Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Publikálás dátuma
2018.09.11. 12:00

Fotó: FRANK RUMPENHORST / AFP
Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban.
Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök. Az alma- és körtetermesztők sem örültek a kéretlen csapadéknak. Vas és Zala megyében okozta a legtöbb gondot a rövid idő alatt, néhol felhőszakadás formájában lezúdult 30-40 milliméter csapadék, de az ország többi megyéjében is ez időtájt szokatlan mennyiségű eső áztatta a szántóföldeket és az ültetvényeket. A körte és az alma már az érés utolsó fázisában kapott csapadék utánpótlást, holott most a száraz, napos idő lenne az ideális.  Szakemberek megállapítása szerint az elmúlt napok csapadékhulláma inkább rontja a minőséget, ugyanis az eső miatt túlságosan lédússá váló gyümölcs nehezebben tárolható, a felázott talaj pedig az ütemezett betakarítást hátráltatja – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A sok csapadék miatt a szőlőültetvényeken a fürtökön a szemek kihasadnak, s ilyenkor könnyebben támadják meg a gyümölcsöket a különböző gombás betegségek. Ráadásul idén darázsinvázió van, a szőlészetek szerint jelentős károkat okoznak az apró, de nagy tömegben támadó rovarok. A terméktanács elnöke megjegyezte, most még fel sem lehet mérni, mekkora károkat okozott az ősz eleji csapadék. Az árak alakulása szintén kérdés, ugyanis nem minden ültetvényt sújtott azonos mértékben a nagy mennyiségű csapadék.   A gyümölcsökkel ellentétben a szántóföldi növények különböző kultúráira  az elmúlt napok „monszun esőzése” eltérően hatott. A kukorica esetében nem befolyásolta a jelentős csapadékmennyiség a termés minőségét, mennyiségét. A korai fajtákat, illetve a homokos talajú területeken már megkezdődött a betakarítás.  A majd' egy millió hektáros vetésterületről az előzetes becslések szerint mintegy 8 millió tonna kukorica takarítható be – nyilatkozta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A kukoricát a tavalyinál 10 százalékkal magasabb áron, tonnánként átlagosan 45,5 ezer forintért kínálják. A jó termés ellenére azért emelkedett a kukorica ára, mert a hazai állattenyésztés mellett egyre jelentősebb a feldolgozóipar igénye. Csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó tiszapüspöki izocukor gyár évi 500 ezer tonnás kapacitással rendelkezik.  A nagyjából 600 ezer hektáron termesztett napraforgó betakarítást viszont megakasztotta a szeptemberi csapadékos időjárás, hiszen nedves növényt nem lehet learatni. Az újra beköszöntött száraz, meleg napok azonban kiszárították a termést. A nagyjából 700 ezer hektáron 1,8-2 millió tonnás terméssel számolnak a gazdák. Magyarország Európa vezető napraforgó hatalma, de végleges adatokat majd a betakarítás befejeződése után lehet mondani. A termelők öröme mégsem felhőtlen, mert az árak meglehetősen alacsonyak. Míg 2017-ben a napraforgó tonnájáért 98-110 ezer forintot adtak, jelenleg már csak 88-91 ezer forintért keresik az olajos magot. A GOSZ elnöke megjegyezte, egyre inkább terjed a precíziós művelési technológia, technika, amely energia- és víztakarékos művelést tesz lehetővé. A gazdák azonban nagyon várják már a 20 évre szóló öntözésfejlesztő program megvalósulását, hiszen jelenleg mindössze 80 ezer hektárt öntöznek, s a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tanulmánya szerint 500 ezer-1 millió hektárt lehetne öntözni.    A szabadföldi zöldség termőterület háromnegyedét öntözéssel művelik, míg a gyümölcsösök esetében ez alig 20-25 százalék és a szántóföldi növényeknél is óriási tartalékok vannak még. Márpedig az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyok mellett az öntözéses gazdálkodás nyújthat biztonságot a termelőknek és adhat kiegyensúlyozottabb termésátlagokat.
Szerző

