Kétségbe esett munkaadók - Hiábavaló toborzókampányok

Publikálás dátuma
2018.09.11 09:00
illusztráció
Fotó: AFP/ JAN WOITAS
Nemcsak a munkaerőhiány, hanem a magas fluktuáció miatt sem találnak hadra fogható dolgozókat a cégek; az okok az alacsony bérekben és a munkakörülményekben keresendők.
Tavaly év elején 1600 új munkavállalót vettek föl az egyik hazai autógyárba: év végére közülük csak 16-an maradtak. A toborzókampányok ellenére a helyzet nem javul, így jövő év elejére úgy kellene 2500 fővel gyarapítani a dolgozói állományt, hogy még a meglévő munkaerőt sem sikerül megtartani. Egy másik, autóipari beszállító cégnél szintén óriási a fluktuáció: augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Minderről László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke számolt be lapunknak. Elmondása szerint nem egyedi jelenségekről van szó: a fluktuáció általában is rendkívül magas - akár a 40 százalékot is eléri - a hozzájuk tartozó nehéz-, gép- és autóipari területeken működő cégeknél. Ez részben az alacsony és kiszámíthatatlan bérekre, részben a rossz munkakörülményekre, az extrém terhelésre vezethető vissza. A munkaadók kétségbeesését jól jelzi, hogy már a konkurencia kapuinál is toboroznak: szórólapokat osztogatnak a kilépőknek, amelyben pár ezer forinttal az ott kapott bérre ráígérve próbálják átcsábítani a dolgozókat. Mindeközben nem ismerik fel, hogy a megtartóképességüket kellene erősíteniük, mert akkor nem küzdenének folyamatosan létszámhiánnyal – fogalmazott László Zoltán. Ehelyett olyan, motiválónak szánt bérpolitikát alakítanak ki, amely éppen ellentétesen hat. Gyakori, hogy egy alacsony alapbér mellett adnak jelenléthez kötött pótlékot, amelynek havi összege ugyan 10-50 ezer forint között mozog, de már egy néhány napos – például betegség miatti – hiányzással is el lehet veszíteni. Ezzel egyrészt kiszámíthatatlanná teszik a dolgozók számára a várható jövedelmüket, másrészt azt üzenik nekik: lustaságból nem jönnek be dolgozni. A munkavállalók orra előtt elhúzzák a mézesmadzagot a hirdetésekben és a felvételin, hogy „akár” ekkora és ekkora összeget is „elérhet” a bérük: ezek a „lehetőségek” azonban sokszor csalódáshoz vezetnek az átláthatatlan, mindenféle jogcímen adott bónuszok rendszerében – sorolja a problémákat László Zoltán, aki szerint egy kiszámítható és tisztességes összegű alapbér sokkal motiválóbban hatna a dolgozókra. Ennek hiányában viszont pár ezer forint ígéretéért hamar odébb állnak. Pláne, hogy a létszámhiány miatt a legtöbb cégnél a munkahelyi légkör is rendkívül stresszes, mindenki ideges és kapkod, az újonnan érkezőket nem segítik, mert teljesíteni kell a terveket. Szintén a létszámhiányra vezethető vissza, hogy a túlórakeretek már márciusra kimerülnek, ennek ellenére a törvényileg megengedettnek akár a dupláját is ledolgozzák túlórában a munkavállalók, csak éppen más jogcímen kapják meg az érte járó pénzt. