENSZ klímakonferenciáján a környezetvédők már a szénbányászat megszüntetéséről szóló bejelentést várták Angela Merkeltől, azonban a kancellár végül csak a szén energiahordozó fokozatos kivezetéséről beszélt. Januárban viszont a németek annak lehettek a tanúi, hogy Immerathban egy XIX. századi katedrálist lebontottak, hogy lehetővé tegyék az új szénlelőhely kiaknázását. Immerath lakosait már korábban új helyre költöztették. Az atomenergiáról és a vasércbányászatról lemondó Németország egyelőre rászorul a szénre. Nagy-Britanniában viszont még 2015-ben bezárt az utolsó mélyművelésű szénbánya. Az észak-angliai Kellingley bányaipari komplexum valaha Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája volt, ahol kétezer bányász óránként 900 tonna szenet fejtett ki. Kína, a világ legnagyobb szénkitermelője és felhasználója arra törekszik, hogy bezárja a szénbányákat, amelyek mérhetetlen környezeti károkat okoznak.  Miközben számos ország a szénbányászat korlátozásán dolgozik, Trump amerikai elnök hitet tett a szénbányászat fontossága mellett, és feloldotta a szénerőművekre vonatkozó zárlatot, illetve a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot.

Magyarország sem mond le a szénről

Hazánkban is napirendre került az új technológiák bevezetése a szén hasznosítását illetően.  Az ország 7,5 milliárd tonna szénvagyonnal rendelkezik, és az elmúlt kétszáz évben mintegy 1,5 milliárd tonnát termelt ki.  

2018.09.10 12:00
Frissítve: 2018.09.10 17:27

Húsz éve halott, de olyan jól van, hogy akár haza is mehetne

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:56
A kép illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Abszurd történetre derült fény Romániában: halottnak nyilvánítottak egy férfit, aki közben egy pszichiátrián él. Most viszont személyi igazolványra lenne szüksége, és itt kezdődnek a bajok.
Egy közel húsz éve halottnak nyilvánított, de még élő páciens számára próbálnak személyi igazolványt készíttetni a romániai Iaşi pszichiátriai intézetének vezetői az Agerpres alapján a Transindex.ro. Marilena Caraba, a Socola Pszichiátriai Intézet orvosa szerint az 58 éves férfit 1991-ben családja eltűntnek nyilvánította, majd 1999-ben halotti bizonyítványt állítottak ki a nevére. Csakhogy közben a férfi az intézmény betege volt. Caraba azt mondta: jelenleg az intézmény illetékesei azon dolgoznak, hogy semmisnek nyilváníttassák a páciens halotti bizonyítványát és megállapítsák személyazonosságát. A személyazonossági igazolvány szükséges ugyanis az egészségügyi kártya kiállításához, és az egészségbizosítási pénztár csak ennek alapján térítheti meg a pszichiátriai intézetnek az ellátási és ápolási költségeket, amelyek havi 4 000 (276 ezer forintot) lejt tesznek ki. Carmen Mucenica, az intézet egyik kihelyezett részlegének vezetője szerint csak 2011-ben derült ki, hogy a betegnek nincs érvényes irata. A nyomok egy galaci, halottnak nyilvánított személyhez vezettek, akiről kiderült, hogy ugyanaz a férfi, aki az intézet igazolvány nélküli betege. Ezért a Socola jogászai perbe fogták Galac polgármesteri hivatalát, kérve a halotti bizonyítvány semmissé nyilvánítását. Ez a folyamat öt éven át, 2016-ig tartott, de még mindig nincs eredménye. A páciens egyébként nem agresszív, és stabil időszakaiban akár haza is mehetne. 
Témák
Románia
2018.10.22 19:56

Trump a segélyek megvonásával fenyíti a közép-amerikai országokat

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:31

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Guatemalából tömegek törtek át Mexikóba, hogy az Egyesült Államokba jussanak. Az amerikai elnök szerint az államoknak kellett volna ezt megakadályozni.
Az Egyesült Államok „lényegesen” csökkenti a három közép-amerikai államnak, Hondurasnak, Salvadornak és Guatemalának szánt támogatások összegét – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn egy Twitter-bejegyzésben. Az elnök azzal indokolta döntését, hogy az említett közép-amerikai országok nem tudták megakadályozni polgáraikat abban, hogy elhagyják országukat és „illegálisan az Egyesült Államokba menjenek”.  Az amerikai elnök nehezményezte azt is, hogy szerinte a mexikói rendőrség és hadsereg képtelen volt megállítani az Egyesült Államok déli határa irányába haladó migránskaravánt, amelybe „bűnözők és ismeretlen közel-keletiek” vegyültek. Trump azt is írta, hogy riasztotta az amerikai határőrséget és a hadsereget a karaván miatt, közben pedig a demokratákat okolta azért, hogy nem tudnak változtatni az amerikai bevándorlási törvényeken. Az elnök a múlt héten kilátásba helyezte, hogy lezárja az Egyesült Államok déli határát, és a határhoz vezényli a katonaságot, ha Mexikó nem állítja meg a guatemalai, hondurasi és salvadori migránsokat. Az észak-hondurasi San Pedro Sula városból több mint egy hete elindult, mintegy 3000 emberből álló csoport egy része pénteken behatolt mexikói területére. Mexikó később megnyitotta Guatemalával közös határát a karavánban lévő nők és gyerekek előtt, és lehetőséget biztosított az országba történő legális belépésre. Vasárnapra virradóra tovább vonult az észak-amerikai ország területén a jelentések szerint immár 5000 fősre duzzadt menet. 

Ettől a jelenettől lett ideges Trump:

2018.10.22 19:31