Kétségbe esett munkaadók - Hiábavaló toborzókampányok

Publikálás dátuma
2018.09.11. 09:00
illusztráció
Fotó: JAN WOITAS / AFP
Nemcsak a munkaerőhiány, hanem a magas fluktuáció miatt sem találnak hadra fogható dolgozókat a cégek; az okok az alacsony bérekben és a munkakörülményekben keresendők.
Tavaly év elején 1600 új munkavállalót vettek föl az egyik hazai autógyárba: év végére közülük csak 16-an maradtak. A toborzókampányok ellenére a helyzet nem javul, így jövő év elejére úgy kellene 2500 fővel gyarapítani a dolgozói állományt, hogy még a meglévő munkaerőt sem sikerül megtartani. Egy másik, autóipari beszállító cégnél szintén óriási a fluktuáció: augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Minderről László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke számolt be lapunknak. Elmondása szerint nem egyedi jelenségekről van szó: a fluktuáció általában is rendkívül magas - akár a 40 százalékot is eléri - a hozzájuk tartozó nehéz-, gép- és autóipari területeken működő cégeknél. Ez részben az alacsony és kiszámíthatatlan bérekre, részben a rossz munkakörülményekre, az extrém terhelésre vezethető vissza. A munkaadók kétségbeesését jól jelzi, hogy már a konkurencia kapuinál is toboroznak: szórólapokat osztogatnak a kilépőknek, amelyben pár ezer forinttal az ott kapott bérre ráígérve próbálják átcsábítani a dolgozókat. Mindeközben nem ismerik fel, hogy a megtartóképességüket kellene erősíteniük, mert akkor nem küzdenének folyamatosan létszámhiánnyal – fogalmazott László Zoltán. Ehelyett olyan, motiválónak szánt bérpolitikát alakítanak ki, amely éppen ellentétesen hat. Gyakori, hogy egy alacsony alapbér mellett adnak jelenléthez kötött pótlékot, amelynek havi összege ugyan 10-50 ezer forint között mozog, de már egy néhány napos – például betegség miatti – hiányzással is el lehet veszíteni. Ezzel egyrészt kiszámíthatatlanná teszik a dolgozók számára a várható jövedelmüket, másrészt azt üzenik nekik: lustaságból nem jönnek be dolgozni. A munkavállalók orra előtt elhúzzák a mézesmadzagot a hirdetésekben és a felvételin, hogy „akár” ekkora és ekkora összeget is „elérhet” a bérük: ezek a „lehetőségek” azonban sokszor csalódáshoz vezetnek az átláthatatlan, mindenféle jogcímen adott bónuszok rendszerében – sorolja a problémákat László Zoltán, aki szerint egy kiszámítható és tisztességes összegű alapbér sokkal motiválóbban hatna a dolgozókra. Ennek hiányában viszont pár ezer forint ígéretéért hamar odébb állnak. Pláne, hogy a létszámhiány miatt a legtöbb cégnél a munkahelyi légkör is rendkívül stresszes, mindenki ideges és kapkod, az újonnan érkezőket nem segítik, mert teljesíteni kell a terveket. Szintén a létszámhiányra vezethető vissza, hogy a túlórakeretek már márciusra kimerülnek, ennek ellenére a törvényileg megengedettnek akár a dupláját is ledolgozzák túlórában a munkavállalók, csak éppen más jogcímen kapják meg az érte járó pénzt. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a rossz munkahelyi légkör és a túlzott terhelés miatt hamar távoznak az újoncok, de akár a régiek is, ami miatt tovább fokozódik a létszámhiány, további rendkívüli terhelést róva az ottmaradókra. László Zoltán szerint a fentiek következtében kialakult helyzetek miatt úgy tűnik, mintha rendkívül magas lenne a munkaerőhiány, a valós hiány azonban ennél alacsonyabb, csak a fluktuáció óriási. Annak viszont elejét lehetne venni kiszámítható, tisztességes alapbérekkel, valamint a munkahelyi légkör javítását, a munkavállalók megtartását célzó intézkedésekkel. Ez a cégek számára is kisebb kockázattal járna, mint a jelenlegi helyzet, amelyben eredménytelenül költenek el súlyos összegeket a toborzásra, és közben a létszámhiány miatt veszélyeztetik a termelést. (A magas fluktuáció egyébként nem csak a Vasas területén magas. A minap épp egy kereskedelmi üzletlánc vezetője számolt be lapunknak a "jó hírről": a tavalyi 32 százalékról az idén valószínűleg sikerül 30 százalék alá szorítani a fluktuációt.) Az érdekvédő tapasztalatait külföldi és hazai kutatások is alátámasztják. A németországi Hans-Böckler Alapítvány Gazdasági és Társadalomtudományi Intézete nemrégiben azt közölte: Németországban valójában a magas fluktuáció, nem pedig a munkaerőhiány miatt áll üresen számos álláshely. A német iparkamara (DIHK) adatai szerint minden második német vállalkozás munkaerőhiányra panaszkodik, összesen már 1,6 millió szakembert keresnek Németországban. A német kutatóintézet közgazdászai azonban úgy látják: ezek az adatok túlzóak és ellentmondásosak, szerintük nem munkaerőből van hiány, hanem fizetési készségből. A Privátbankár által is szemlézett kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő alacsony bérezésű ágazatokban alig emelkedtek az utóbbi években a fizetések. Hasonló megállapításokra jutottak hazai közgazdászok is. A magyar sajtóban szintén egymást érik a munkaerőhiány erősödéséről szóló hírek; a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének vizsgálatai szerint például 5 éve még csak minden tizedik cég jelölte meg az üzleti tevékenységét akadályozó tényezőként a munkaerőhiányt, ma már majdnem minden második.   Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói azonban arra figyelmeztetnek az év elején megjelent Munkaerőpiaci tükör című tanulmánykötetükben, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos vállalati jelzéseket óvatosan kell kezelni. Egyrészt azért, mert az „Ön vállalatánál hány fő hiányzik?” típusú kérdéshez ritkán teszik hozzá, hogy „Hány forintért hiányoznak ezek az emberek?”, ”Ugyanennyien hiányoznának-e a jelenleginél magasabb bérszinten is?”. Márpedig a bérek megadása nélkül Köllő János és Varga Júlia szerint a munkaerő-kereslet nem értelmezhető. Leszögezték: Magyarországon nem emelkedett négyszeresére-hatszorosára a munkaerőkereslet 2013 és 2016 között, pedig a hiányt jelző vállalatok aránya ilyen léptékben nőtt. A jelenség egyik oka, hogy azok a vállalatok is panaszkodnak, ahol csak kevés ember hiányzik: az iparvállalatok 80 százaléka jelzett például 2016 végén munkaerőhiányt, ám – szintén az ő adataik alapján - az álláshelyek mindössze 2 százaléka volt betöltetlen. Növekvő fluktuáció esetén ráadásul a panaszok sokszorozódnak, egy-egy üresedési lánc több pontján is jelentkeznek. Ami viszont a béreket illeti: a piaci szint alatt fizető vállalatoknál – főként, ha képzett dolgozókat foglalkoztatnak -, így gyakrabban fordul elő munkaerőhiány. Ennek ellenére a 2015-ben létszámhiányról panaszkodó vállalatok nem emelték 2016-ban a többi céghez képest gyorsabb ütemben a béreiket.  

