Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Publikálás dátuma
2018.09.11 12:00

Fotó: AFP/ FRANK RUMPENHORST
Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban.
Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök. Az alma- és körtetermesztők sem örültek a kéretlen csapadéknak. Vas és Zala megyében okozta a legtöbb gondot a rövid idő alatt, néhol felhőszakadás formájában lezúdult 30-40 milliméter csapadék, de az ország többi megyéjében is ez időtájt szokatlan mennyiségű eső áztatta a szántóföldeket és az ültetvényeket. A körte és az alma már az érés utolsó fázisában kapott csapadék utánpótlást, holott most a száraz, napos idő lenne az ideális.  Szakemberek megállapítása szerint az elmúlt napok csapadékhulláma inkább rontja a minőséget, ugyanis az eső miatt túlságosan lédússá váló gyümölcs nehezebben tárolható, a felázott talaj pedig az ütemezett betakarítást hátráltatja – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A sok csapadék miatt a szőlőültetvényeken a fürtökön a szemek kihasadnak, s ilyenkor könnyebben támadják meg a gyümölcsöket a különböző gombás betegségek. Ráadásul idén darázsinvázió van, a szőlészetek szerint jelentős károkat okoznak az apró, de nagy tömegben támadó rovarok. A terméktanács elnöke megjegyezte, most még fel sem lehet mérni, mekkora károkat okozott az ősz eleji csapadék. Az árak alakulása szintén kérdés, ugyanis nem minden ültetvényt sújtott azonos mértékben a nagy mennyiségű csapadék.   A gyümölcsökkel ellentétben a szántóföldi növények különböző kultúráira  az elmúlt napok „monszun esőzése” eltérően hatott. A kukorica esetében nem befolyásolta a jelentős csapadékmennyiség a termés minőségét, mennyiségét. A korai fajtákat, illetve a homokos talajú területeken már megkezdődött a betakarítás.  A majd' egy millió hektáros vetésterületről az előzetes becslések szerint mintegy 8 millió tonna kukorica takarítható be – nyilatkozta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A kukoricát a tavalyinál 10 százalékkal magasabb áron, tonnánként átlagosan 45,5 ezer forintért kínálják. A jó termés ellenére azért emelkedett a kukorica ára, mert a hazai állattenyésztés mellett egyre jelentősebb a feldolgozóipar igénye. Csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó tiszapüspöki izocukor gyár évi 500 ezer tonnás kapacitással rendelkezik.  A nagyjából 600 ezer hektáron termesztett napraforgó betakarítást viszont megakasztotta a szeptemberi csapadékos időjárás, hiszen nedves növényt nem lehet learatni. Az újra beköszöntött száraz, meleg napok azonban kiszárították a termést. A nagyjából 700 ezer hektáron 1,8-2 millió tonnás terméssel számolnak a gazdák. Magyarország Európa vezető napraforgó hatalma, de végleges adatokat majd a betakarítás befejeződése után lehet mondani. A termelők öröme mégsem felhőtlen, mert az árak meglehetősen alacsonyak. Míg 2017-ben a napraforgó tonnájáért 98-110 ezer forintot adtak, jelenleg már csak 88-91 ezer forintért keresik az olajos magot. A GOSZ elnöke megjegyezte, egyre inkább terjed a precíziós művelési technológia, technika, amely energia- és víztakarékos művelést tesz lehetővé. A gazdák azonban nagyon várják már a 20 évre szóló öntözésfejlesztő program megvalósulását, hiszen jelenleg mindössze 80 ezer hektárt öntöznek, s a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tanulmánya szerint 500 ezer-1 millió hektárt lehetne öntözni.    A szabadföldi zöldség termőterület háromnegyedét öntözéssel művelik, míg a gyümölcsösök esetében ez alig 20-25 százalék és a szántóföldi növényeknél is óriási tartalékok vannak még. Márpedig az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyok mellett az öntözéses gazdálkodás nyújthat biztonságot a termelőknek és adhat kiegyensúlyozottabb termésátlagokat.
2018.09.11 12:00
Frissítve: 2018.09.11 12:00

