Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Publikálás dátuma
2018.09.11 12:00

Fotó: AFP/ FRANK RUMPENHORST
Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban.
Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök. Az alma- és körtetermesztők sem örültek a kéretlen csapadéknak. Vas és Zala megyében okozta a legtöbb gondot a rövid idő alatt, néhol felhőszakadás formájában lezúdult 30-40 milliméter csapadék, de az ország többi megyéjében is ez időtájt szokatlan mennyiségű eső áztatta a szántóföldeket és az ültetvényeket. A körte és az alma már az érés utolsó fázisában kapott csapadék utánpótlást, holott most a száraz, napos idő lenne az ideális.  Szakemberek megállapítása szerint az elmúlt napok csapadékhulláma inkább rontja a minőséget, ugyanis az eső miatt túlságosan lédússá váló gyümölcs nehezebben tárolható, a felázott talaj pedig az ütemezett betakarítást hátráltatja – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A sok csapadék miatt a szőlőültetvényeken a fürtökön a szemek kihasadnak, s ilyenkor könnyebben támadják meg a gyümölcsöket a különböző gombás betegségek. Ráadásul idén darázsinvázió van, a szőlészetek szerint jelentős károkat okoznak az apró, de nagy tömegben támadó rovarok. A terméktanács elnöke megjegyezte, most még fel sem lehet mérni, mekkora károkat okozott az ősz eleji csapadék. Az árak alakulása szintén kérdés, ugyanis nem minden ültetvényt sújtott azonos mértékben a nagy mennyiségű csapadék.   A gyümölcsökkel ellentétben a szántóföldi növények különböző kultúráira  az elmúlt napok „monszun esőzése” eltérően hatott. A kukorica esetében nem befolyásolta a jelentős csapadékmennyiség a termés minőségét, mennyiségét. A korai fajtákat, illetve a homokos talajú területeken már megkezdődött a betakarítás.  A majd' egy millió hektáros vetésterületről az előzetes becslések szerint mintegy 8 millió tonna kukorica takarítható be – nyilatkozta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A kukoricát a tavalyinál 10 százalékkal magasabb áron, tonnánként átlagosan 45,5 ezer forintért kínálják. A jó termés ellenére azért emelkedett a kukorica ára, mert a hazai állattenyésztés mellett egyre jelentősebb a feldolgozóipar igénye. Csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó tiszapüspöki izocukor gyár évi 500 ezer tonnás kapacitással rendelkezik.  A nagyjából 600 ezer hektáron termesztett napraforgó betakarítást viszont megakasztotta a szeptemberi csapadékos időjárás, hiszen nedves növényt nem lehet learatni. Az újra beköszöntött száraz, meleg napok azonban kiszárították a termést. A nagyjából 700 ezer hektáron 1,8-2 millió tonnás terméssel számolnak a gazdák. Magyarország Európa vezető napraforgó hatalma, de végleges adatokat majd a betakarítás befejeződése után lehet mondani. A termelők öröme mégsem felhőtlen, mert az árak meglehetősen alacsonyak. Míg 2017-ben a napraforgó tonnájáért 98-110 ezer forintot adtak, jelenleg már csak 88-91 ezer forintért keresik az olajos magot. A GOSZ elnöke megjegyezte, egyre inkább terjed a precíziós művelési technológia, technika, amely energia- és víztakarékos művelést tesz lehetővé. A gazdák azonban nagyon várják már a 20 évre szóló öntözésfejlesztő program megvalósulását, hiszen jelenleg mindössze 80 ezer hektárt öntöznek, s a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tanulmánya szerint 500 ezer-1 millió hektárt lehetne öntözni.    A szabadföldi zöldség termőterület háromnegyedét öntözéssel művelik, míg a gyümölcsösök esetében ez alig 20-25 százalék és a szántóföldi növényeknél is óriási tartalékok vannak még. Márpedig az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyok mellett az öntözéses gazdálkodás nyújthat biztonságot a termelőknek és adhat kiegyensúlyozottabb termésátlagokat.
2018.09.11 12:00
Frissítve: 2018.09.11 12:00

Mozgáskorlátozott emberek kihasználásáért bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2019.01.16 11:39

Fotó: / Németh András Péter
Összesen 49 millió forintra büntette a három céget a versenyhatóság.
Maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte a vállalkozásokat – közölte a GVH. A közlemény szerint a három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre, sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg. A GVH azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, valamint a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban. A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért
a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A GVH arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
2019.01.16 11:39

Darázsfészekbe nyúl az Európai Bizottság az adóreformmal

Publikálás dátuma
2019.01.16 10:30
Európai Bizottság - Shutterstock
Fotó: /
A testület azt javasolja, hogy a tagállamok a közeljövőben adják fel vétójogukat az adózást érintő uniós döntéshozatalban.
“Teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy mennyire érzékeny ez a kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni róla” — fejtette ki Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a előterjesztés ismertetésekor. A brüsszeli testület egyelőre csak vitát kezdeményez az uniós adópolitikai döntéshozatal átalakításáról, amelyet 2025-ig fokozatosan, négy lépésben valósítana meg. Javaslata szerint a jogszabályokat a jövőben nem a tagállamok egyhangú egyetértésével hoznák, hanem többségi szavazással. Ezzel gyorsabban és eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni, és nem akadnának el évekre olyan fontos adóügyi kezdeményezések, mint például a közös társasági adóalap kiszámításáról vagy a digitális adó bevezetéséről szólók. Az Európai Bizottság azzal is érvel, hogy a szuverenitás szükségességét hangsúlyozó tagállami nyilatkozatok általában speciális nemzeti érdekeket védenek, amelyek adott esetben tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak, és aláássák az adórendszerek méltányosságát. Az előterjesztés értelmében a kormányok először az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem terén állapodnának meg az átmenetről a minősített többségi szavazásra. Ezt követné a vétójoguk megszüntetése a környezet védelmét vagy a közegészség javítását szolgáló politikákat támogató adóügyi intézkedésekben. Az igazán húsba vágó területeken — ilyen az általános forgalmi adó vagy a jövedéki adó harmonizált szabályozása — csak ezután kerülne sor a többségi szavazás bevezetésére. Utolsó lépés lenne ennek kiterjesztése a közös összevont társasági adóalapról és a digitális gazdaság adóztatásáról szóló döntéshozatalra. Mint Pierre Moscovici hangsúlyozta, a tagállamok továbbra is a belátásuk szerint határoznák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társaságiadó vonatkozásában. 
2019.01.16 10:30
Frissítve: 2019.01.16 10:30