Két egészségügyet akar Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.11 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Új korszakot ígért az egészségügyben a miniszterelnök, amikor a hétvégi kötcsei „polgári pikniken” kijelentette: nem az baj, hogy a magánegészségügy fejlődik, hanem az, hogy a magánegészségügy benn van az intézetekben, és nincs leválasztva a közfinanszírozott ellátásokról.
A miniszterelnök mintegy másfélórás beszédéből az egészségügyre mindössze néhány, az oktatásra 15 percet szánt.
Az egészségüggyel kapcsolatos kiszivárogtatott iránymutatás azért is keltett feltűnést, mert a Fidesz jó ideje a megelégedettség és az öndicséret hangján beszél az egészségügyről, amelynek egyik rákfenéje épp az: az orvosok egy része úgy szolgál a közszférában és keres pénzt a magánellátásban, hogy a két rendszer között a betegeket pénzügyi érdekei szerint mozgatja. Ez régóta nyilvánvaló az ágazat vezetői előtt is, Zombor Gábor egykori egészségügyi államtitkár 2014 végén jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős betegellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű” fizetős szolgáltatásokat is kiváltják államival. Ennek ellenére a kormány akkor nem vállalata fel a lépésből várható feszültségeket – számos szakterületen például már csak az ebből a fals, kettős helyzetből fakadó extra jövedelmek tartják az országban az orvosokat. A szétválasztás terve idén tavasszal a választások után bukkant fel ismét, amikor a humántárca új vezetője, Kásler Miklós a Magyar Időknek adott interjúban beszélt arról, hogy bevezetné a szabadfoglalkozású orvosi státuszt, aminek egyik előnye az orvosok állami és privát tevékenységének elkülönítése. Mindezt ugyanakkor fénytörésbe helyezte az a közelmúltbeli hír, amely szerint a székesfehérvári kórház meghatározó orvosi vezetői magánklinikát alapítottak a városban. Sokan várták, hogy erre a minisztérium gyorsan és látványosan reagál majd, s fellép a helyzet megszüntetésért, világosan érvelve az összeférhetetlenség ellen. Csakhogy a tárca nem szólalt meg. Ezt a hallgatást törte meg a miniszterelnök Kötcsén a hétvégén. Az már más kérdés, hogy – például végrehajtási terv nélkül – milyen következménye lehet az Orbán által hirtelen meghirdetett kormányzati törekvésnek. Elég csak azt felidézni: az egészségügyben jellemző többes fogalakoztatás nem kizárólag a magánszektorban töltött plusz órákat jelenti, az állami rendszer is gyakran két-három-négy státuszban veszi igénybe ugyanannak az orvosnak a szakértelmét, hogy az ellátás minimális feltételeit valahogy teljesítettnek mutathassa. Az utolsó ismert felmérés 2016-ban vizsgálta, hogy milyen hatása lenne a kórházi magánszolgáltatás tilalmának. Akkor az derült ki, hogy 62 kórház végzett nem közfinanszírozott ellátást. Ebből 29 intézménynek volt „igazi” magánszolgáltatása, azaz ennyi rendelkezett nem közfinanszírozott ágyakra is működési engedéllyel. További 11 intézmény magánkórháznak nyújtott valamilyen szolgáltatást, és 24-ben adtak bérbe műtőt vagy kórtermet.
Szerző
Frissítve: 2018.09.11 08:45

Kaotikus a hazai fegyvertartási statisztika - és több százezer "gyilkos eszköz" lehet engedély nélkül az országban