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a rossz munkahelyi légkör és a túlzott terhelés miatt hamar távoznak az újoncok, de akár a régiek is, ami miatt tovább fokozódik a létszámhiány, további rendkívüli terhelést róva az ottmaradókra. László Zoltán szerint a fentiek következtében kialakult helyzetek miatt úgy tűnik, mintha rendkívül magas lenne a munkaerőhiány, a valós hiány azonban ennél alacsonyabb, csak a fluktuáció óriási. Annak viszont elejét lehetne venni kiszámítható, tisztességes alapbérekkel, valamint a munkahelyi légkör javítását, a munkavállalók megtartását célzó intézkedésekkel. Ez a cégek számára is kisebb kockázattal járna, mint a jelenlegi helyzet, amelyben eredménytelenül költenek el súlyos összegeket a toborzásra, és közben a létszámhiány miatt veszélyeztetik a termelést. (A magas fluktuáció egyébként nem csak a Vasas területén magas. A minap épp egy kereskedelmi üzletlánc vezetője számolt be lapunknak a "jó hírről": a tavalyi 32 százalékról az idén valószínűleg sikerül 30 százalék alá szorítani a fluktuációt.) Az érdekvédő tapasztalatait külföldi és hazai kutatások is alátámasztják. A németországi Hans-Böckler Alapítvány Gazdasági és Társadalomtudományi Intézete nemrégiben azt közölte: Németországban valójában a magas fluktuáció, nem pedig a munkaerőhiány miatt áll üresen számos álláshely. A német iparkamara (DIHK) adatai szerint minden második német vállalkozás munkaerőhiányra panaszkodik, összesen már 1,6 millió szakembert keresnek Németországban. A német kutatóintézet közgazdászai azonban úgy látják: ezek az adatok túlzóak és ellentmondásosak, szerintük nem munkaerőből van hiány, hanem fizetési készségből. A Privátbankár által is szemlézett kutatásból az is kiderül, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő alacsony bérezésű ágazatokban alig emelkedtek az utóbbi években a fizetések. Hasonló megállapításokra jutottak hazai közgazdászok is. A magyar sajtóban szintén egymást érik a munkaerőhiány erősödéséről szóló hírek; a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének vizsgálatai szerint például 5 éve még csak minden tizedik cég jelölte meg az üzleti tevékenységét akadályozó tényezőként a munkaerőhiányt, ma már majdnem minden második.   Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói azonban arra figyelmeztetnek az év elején megjelent Munkaerőpiaci tükör című tanulmánykötetükben, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos vállalati jelzéseket óvatosan kell kezelni. Egyrészt azért, mert az „Ön vállalatánál hány fő hiányzik?” típusú kérdéshez ritkán teszik hozzá, hogy „Hány forintért hiányoznak ezek az emberek?”, ”Ugyanennyien hiányoznának-e a jelenleginél magasabb bérszinten is?”. Márpedig a bérek megadása nélkül Köllő János és Varga Júlia szerint a munkaerő-kereslet nem értelmezhető. Leszögezték: Magyarországon nem emelkedett négyszeresére-hatszorosára a munkaerőkereslet 2013 és 2016 között, pedig a hiányt jelző vállalatok aránya ilyen léptékben nőtt. A jelenség egyik oka, hogy azok a vállalatok is panaszkodnak, ahol csak kevés ember hiányzik: az iparvállalatok 80 százaléka jelzett például 2016 végén munkaerőhiányt, ám – szintén az ő adataik alapján - az álláshelyek mindössze 2 százaléka volt betöltetlen. Növekvő fluktuáció esetén ráadásul a panaszok sokszorozódnak, egy-egy üresedési lánc több pontján is jelentkeznek. Ami viszont a béreket illeti: a piaci szint alatt fizető vállalatoknál – főként, ha képzett dolgozókat foglalkoztatnak -, így gyakrabban fordul elő munkaerőhiány. Ennek ellenére a 2015-ben létszámhiányról panaszkodó vállalatok nem emelték 2016-ban a többi céghez képest gyorsabb ütemben a béreiket.  

