Kétségbe esett munkaadók - Hiábavaló toborzókampányok

Publikálás dátuma
2018.09.11 09:00
illusztráció
Fotó: AFP/ JAN WOITAS
Nemcsak a munkaerőhiány, hanem a magas fluktuáció miatt sem találnak hadra fogható dolgozókat a cégek; az okok az alacsony bérekben és a munkakörülményekben keresendők.
Tavaly év elején 1600 új munkavállalót vettek föl az egyik hazai autógyárba: év végére közülük csak 16-an maradtak. A toborzókampányok ellenére a helyzet nem javul, így jövő év elejére úgy kellene 2500 fővel gyarapítani a dolgozói állományt, hogy még a meglévő munkaerőt sem sikerül megtartani. Egy másik, autóipari beszállító cégnél szintén óriási a fluktuáció: augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Minderről László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke számolt be lapunknak. Elmondása szerint nem egyedi jelenségekről van szó: a fluktuáció általában is rendkívül magas - akár a 40 százalékot is eléri - a hozzájuk tartozó nehéz-, gép- és autóipari területeken működő cégeknél. Ez részben az alacsony és kiszámíthatatlan bérekre, részben a rossz munkakörülményekre, az extrém terhelésre vezethető vissza. A munkaadók kétségbeesését jól jelzi, hogy már a konkurencia kapuinál is toboroznak: szórólapokat osztogatnak a kilépőknek, amelyben pár ezer forinttal az ott kapott bérre ráígérve próbálják átcsábítani a dolgozókat. Mindeközben nem ismerik fel, hogy a megtartóképességüket kellene erősíteniük, mert akkor nem küzdenének folyamatosan létszámhiánnyal – fogalmazott László Zoltán. Ehelyett olyan, motiválónak szánt bérpolitikát alakítanak ki, amely éppen ellentétesen hat. Gyakori, hogy egy alacsony alapbér mellett adnak jelenléthez kötött pótlékot, amelynek havi összege ugyan 10-50 ezer forint között mozog, de már egy néhány napos – például betegség miatti – hiányzással is el lehet veszíteni. Ezzel egyrészt kiszámíthatatlanná teszik a dolgozók számára a várható jövedelmüket, másrészt azt üzenik nekik: lustaságból nem jönnek be dolgozni. A munkavállalók orra előtt elhúzzák a mézesmadzagot a hirdetésekben és a felvételin, hogy „akár” ekkora és ekkora összeget is „elérhet” a bérük: ezek a „lehetőségek” azonban sokszor csalódáshoz vezetnek az átláthatatlan, mindenféle jogcímen adott bónuszok rendszerében – sorolja a problémákat László Zoltán, aki szerint egy kiszámítható és tisztességes összegű alapbér sokkal motiválóbban hatna a dolgozókra. Ennek hiányában viszont pár ezer forint ígéretéért hamar odébb állnak. Pláne, hogy a létszámhiány miatt a legtöbb cégnél a munkahelyi légkör is rendkívül stresszes, mindenki ideges és kapkod, az újonnan érkezőket nem segítik, mert teljesíteni kell a terveket. Szintén a létszámhiányra vezethető vissza, hogy a túlórakeretek már márciusra kimerülnek, ennek ellenére a törvényileg megengedettnek akár a dupláját is ledolgozzák túlórában a munkavállalók, csak éppen más jogcímen kapják meg az érte járó pénzt. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a rossz munkahelyi légkör és a túlzott terhelés miatt hamar távoznak az újoncok, de akár a régiek is, ami miatt tovább fokozódik a létszámhiány, további rendkívüli terhelést róva az ottmaradókra. László Zoltán szerint a fentiek következtében kialakult helyzetek miatt úgy tűnik, mintha rendkívül magas lenne a munkaerőhiány, a valós hiány azonban ennél alacsonyabb, csak a fluktuáció óriási. Annak viszont elejét lehetne venni kiszámítható, tisztességes alapbérekkel, valamint a munkahelyi légkör javítását, a munkavállalók megtartását célzó intézkedésekkel. Ez a