A szlovák dolgozók is elégedetlenek

A szlovákiai munkavállalók csaknem fele gondolkozik azon, hogy munkahelyet vált – derül ki a pozsonyi Új Szó által idézett Grafton Slovakia ügynökség felméréséből. A legösztönzőbb tényező a magas bér, míg a rossz munkaközösség nagyon demotiváló tud lenni. A több mint ezer megkérdezett munkavállaló harmada azt mondta: nem látja értelmét a jelenlegi munkájának. 

Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 10:09

324,85 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.11. 08:11
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel - írta az MTI.
Az euró 324,85 forinton forgott reggel hét órakor, 43 fillérrel drágult a tizenkét órával korábban, hétfő este hét órakor elért 324,42 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 279,71 forintról 280,05 forintra, a svájci franké pedig 286,90 forintról 287,29 forintra erősödött. 
Az euró 1,1600 dolláron forgott, napi szinten 0,06 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1309 frankot ért.
Egy dollárért 0,9749 frankot kértek, 0,01 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest viszont 0,27 százalékkal erősödött a dollár, kedd reggel 111,42 jent ért.
Szerző

A kamuhír-ipar elérte a lakásfelújítási pénzre várókat

Publikálás dátuma
2018.09.10. 20:38

Fotó: Népszava
Az egyre burjánzó fakenews-ipar utolérte azokat, akik lakásfelújítási pénzre várnak: egy szó se igaz ugyanis abból, hogy eme jogcímen bárki igényelhetne akár 2,5 milliót. Hétfőn erről tett közzé ismételt figyelmeztetést a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. Az információ hosszú ideje fel-felbukkan hiteltelen, zömében lenyomozhatatlan portálokon, amelyek álhírek közzétételével növelik olvasottságukat - közlik. (A „bezzeg erről nem ír a média, osszátok!” felütésű, kattintásmágnes linkek amúgy alapvetően a Facebookon terjednek.) Különösen kellemetlen, hogy az álhírek forrásként a MEHI-re, illetve a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) valóban létező, de szögesen ellenkező tartalmú, két éve született „Hazai hatékonyság 2” elnevezésű javaslataira is hivatkoznak. Ettől mindkét szervezet élesen elhatárolódik. A MEHI-nek, a MÉASZ-nak és a szintén hamisan hivatkozott önkormányzatoknak egyre nagyobb terhet jelent a csalódást okozó cáfolat közlése a kecsegtető lehetőség iránt érdeklődők özönével – tudtuk meg Szalai Gabriellától, a MEHI ügyvezetőjétől. A közvéleményt a nyilvánosságon keresztül igyekeznek figyelmeztetni, feljelentésre nincs erőforrásuk. A lakosságban a vissza nem térítendő támogatások hiánya miatt felgyűlt hiányérzet is táplálhatja az ilyen típusú kamuhírek terjedését – vélekedett kérdésünkre Szarka László MÉASZ-ügyvezető. Az érdeklődők újabb hullámát valószínűleg a most szeptember 17-i kezdéssel hitegető változat gerjeszti. Mellesleg a szakmailag valóban kiérlelt – például kifejezetten pályázatokra alapuló - „Hazai hatékonyság 2" nevű csomagjukról a szaktárcától mindeddig hivatalos értékelést nem kaptak, bár az államtitkárság küldött nekik egy általános kedvező visszajelzést. A MÉASZ határozottan üdvözölne új, vissza nem térítendő lakossági programokat, amire az építőanyagipar teljes mértékben felkészült – közölte az ügyvezető. Lapunk számos külföldi címvégződésű kamuoldal mellett a most.hu-n is fellelte a 2,5  milliós támogatásról szóló álhírt. Telefonon és írásban is érdeklődtünk náluk: bár lapzártánkig válasz nem érkezett, a kamuhírt perceken belül törölték.
A most.hu-n megjelent álhír képe a Google memóriájából - eszerint csak ezt a kamuhírt 55 ezren látták és közel ezren kedvelték.

Néhány kamuhír-közlő oldal

24ora.eu
budapest1873.net ezdurva.hu
hirkozpont.eu hirturi.blogspot.com most.hu soksokminden.club tudnodkell.info Forrás: Népszava-gyűjtés

Szerző
Frissítve: 2018.09.11. 16:33