Elfolyt félmilliárd - Felelős nincs, csak egymásra mutogatás Zalakaroson

Publikálás dátuma
2018.09.11. 07:00

Fotó: Varga György / MTI
429 millióért épült az a dísztó Zalakaroson, amelyből tavasszal eltűnt a víz. A meder ma is száraz, a javítás 50 millióba kerül, felelős nincs, csak egymásra mutogatás.
Közel ötszázmillió forintért alakítottak ki Zalakaroson termáltavat, ám nem sokáig volt a fürdőváros ékessége a tó. A víz ugyanis – miként arról lapunk is beszámolt – egy májusi reggelre eltűnt a mederből. A medence alján egy gödör keletkezett, ott a fólia kiszakadt, s elfolyt a közeli gyógyfürdőből, biológiai tisztítás után érkező termál. Az ügyben azonnal vizsgálat indult, mely rögtön a csőrendszer hibáját, s az így elkerülhetetlen meder-alámosódást jelezte, ám a helyiek még a térségben található földrengésjelzők adatait is lekérték – a műszerek ugyanis Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban is kisebb, 2-es erősségű földmozgásokat jeleztek arra az időszakra. - Az ügyben végül igazságügyi szakértői jelentés született – mondta Novák Ferenc, Zalakaros Fidesz-KDNP-s polgármestere. – A jelentés megállapította, hogy a csőrendszer meghibásodása okozta a víz eltűnését. Az elsődleges feladat a hiba kijavítása. A csövek meder alatti kicserélése nem is tartana hosszú ideig, ám újra be kell szereznünk minden engedélyt, s ez jelentősen meghosszabbítja a folyamatot. Mire mindent megint beszerzünk, itt a tél, így vélhetően tavaszra tudjuk csak elvégezni a szükséges munkálatokat. A testületi döntés szerint kicserélik az elhasználódott csöveket. Ennek költsége a tervezési díjjal együtt az előzetes becslések szerint – és költséghatékony megoldásokkal számolva – nagyjából ötvenmillió forint. Elvileg, mivel a csőrendszer a fürdő tulajdona, a költség őket terhelné, Novák Ferenc viszont bízik az összefogásban. - A szakértői jelentés minden résztvevőnek, így az önkormányzatnak, a fürdőnek, a tervezőnek, a kivitelezőnek, a műszaki ellenőrnek taglalta a szerepét az ügyben – magyarázta a polgármester. – Meg is nevezte a felelőst, ám mivel hivatalos bírósági iratról van szó, így erről nem nyilatkozhatok. Csak annyit mondhatok, hogy az érintett nem fogadta el a megállapításokat, így vélhetően elhúzódó pereskedésre kell felkészülnünk. Pedig szeretnénk megegyezni mindenkivel, ám ha nem megy, a helyreállítás költségét bírósági úton próbáljuk majd érvényesíteni. Lapunk úgy értesült, hogy a szakértő a tervező cég, a budapesti Konstruma Mérnöki Iroda Kft. felelősségét állapította meg. Az iroda kiváló referenciákkal rendelkezik, többek között munkatársai tervezték a Corvinus Egyetem és Irodaházat, a Lindab Központot, a Vasas kézilabdacsarnokát, a Forgách utcai Business Centert, az Asylum Szórakoztatóközpontot vagy éppen a Premier Outlet Centert, de nevükhöz fűződik a XVIII. kerületi városközpont-fejlesztés is.
– Nem értünk egyet az igazságügyi szakértői jelentés eredményével, mert szerintünk teljesen egyoldalúan járt el – felelte megkeresésünkre Oláh Mihály Zoltán, az élmény- és látványtavat tervező cég tulajdonosa. – A problémát a tó alatti csővezeték hibája okozta, erről azonban tudni kell, hogy nyolc évvel ezelőtt építtette az önkormányzat és a fürdő rossz aljzatra, rossz töltéssel, szabálytalanul és engedély nélkül. A csőrendszer karbantartása is a város és a fürdő feladata volt, vagyis a felelősség is az övék, nem pedig a tervezőé. A projektnek, így a tervezésnek sem volt témája a vezeték kiváltása, sőt, többször is elhangzott a város vezetői részéről, hogy nincs is rá pénz.

Nem futotta csőcserére

Zalakaros a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében, turisztikai attrakció létrehozására részesült 322 millió forintos támogatásban, a Miniszterelnökségtől pedig 107,6 milliós, vissza nem térítendő önerő-támogatást kapott. Az önkormányzat egy mesterséges tavat és egy ökopartot alakított látogatóközponttal, óriáscsúszdával, sétánnyal, tanösvénnyel, a tómeder 2014 októberére készült el: a másfél hektáros terület átlagos mélysége másfél méter lett. A projekthez módosítani kellett a település rendezési tervét, viszont a fürdőből a használt víz másik részét elvezető csőrendszer áthelyezésére már nem jutott pénz, s ez meg is bosszulta magát.