cégek számára is kisebb kockázattal járna, mint a jelenlegi helyzet, amelyben eredménytelenül költenek el súlyos összegeket a toborzásra, és közben a létszámhiány miatt veszélyeztetik a termelést. (A magas fluktuáció egyébként nem csak a Vasas területén magas. A minap épp egy kereskedelmi üzletlánc vezetője számolt be lapunknak a "jó hírről": a tavalyi 32 százalékról az idén valószínűleg sikerül 30 százalék alá szorítani a fluktuációt.) Az érdekvédő tapasztalatait külföldi és hazai kutatások is alátámasztják. A németországi Hans-Böckler Alapítvány Gazdasági és Társadalomtudományi Intézete nemrégiben azt közölte: Németországban valójában a magas fluktuáció, nem pedig a munkaerőhiány miatt áll üresen számos álláshely. A német iparkamara (DIHK) adatai szerint minden második német vállalkozás munkaerőhiányra panaszkodik, összesen már 1,6 millió szakembert keresnek Németországban. A német kutatóintézet közgazdászai azonban úgy látják: ezek az adatok túlzóak és ellentmondásosak, szerintük nem munkaerőből van hiány, hanem fizetési készségből. A Privátbankár által is szemlézett kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő alacsony bérezésű ágazatokban alig emelkedtek az utóbbi években a fizetések. Hasonló megállapításokra jutottak hazai közgazdászok is. A magyar sajtóban szintén egymást érik a munkaerőhiány erősödéséről szóló hírek; a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének vizsgálatai szerint például 5 éve még csak minden tizedik cég jelölte meg az üzleti tevékenységét akadályozó tényezőként a munkaerőhiányt, ma már majdnem minden második.   Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói azonban arra figyelmeztetnek az év elején megjelent Munkaerőpiaci tükör című tanulmánykötetükben, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos vállalati jelzéseket óvatosan kell kezelni. Egyrészt azért, mert az „Ön vállalatánál hány fő hiányzik?” típusú kérdéshez ritkán teszik hozzá, hogy „Hány forintért hiányoznak ezek az emberek?”, ”Ugyanennyien hiányoznának-e a jelenleginél magasabb bérszinten is?”. Márpedig a bérek megadása nélkül Köllő János és Varga Júlia szerint a munkaerő-kereslet nem értelmezhető. Leszögezték: Magyarországon nem emelkedett négyszeresére-hatszorosára a munkaerőkereslet 2013 és 2016 között, pedig a hiányt jelző vállalatok aránya ilyen léptékben nőtt. A jelenség egyik oka, hogy azok a vállalatok is panaszkodnak, ahol csak kevés ember hiányzik: az iparvállalatok 80 százaléka jelzett például 2016 végén munkaerőhiányt, ám – szintén az ő adataik alapján - az álláshelyek mindössze 2 százaléka volt betöltetlen. Növekvő fluktuáció esetén ráadásul a panaszok sokszorozódnak, egy-egy üresedési lánc több pontján is jelentkeznek. Ami viszont a béreket illeti: a piaci szint alatt fizető vállalatoknál – főként, ha képzett dolgozókat foglalkoztatnak -, így gyakrabban fordul elő munkaerőhiány. Ennek ellenére a 2015-ben létszámhiányról panaszkodó vállalatok nem emelték 2016-ban a többi céghez képest gyorsabb ütemben a béreiket.  

A szlovák dolgozók is elégedetlenek

A szlovákiai munkavállalók csaknem fele gondolkozik azon, hogy munkahelyet vált – derül ki a pozsonyi Új Szó által idézett Grafton Slovakia ügynökség felméréséből. A legösztönzőbb tényező a magas bér, míg a rossz munkaközösség nagyon demotiváló tud lenni. A több mint ezer megkérdezett munkavállaló harmada azt mondta: nem látja értelmét a jelenlegi munkájának. 

2018.09.11 09:00
Frissítve: 2018.09.13 10:09

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53