A szlovák dolgozók is elégedetlenek

A szlovákiai munkavállalók csaknem fele gondolkozik azon, hogy munkahelyet vált – derül ki a pozsonyi Új Szó által idézett Grafton Slovakia ügynökség felméréséből. A legösztönzőbb tényező a magas bér, míg a rossz munkaközösség nagyon demotiváló tud lenni. A több mint ezer megkérdezett munkavállaló harmada azt mondta: nem látja értelmét a jelenlegi munkájának. 

2018.09.11 09:00
Frissítve: 2018.09.13 10:09

Újabb figyelmeztetést kapott a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.18 18:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Európai Bizottság újra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy a hiány mérséklése érdekében október 15-ig érdemi változtatásokat hajtson végre a jövő évi költségvetésben – mondta Varju László (DK). Ezt az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke keddi tájékoztatóján mondta, miután más ellenzéki és kormánypárti politikusok mellett találkozott Manfred Bergmann-nal, az Európai Bizottság (EB) Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó új igazgatójával. Az ellenzéki politikus rámutatott: a magyar kormány korábban megállapodott az Európai Bizottsággal abban, hogy 1,7 százalékos hiányra fog törekedni. A kormány az idei költségvetést 2,4, a jövő évit 1,8 százalékkal tervezte, azaz nem hajtotta végre a korábbi vállalását. Amikor a növekedés és az infláció is meghaladja a 3 százalékot, speciális szabályok alkalmazására lenne szükség – idézte fel. A “jelentős forintgyengüléshez hozzájáruló választási költségvetés” után a magyar emberek érdekében ideje lenne változtatni a költségvetési politikán és áttérni a takarékos, úgynevezett anticiklikus politikára – fogalmazott. A képviselő elmondta, hogy a bizottság szerint hozzávetőleg 1 százalékos, 400 milliárd forint körüli megtakarításra kellene törekednie a kormánynak, Ennek háromnegyedét  már ebben az évben javasolják lefaragni.
Szerző
2018.09.18 18:49

Orbán és Putyin megállapodott a 2020-as gázszállításról

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:47
Vlagyimir Putyin fogadja Orbán Viktort a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormányfő azt akarja, hogy a Török Áramlat egyik ága Magyarországon keresztül haladjon.
„Kiszámítható partnerei lettünk egymásnak”, minden megállapodás, amit az elmúlt években kötöttünk, teljesült – mondta Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatón Moszkvában. Hozzátette, hogy a kiszámíthatóság „különösen értékelhető valuta” a mai világpolitikában, és „bár eltérő katonai szövetséghez tartozunk, mindketten a sikereink maximalizálásában vagyunk érdekeltek”. Szerinte Magyarország nemzeti érdeke, hogy az együttműködés Európa két fele között minél jobb legyen, mert a történelem során megtanultuk, hogy ha Európa keleti és nyugati felén együttműködés volt, „mindig jól jártunk”. Orbán arról beszélt, hogy –  sikerült megállapodni a 2020-as évre szóló gázszállításokról. – – Magyarország pályázik a lehetőségre, hogy amikor Törökországból déli irányból megérkezik a gázvezeték, az Magyarországon keresztül haladjon. Azt kérte, hogy ennek a lehetőségét komolyan fontolják meg. – onkológiai együttműködést, kutató- és oktatóintézetet szeretnének létrehozni Magyarország és Oroszország között. – Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként készem áll, hogy a bank központja Budapestre költözzön. Kérte, hogy a bank vezetője, igazgatótanácsa fontolja meg a lehetőséget. – azt kérte Putyintól, hogy a Budapestet Kazannyal összekötő közvetlen légi járatot is indítsák meg, és szorgalmazza a diplomák kölcsönös elismerését és a diákösztöndíjak számának emelését. Kérdésre válaszolva Orbán közölte: a paksi beruházás a magyaroknak elsősorban azért fontos, mert a villamos energia 35-40 százalékát most is ott állítjuk elő, és hosszú távú terv, hogy a napenergia mellett a nukleáris energia legyen meghatározó az ország jövőjében. Az érdeklődést viszont az váltja ki, hogy EU- és NATO-tagként „ezt az oroszokkal csináljuk”, ami szerinte pozitív és bátor vállalkozás volt, de technikai nehézségeket vet fel. „Messze túlmutat az ügy fontossága Magyarország keretein”, ezért is az érdeklődés, a sok ellenfél és támogató – tette hozzá.
Az orosz elnök a sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarországon haladhat keresztül a Török Áramlat folytatásának egy szakasza. Szavai szerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy „magyar partnereinket csatlakoztassuk az orosz gáz Európába szállításának új útvonalaihoz”. Kitért arra is, hogy a magyar kormányfővel közös kezdeményezés alapján kormányközi bizottság alakul a kétoladalú regoinális együttműködés összehangolására, és ez még az év vége előtt megtartja alakuló ülését. 
A tárgyalás előtt Orbán arról is beszélt, hogy hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat, Putyin pedig közölte: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában. Erről itt írtunk bővebben.   Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot.