Publikálás dátuma
2019.04.25 06:30

Fotó: Molnár Ádám
Szakértők szerint a hivatalos fegyvertartók száma erősen eltúlzott, viszont annál többen birtokolnak illegálisan puskát, pisztolyt, miegymást.
Magyarországra nem jellemzők a lőfegyverrel való visszaélések, még az elmúlt napokban Airsoft-gépkarabéllyal elkövetett esztelen lövöldözés - felfegyverkezve elkövetett garázdaság - is ritkaságszámba megy. A fegyver azonban komoly dolog, nyilvántartásának békés időkben is naprakésznek, pontosnak, tévedhetetlennek kell lennie. Magyarországon azonban teljes a zűrzavar a fegyvertartási statisztikákban. Az adatokat kezelő Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk kérdésére nem tudta megmondani, hogy a korábbi évekhez képest nőtt vagy csökkent a magánkézben lévő lőfegyverek állománya, és hogy az engedélyt kérők milyen célból próbálnak lőfegyverhez jutni. Annyi ismert, hogy mintegy 145 ezren rendelkeznek 222 ezer engedéllyel. A fegyvertartók közül 63 ezer tulajdonosnak gáz- és riasztófegyvere van, melynek megszerzéséhez és tartásához nem kell engedély. Rákérdeztünk arra is: 2010-ben hány lőfegyver tartására szolgáló fegyvertartási engedély volt az országban, ám az ORFK annyit közölt: „ezekkel az adatokkal nem rendelkeznek”. Annak ellenére közölte ezt a rendőrség, hogy korábban is publikáltak adatokat erről, 2016-ban 226 ezer, 2017 I. félévében pedig 214 ezer lőfegyverről tudott a hatóság. Ezúttal arról sem kaptunk adatot, hogy az engedélyesek között hányan vannak a vadászok, a sportlövők vagy azok, akik önvédelmi céllal tartanak maguknál lőfegyvert. Márpedig a kérvényezőknek meg kell jelölni, miért kérnek engedélyt. Annyi azért a rendőrség adatsorából is kiderül, hogy az eltelt években megugrott, majd tavaly csökkent az évente kiadott hatósági hozzájárulások száma. Amíg 2010-ben 18 ezren kaptak valamilyen engedélyt, addig 2012-ben 20 ezren, 2017-ben 24 ezren, tavaly pedig 21 ezren. Igaz, az is megválaszolatlan kérdés maradt, hogy ebből mennyi, milyen típusú fegyver, illetve milyen célból igényelték azt - azonban sejthető, hogy ezek többsége is csupán gáz- és riasztófegyver viselésére jogosító engedély. Lapunk a bizonytalan, részleges adatok miatt fegyverkereskedelemben jártas forrásokat is megkeresett. Egyöntetű vélekedésük szerint a 222 ezer lőfegyverről szóló szám erősen eltúlzott. Ez szerintük azzal is magyarázható, hogy a statisztikákba beleszámolják az emberélet kioltására nem alkalmas flóberteket, és az engedélyesek között tartják nyilván a lőfegyvernek nem minősülő, engedély nélkül tartható gáz- és riasztópisztoly tulajdonosokat is. Forrásaink úgy vélik: a legális fegyvertartók száma kismértékben nőhetett Magyarországon, ám ezt vélhetően a vadászok, illetve gáz- és riasztópisztoly vásárlók számának emelkedése okozza. Az önvédelmi maroklőfegyverrel rendelkezők száma inkább stagnált vagy csökkent az utóbbi években. Szakmai vélekedések szerint 50-60 ezren lehetnek azok, akik magáncéllal tartanak lőfegyvert, mintegy négyötödük vadász, a többiek jobbára sportlövők. A kereskedői szakmában úgy látják: ma kevés, de annál szigorúbb feltétele van a jogosultság megszerzésének, ráadásul úgy tapasztalják, hogy a „belügy” sorra vonja vissza az önvédelmi okokból korábban kiadott engedélyeket. „Tavaly 2-3 olyan ügyfelem volt, aki önvédelmi céllal vásárolt maroklőfegyvert” – fogalmazott egy régóta fegyverkereskedelemben dolgozó forrásunk. Úgy tudjuk, egyre gyakoribb az is, hogy még a fegyveres testületek tagjaitól is megtagadják a lehetőséget, hogy hivatali időn kívül, otthon is rendelkezzenek lőfegyverrel. Egy terrorelhárítónak is gyakran le kell adni a fegyverét az állomáshelyén munka után. Már a fegyverboltosoktól is vonják vissza az önvédelmi engedélyeket. Életvédelmi okokra, közvetlen veszélyeztetettségre hivatkozva nehéz, vagy úgyszólván lehetetlen fegyvertartási engedélyhez jutni. Tegyen feljelentést” - nagyjából ez a válasz, ha valaki életveszély vagy fenyegetettség érzése miatt szeretne önvédelmi fegyvert tartani. A legális lőfegyvertartás leginkább vadászok vagy sportlövők számára lehetséges, ám mindkét esetben erősen szigorították az engedélyezési eljárást, érzékelhetően keményebbek lettek az elvárások a vadászvizsgákon. A sportlövők is nagyjából egy évet várnak, mire fegyvert tarthatnak otthon, ez alatt kiképzést kapnak, kötelezően klubtaggá válnak, versenyengedélyt kapnak, minősítő versenyeken kell részt venniük, orvosi és többszöri pszichológiai vizsgálatokon esnek át. A hosszas eljárás arra is lehetőség, hogy kiszűrjék, ha valaki pszichés problémával vagy sanda szándékkal próbál fegyverhez jutni. A „szűrő” később is működik: a fegyverboltokba nem lehet csak úgy betoppanni, a személyzet dönti el, beengedi-e az érkezőt. A boltban sem hagyják magára, amennyire lehet, felmérik, mennyire komoly vevőről van szó. „Előfordult már, hogy valakin látszott, furcsán viszonyul a fegyverekhez” - fogalmazott forrásunk. "A beszélgetés során hamar kiderült, nem rendelkezett fegyvertartási engedéllyel. Az ilyen gyanús alakok számára a legrosszabb taktika, ha fegyverboltba mennek, mivel a boltokban általában kamerarendszer működik." A vadászok és sportolók mellett a lakossági ügyfelek inkább a szabadon vásárolható önvédelmi fegyvereket, elsősorban a gázpisztolyokat és a gumilövedékes gáz-riasztó vagy muzeális eszközöket vásárolják. „Egy-egy kegyetlenebb merénylet híre után jellemzően többen jönnek önvédelmi fegyverért” - mondta a kereskedő, s hozzátette vásárlói őrület ebből sem lesz. Az ilyen ijedelmek hamar lecsengenek, a megvásárolt önvédelmi, ám élet kioltására alkalmatlan eszközök pedig hamar a kacatok között végzik. Ezeknek ugyanis a komoly, nagy teljesítményű - és jellemzően százezrekbe kerülő - lőfegyverekhez képest jóval kisebb is az élettartamuk.