Pörög az infláció, a benzin és a zöldség drágult leginkább

Publikálás dátuma
2018.09.11. 09:31

Fotó: Shutterstock
Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal nőttek - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azt jelenti, hogy egyre jobban felpörög az infláció, és eleje óta hónapról hónapra gyorsul a drágulás üteme.  Az élelmiszerek ára átlagosan 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az úgynevezett idényáras termékeké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5 százalékkal, a száraztésztáé 9,5 százalékkal, a vaj és vajkrém 8,4, a tojás 7,5 százalékkal lett drágább. A tejtermékek 6 százalékkal drágultak, a liszt 5,1 százalékkal. A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1 százalékkal az úgynevezett egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak. A benzinért és gázolajért átlagosan 16,3 százalékkal kell többet fizetni.  A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2 százalékkal nőtt.
A háztartási energia 1,6 százalékkal drágult, ezen belül azonban a szegényebb háztartások számára fontos tűzifa ára 13,5, a palackos gázé pedig 10,3 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Szerző
Témák
infláció KSH

Kétségbe esett munkaadók - Hiábavaló toborzókampányok

Publikálás dátuma
2018.09.11. 09:00
illusztráció
Fotó: JAN WOITAS / AFP
Nemcsak a munkaerőhiány, hanem a magas fluktuáció miatt sem találnak hadra fogható dolgozókat a cégek; az okok az alacsony bérekben és a munkakörülményekben keresendők.
Tavaly év elején 1600 új munkavállalót vettek föl az egyik hazai autógyárba: év végére közülük csak 16-an maradtak. A toborzókampányok ellenére a helyzet nem javul, így jövő év elejére úgy kellene 2500 fővel gyarapítani a dolgozói állományt, hogy még a meglévő munkaerőt sem sikerül megtartani. Egy másik, autóipari beszállító cégnél szintén óriási a fluktuáció: augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Minderről László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke számolt be lapunknak. Elmondása szerint nem egyedi jelenségekről van szó: a fluktuáció általában is rendkívül magas - akár a 40 százalékot is eléri - a hozzájuk tartozó nehéz-, gép- és autóipari területeken működő cégeknél. Ez részben az alacsony és kiszámíthatatlan bérekre, részben a rossz munkakörülményekre, az extrém terhelésre vezethető vissza. A munkaadók kétségbeesését jól jelzi, hogy már a konkurencia kapuinál is toboroznak: szórólapokat osztogatnak a kilépőknek, amelyben pár ezer forinttal az ott kapott bérre ráígérve próbálják átcsábítani a dolgozókat. Mindeközben nem ismerik fel, hogy a megtartóképességüket kellene erősíteniük, mert akkor nem küzdenének folyamatosan létszámhiánnyal – fogalmazott László Zoltán. Ehelyett olyan, motiválónak szánt bérpolitikát alakítanak ki, amely éppen ellentétesen hat. Gyakori, hogy egy alacsony alapbér mellett adnak jelenléthez kötött pótlékot, amelynek havi összege ugyan 10-50 ezer forint között mozog, de már egy néhány napos – például betegség miatti – hiányzással is el lehet veszíteni. Ezzel egyrészt kiszámíthatatlanná teszik a dolgozók számára a várható jövedelmüket, másrészt azt üzenik nekik: lustaságból nem jönnek be dolgozni. A munkavállalók orra előtt elhúzzák a mézesmadzagot a hirdetésekben és a felvételin, hogy „akár” ekkora és ekkora összeget is „elérhet” a bérük: ezek a „lehetőségek” azonban sokszor csalódáshoz vezetnek az átláthatatlan, mindenféle jogcímen adott bónuszok rendszerében – sorolja a problémákat László Zoltán, aki szerint egy kiszámítható és tisztességes összegű alapbér sokkal motiválóbban hatna a dolgozókra. Ennek hiányában viszont pár ezer forint ígéretéért hamar odébb állnak. Pláne, hogy a létszámhiány miatt a legtöbb cégnél a munkahelyi légkör is rendkívül stresszes, mindenki ideges és kapkod, az újonnan érkezőket nem segítik, mert teljesíteni kell a terveket. Szintén a létszámhiányra vezethető vissza, hogy a túlórakeretek már márciusra kimerülnek, ennek ellenére a törvényileg megengedettnek akár a dupláját is ledolgozzák túlórában a munkavállalók, csak éppen más jogcímen kapják meg az érte járó pénzt. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a rossz munkahelyi légkör és a túlzott terhelés miatt hamar távoznak az újoncok, de akár a régiek is, ami miatt tovább fokozódik a létszámhiány, további rendkívüli terhelést róva az ottmaradókra. László Zoltán szerint a fentiek következtében kialakult helyzetek miatt úgy tűnik, mintha rendkívül magas lenne a munkaerőhiány, a valós hiány azonban ennél alacsonyabb, csak a fluktuáció óriási. Annak viszont elejét lehetne venni kiszámítható, tisztességes alapbérekkel, valamint a munkahelyi légkör javítását, a munkavállalók megtartását célzó intézkedésekkel. Ez a cégek számára is kisebb kockázattal járna, mint a jelenlegi helyzet, amelyben eredménytelenül költenek el súlyos összegeket a toborzásra, és közben a létszámhiány miatt veszélyeztetik a termelést. (A magas fluktuáció egyébként nem csak a Vasas területén magas. A minap épp egy kereskedelmi üzletlánc vezetője számolt be lapunknak a "jó hírről": a tavalyi 32 százalékról az idén valószínűleg sikerül 30 százalék alá szorítani a fluktuációt.) Az érdekvédő tapasztalatait külföldi és hazai kutatások is alátámasztják. A németországi Hans-Böckler Alapítvány Gazdasági és Társadalomtudományi Intézete nemrégiben azt közölte: Németországban valójában a magas fluktuáció, nem pedig a munkaerőhiány miatt áll üresen számos álláshely. A német iparkamara (DIHK) adatai szerint minden második német vállalkozás munkaerőhiányra panaszkodik, összesen már 1,6 millió szakembert keresnek Németországban. A német kutatóintézet közgazdászai azonban úgy látják: ezek az adatok túlzóak és ellentmondásosak, szerintük nem munkaerőből van hiány, hanem fizetési készségből. A Privátbankár által is szemlézett kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő alacsony bérezésű ágazatokban alig emelkedtek az utóbbi években a fizetések. Hasonló megállapításokra jutottak hazai közgazdászok is. A magyar sajtóban szintén egymást érik a munkaerőhiány erősödéséről szóló hírek; a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének vizsgálatai szerint például 5 éve még csak minden tizedik cég jelölte meg az üzleti tevékenységét akadályozó tényezőként a munkaerőhiányt, ma már majdnem minden második.   Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói azonban arra figyelmeztetnek az év elején megjelent Munkaerőpiaci tükör című tanulmánykötetükben, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos vállalati jelzéseket óvatosan kell kezelni. Egyrészt azért, mert az „Ön vállalatánál hány fő hiányzik?” típusú kérdéshez ritkán teszik hozzá, hogy „Hány forintért hiányoznak ezek az emberek?”, ”Ugyanennyien hiányoznának-e a jelenleginél magasabb bérszinten is?”. Márpedig a bérek megadása nélkül Köllő János és Varga Júlia szerint a munkaerő-kereslet nem értelmezhető. Leszögezték: Magyarországon nem emelkedett négyszeresére-hatszorosára a munkaerőkereslet 2013 és 2016 között, pedig a hiányt jelző vállalatok aránya ilyen léptékben nőtt. A jelenség egyik oka, hogy azok a vállalatok is panaszkodnak, ahol csak kevés ember hiányzik: az iparvállalatok 80 százaléka jelzett például 2016 végén munkaerőhiányt, ám – szintén az ő adataik alapján - az álláshelyek mindössze 2 százaléka volt betöltetlen. Növekvő fluktuáció esetén ráadásul a panaszok sokszorozódnak, egy-egy üresedési lánc több pontján is jelentkeznek. Ami viszont a béreket illeti: a piaci szint alatt fizető vállalatoknál – főként, ha képzett dolgozókat foglalkoztatnak -, így gyakrabban fordul elő munkaerőhiány. Ennek ellenére a 2015-ben létszámhiányról panaszkodó vállalatok nem emelték 2016-ban a többi céghez képest gyorsabb ütemben a béreiket.  

A szlovák dolgozók is elégedetlenek

A szlovákiai munkavállalók csaknem fele gondolkozik azon, hogy munkahelyet vált – derül ki a pozsonyi Új Szó által idézett Grafton Slovakia ügynökség felméréséből. A legösztönzőbb tényező a magas bér, míg a rossz munkaközösség nagyon demotiváló tud lenni. A több mint ezer megkérdezett munkavállaló harmada azt mondta: nem látja értelmét a jelenlegi munkájának. 

Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 10:09