Szerző
Témák
Zalakaros

Két egészségügyet akar Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.11. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Új korszakot ígért az egészségügyben a miniszterelnök, amikor a hétvégi kötcsei „polgári pikniken” kijelentette: nem az baj, hogy a magánegészségügy fejlődik, hanem az, hogy a magánegészségügy benn van az intézetekben, és nincs leválasztva a közfinanszírozott ellátásokról.
A miniszterelnök mintegy másfélórás beszédéből az egészségügyre mindössze néhány, az oktatásra 15 percet szánt.

Az egészségüggyel kapcsolatos kiszivárogtatott iránymutatás azért is keltett feltűnést, mert a Fidesz jó ideje a megelégedettség és az öndicséret hangján beszél az egészségügyről, amelynek egyik rákfenéje épp az: az orvosok egy része úgy szolgál a közszférában és keres pénzt a magánellátásban, hogy a két rendszer között a betegeket pénzügyi érdekei szerint mozgatja. Ez régóta nyilvánvaló az ágazat vezetői előtt is, Zombor Gábor egykori egészségügyi államtitkár 2014 végén jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős betegellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű” fizetős szolgáltatásokat is kiváltják államival. Ennek ellenére a kormány akkor nem vállalata fel a lépésből várható feszültségeket – számos szakterületen például már csak az ebből a fals, kettős helyzetből fakadó extra jövedelmek tartják az országban az orvosokat. A szétválasztás terve idén tavasszal a választások után bukkant fel ismét, amikor a humántárca új vezetője, Kásler Miklós a Magyar Időknek adott interjúban beszélt arról, hogy bevezetné a szabadfoglalkozású orvosi státuszt, aminek egyik előnye az orvosok állami és privát tevékenységének elkülönítése. Mindezt ugyanakkor fénytörésbe helyezte az a közelmúltbeli hír, amely szerint a székesfehérvári kórház meghatározó orvosi vezetői magánklinikát alapítottak a városban. Sokan várták, hogy erre a minisztérium gyorsan és látványosan reagál majd, s fellép a helyzet megszüntetésért, világosan érvelve az összeférhetetlenség ellen. Csakhogy a tárca nem szólalt meg. Ezt a hallgatást törte meg a miniszterelnök Kötcsén a hétvégén. Az már más kérdés, hogy – például végrehajtási terv nélkül – milyen következménye lehet az Orbán által hirtelen meghirdetett kormányzati törekvésnek. Elég csak azt felidézni: az egészségügyben jellemző többes fogalakoztatás nem kizárólag a magánszektorban töltött plusz órákat jelenti, az állami rendszer is gyakran két-három-négy státuszban veszi igénybe ugyanannak az orvosnak a szakértelmét, hogy az ellátás minimális feltételeit valahogy teljesítettnek mutathassa. Az utolsó ismert felmérés 2016-ban vizsgálta, hogy milyen hatása lenne a kórházi magánszolgáltatás tilalmának. Akkor az derült ki, hogy 62 kórház végzett nem közfinanszírozott ellátást. Ebből 29 intézménynek volt „igazi” magánszolgáltatása, azaz ennyi rendelkezett nem közfinanszírozott ágyakra is működési engedéllyel. További 11 intézmény magánkórháznak nyújtott valamilyen szolgáltatást, és 24-ben adtak bérbe műtőt vagy kórtermet.
Szerző
Frissítve: 2018.09.11. 08:45

Népegészségügyi központot és öntözési ügynökséget alapít a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.11. 00:00

Fotó: Németh András Péter
Egymást érik az intézményalapítási határozatok a hétfőn megjelent Magyar Közlönyben: egy új központ veszi át az országos tisztifőorvosi hivatal felügyeletét is.
Új egészségügyi mamutközpontot hoz létre a kormány – szúrta ki a 24.hu a hétfői Magyar Közlöny egyik bejelentését. A rendelet szerint az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) elnevezése október elsején Nemzeti Népegészségügyi Központra (NNK) változik, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára alá tartozó egységek pedig az NNK-ba olvadnak. Az új központ részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja és felügyeli a programok végrehajtását. Többek között feladatai lesznek a közegészségügy, a táplálkozás-egészségügy, kozmetikai termékek bevizsgálása, valamint a járványügy felügyelete – de ők foglalkoznak majd az egészségvédelemmel és a szűrések szervezésével-koordinálásával is.
Külön rendelet foglalkozik a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. feladatait átvevő HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt. feladatkörével – ezzel a Kereskedőház Mészáros Lőrinc közelébe kerül – egy pont pedig az állami öntözési ügynökségről szól, amit még júniusban harangozott be Nagy István agrárminiszter.
Utóbbi rendelet szerint Nagynak Pintér Sándor belügyminiszterrel együtt október végéig kell kitalálnia az öntözési ügynökség koncepcióját – az előkészületek során pedig fel kell mérniük, hogy hol milyen vízi létesítmények állnak önkormányzati tulajdonban. Az államosított rendszerhez többlet munkaerő és megfelelő eszközpark, ehhez pedig forrás is kell majd, derül ki a Közlönyből.
Szerző
Frissítve: 2018.09.11. 09:33