Automata fegyverhez és hangtompítóhoz jutni nem lehet

Szakértők szerint Magyarországon kifejezetten szigorúan szabályozott és korlátozott a fegyverengedélyhez jutás folyamata. Így például nem lehet tömeges pusztításra alkalmas sorozatlövő lőfegyverekhez, robbanólövedékhez, hangtompítóhoz jutni. Az engedélykérőnek felnőttnek, büntetlen előéletűnek kell lennie, elméleti és gyakorlati fegyvervizsgát is kell tennie, és egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is át kell esnie.  

Feudális előjog

Vass Gábor, a Kaliber Magazin főszerkesztője szerint a hivatalos ORFK-statisztikához képest jóval visszafogottabb a valóság: szerinte valójában nagyjából 60 ezer civilnek lehet lőfegyvere. Közülük 50 ezer vadász lehet, 3-4 ezer sportlövő és körülbelül négyezren rendelkeznek önvédelmi maroklőfegyverrel. A szakújságíró úgy gondolja: az eltelt évtizedben csak a vadászlőfegyverek száma nőtt, míg a többi csökkent. Így szerinte az önvédelmi célú lőfegyvertartást majdhogynem megszüntették. Korábban, 2004-ig a fegyveres rendvédelmi szervek és a honvédség hivatásosai automatikusan kaptak önvédelmi engedélyt, valamint a politikai vezetők meghatározott csoportjai is. Vass Gábor szerint az önvédelmi fegyverviselési engedély valóságos „feudális előjoggá lett”: így politikai vezetők ma is gond nélkül kaphatnak jogosultságot, míg aktív rendőröknek nem hosszabbítják meg az engedélyt, és nem ritkán életvédelmi, rablási, vagy akár kábítószerellenes egységek tisztjeinek a kérelmét is elutasítják.  

Több százezer illegális darab

Bár statisztikai adatok nincsenek erről, szakmai becslések szerint százezres nagyságrendűre tehető az engedély nélkül tartott fegyverek száma. Igaz, ezeknek csak egy része lehet alkalmas emberélet kioltására. Vass Gábor azt mondta: 1991 és 2004 között szabadon lehetett flóbertet vásárolni, amiből legalább 200 ezret importáltak Magyarországra. Az az uniós szabályozás miatt ez a típus engedélykötelessé vált, így akik korábban ilyen fegyvert vásároltak, sokan ma is engedély nélkül kénytelenek tartani, annak ellenére, hogy a szakértő szerint ezeknek a fegyvereknek a lövedékei gyakran a farmernadrágot sem ütik át. Ugyanakkor a II. világháború és az 1956-os események során sok százezer katonai lőfegyver tűnt el, később a szovjet csapatok kivonulása és a jugoszláv polgárháború idején is jó pár lőfegyver jutott erre a sorsra. Pontos szám nem tudható, ám az időnként orvvadászoknál előkerülő darabokból sejthetően jó pár darab lehet itt-ott elrejtve.