Ráfizethetünk a külföldi vásárlásra

Publikálás dátuma
2018.09.24 13:47

Fotó: / Kállai Márton
Egyre több kártyaleolvasó terminál és automata teszi lehetővé úgynevezett helyszíni átváltással a forintban történő fizetést is külföldön. Ez azonban sokba kerülhet.
Több, a külföldi bankkártya-tranzakciók helyszíni átszámítását érintő panasz is érkezett az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélszolgálatához, amelyben az ügyfelek azt sérelmezték, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást a helyszíni valutaátváltási szolgáltatás kedvezőtlen feltételeiről. Előfordult az is, hogy a külföldi készpénzkiadó automata kizárólag az üzemeltető által meghatározott árfolyamon átszámított forintösszeg elfogadását tette lehetővé. Ez azonban ellentétes a vonatkozó európai uniós szabályozással – hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank. A külföldön is egyre gyakrabban előforduló, a bankkártya tranzakciókhoz - vásárláshoz, készpénzfelvételhez - kapcsolódó helyszíni átváltás (dinamikus valutakonverzió, vagyis DCC) választható, de többletköltségekkel járó kényelmi szolgáltatás. A DCC-t nyújtó készülékek a bankkártya első 6 számjegye alapján azonosítják a kártyakibocsátó országot, és a bankkártya pénznemét, így az üzemeltetést végző külföldi szolgáltató által meghatározott árfolyamon azonnal átszámítják a vásárlás vagy készpénzfelvétel összegét forintra is. A helyszíni átváltással kalkulált forintösszeget azonban nem kötelező elfogadni – hangsúlyozta az MNB. A fogyasztó minden esetben dönthet úgy, hogy a vásárlás ellenértékét az adott ország helyi pénzében fizeti ki: e lehetőséget az ATM vagy a terminál kijelzőjén is jól láthatóan meg kell jeleníteni. Ebben az esetben a vásárlási összeg forintra átszámítása és bankszámlára terhelése a – jellemzően kedvezőbb árfolyamú – „hagyományos” kártyatársasági és banki átváltással történik. A DCC az azonnali forint-átszámítással látszólag átláthatóbbá teszi a vásárlást és a készpénzfelvételt, hiszen már a tranzakcióval egyidejűleg látni lehet a számláról levonandó fix forintösszeget. E szolgáltatás azonban - az üzemeltetést végző külföldi szolgáltató díja, valamint a kártyabirtokos szempontjából rendkívül kedvezőtlen árfolyam miatt - gyakran magasabb költséggel jár, mintha a helyi pénzben történő fizetést és a saját bank általi átváltást választaná az ügyfél.  A „hagyományos” átváltásnál a kártyatársaságok a külföldi kártyás ügyletek összegét – függetlenül attól, melyik országban történik a fizetés – először euróban vagy amerikai dollárban terhelik tovább a magyarországi hitelintézet felé. Amennyiben a kártyához forint számla kapcsolódik, a hazai bank ezután egy előre meghatározott árfolyamon átváltja a kártyatársaság által küldött összeget forintra. A kártyás fizetéseknél alkalmazott átváltási árfolyamokról – az üzletszabályzatokban, hirdetményekben – a hazai hitelintézeteknek előzetes tájékoztatást kell adni ügyfeleiknek, és a konkrét ügylet adatait is ellenőrizhetővé kell tenniük a számlakivonaton. A bankoknak ugyanakkor csak az általuk alkalmazott árfolyamokról kell tájékoztatniuk, a nemzetközi kártyatársasági elszámolásokhoz tartozó árfolyamokról azok honlapján lehet információt kapni. 
Szerző
2018.09.24 13:47

155 milliárd forint volt az augusztusi államháztartási hiány

Publikálás dátuma
2018.09.24 12:39

Fotó: Shutterstock/
A mérleg a tavalyi év azonos időszakához képest kedvező, júliusban viszont még csak fele ennyi volt a deficit.
Augusztusban az  államháztartás központi alrendszere 155,3 milliárd forint hiányt mutatott, kevesebbet az egy évvel korábbi 163,1 milliárd forintnál, de több mint kétszeresét az előző havi 70,4 milliárd forintos deficitnek. Ezzel az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett az első nyolc hónapban, ami az 1311,4 milliárd forintos éves előirányzat 121,0 százaléka - közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium ismertetve  az első nyolchavi részletes adatokat.  
A központi költségvetés nyolchavi hiánya 1708,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 21,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,0 milliárd forintos többletet értek el.  A központi alrendszer bevételei  12 140,9 milliárd forintot értek el, 524,6 milliárd forinttal, 4,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A kiadások első nyolc havi 13 787,1 milliárd forintos összege 1190,9 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál  – idézi a minisztériumi beszámolót az MTI.
2018.09.24 12:39