Reakciók

Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője a miniszterelnök moszkvai útjára úgy reagált: „Orbán az elégtelen európai bizonyítvány után éppen Putyinhoz szaladt. Vagy pénzért ment, vagy utasításért. Vagy mindkettőért”. Az MSZP Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben azt mondta, elutasítanak minden olyan törekvést, amely a populizmusról, a szélsőségekről és Európa szétfeszítéséről, az Európai Unió felbomlásáról szól. Hozzátette, hogy Orbán „olyan szélsőjobboldali populista pártokkal, mozgalmakkal barátkozik Európán belül, akiknek Európa egységének szétfeszítése az érdeke”, nem az együttműködés. Látható, hogy Oroszországnak is ez az érdeke, éppen ezért a paksi beruházás, a tény, hogy az orosz titkosszolgálathoz köthető személyek kaptak letelepedési engedélyt, és az, hogy gazdasági ügyekben milyen oroszországi együttműködések és eltitkolt gazdasági összefonódások vannak arra utal: Orbán Viktor döntött Kelet és Nyugat között, és a Keletet választotta – jelentette ki. Az LMP frakcióvezető-helyettese keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: a párt elvárásai között a magyar cégek erősítése, a metrószerelvények kötbérének kifizetése és az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének elutasítása is szerepel. Demeter Márta Orbán látogatásával összefüggésben azt is kifogásolta, hogy „sosem ad kellő tájékoztatást” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól. Az ellenzéki politikus a kormány feladatának nevezte a magyar vállalatok segítését a multik helyett annak érdekében, hogy a hazai cégek exportképessé válhassanak. Azt a kérdést is feltette: milyen hasznot hozott az embereknek az, hogy az ország csatlakozott a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz, és kinek a piacfoglalását szolgálják az innen érkező hitelek. A 3-as metró szerelvényeinek kötbérével kapcsolatban azt mondta: vagy haladéktalanul fizesse ki az orosz fél az összeget, vagy építsen légkondicionálót a szerelvényekbe. A Magyar Liberális Párt közleményében azt írta: Orbán Viktor a magyar emberek helyett Vlagyimir Putyin céljait szolgálja azzal, hogy a Brüsszel-ellenes harcával folyamatosan hátráltatja a menekültválság valódi megoldását. Az európai határvédelem ötletének elvetésével Orbán hivatalosan is elismerte: abban érdekelt, amiben a Putyin által támogatott, európai szélsőjobboldal is: hogy minél tovább tartson a menekültválság. Putyin célja az európai közösség és Európai Unió szétzilálása, és ebben egyik legfőbb partnere éppen a magyar kormányfő – tették hozzá. „Miközben a július 12-i NATO-csúcson Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot, a magyar kormányfő ma azért utazott Moszkvába, hogy újabb hosszú távú gázszerződést kössön Putyinnal és részesedést szerezzen az orosz Nemzetközi Befektetési Bankban. Orbán Viktor történelmi bűne, hogy a paksi bővítéssel évtizedekre kiszolgáltatottá tette hazánkat Oroszországnak. Annak az Oroszországnak, amely jelenleg is háborúval fenyegeti Ukrajna függetlenségét és a kárpátaljai magyarokat” – fogalmaztak. A párt szerint a Fidesz-kormány nem csak gazdasági és nemzetbiztonsági együttműködésben áll Putyin Oroszországával, hanem politikai szövetségben is. „Orbán illiberális állama ezért üldözi az emberi jogok védelmével foglalkozó magyar civil szervezeteket, ezért szállta meg a Fidesz a jogállamot, és építette le a magyar demokráciát, ezért sértik meg itthon az LMBTQ-szervezetek jogait, ezért akarják tönkre tenni hazánk egyik legjobb egyetemét, ezért burjánzik a korrupció, és ezért szállták a magyar gazdaságot a kormánypárti oligarchák” – olvasható a közleményben.

2018.09.18 15:47
Frissítve: 2018.09.18 19:07