Európa egyik legkevésbé szennyezett országa

A sereghajtók között lehet Magyarország a fegyverek számát illetően – ezt állítják a piac ismerői. A hazaikhoz hasonlóan a környező országok adatai is bizonytalanok, leginkább azért, mivel országonként változik az engedélyköteles fegyverek köre. A szakmai közmegegyezés szerint Európában a Balkánon – elsősorban Szerbiában és Montenegróban - lehet a legtöbb fegyver. Ezekben az országokban 100 emberből átlagosan 40-en rendelkeznek (legálisan vagy illegálisan) lőfegyverrel. Egyes becslések szerint a szomszédos Ausztriában az emberek harminc százalékának van lőfegyvere, ahogy Franciaországban és Németországban is a lakosság ötöde rendelkezik valamilyen fegyverrel.

Témák
fegyverek
Frissítve: 2019.04.25 06:30

Röpködnek a százmilliók, miután patkányirtó céget váltott a főváros, csak a kártevő egyre több

Publikálás dátuma
2019.04.25 06:00

Fotó: Shutterstock
Az állami szervek nem mondják meg, mennyivel nőtt a fővárosban a rágcsálók száma, közben jókora közpénz-pocsékolás készül a háttérben.
Furcsa módon az ellenzékre mutogat a Fidesz képviselője, amiért a kormányoldal több képviselője nem érkezett meg a fővárosi közgyűlés közbeszerzési bizottságába, hogy megszavazzon plusz 300 millió forintot (a részleteket lásd: később) a budapesti patkánymentesítéssel tavaly megbízott RNBK konzorciumnak. Pedig pont a fideszes városatyák távolmaradása miatt nem sikerült napirendre venni a javaslatot. Ez azonban nem tartotta vissza Bácskai Jánost attól, hogy kijelentse: „az ellenzéki képviselők felelőtlen viselkedése miatt” nem született döntés egy azonnali, rendkívüli patkányirtásól. Sőt, Ferencváros fideszes polgármestere egészen le is szűkítette a felelősök körét, mondván: személyesen Karácsony Gergely zuglói polgármester, főpolgármester-jelölt felelőssége, amiért az „meggyőzte a képviselőtársait” arról, hogy ne szavazzák meg a szerződésmódosítást. Az ügyben Trippon Norbert, a bizottság MSZP-s elnöke jövő hét keddre rendkívüli ülést hívott össze, egyben kezdeményezte, hogy ezúttal nyíltan tárgyalják meg a főváros javaslatát, az előterjesztő ugyanis zárt tárgyalást kért. Az ellenzék egyébként régóta nehezményezte azt a különös eljárást, amivel a főváros patkánymentességét 47 éven át biztosító Bábolna Bio Zrt.-től tavaly nyáron elvették a feladatot. A cégnek közbeszerzésen aláígérő négy vidéki vállalkozásból álló konzorcium évi 260 millió forintért vállalta a kártevőállomány likvidálását - tavaly nyáron. És decemberben már 650 milliós pluszkeretet szavazott meg a közgyűlés kormánypárti többsége, mondván: időközben elszaporodtak a patkányok. Ráadásul furcsa módon a decemberi közgyűlésen a kormányoldal még az ügy sürgősségére hivatkozva szavazta meg az említett pluszkeretet, ennek ellenére a főváros négy hónapot várt, és most próbál szerződést módosítani a konzorciummal. Ez a patkányok életciklusa ismeretében minimum ráérősnek minősíthető.    Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján érthetetlennek nevezte, miért vonta el a főváros a feladatot a Bábolna Bio-tól. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy valljon színt: mekkora közegészségügyi problémát jelent a patkányok elszaporodása Budapesten. Azt ugyanis egyelőre nem tudni, mennyivel nőtt a fővárosi patkánypopuláció - erről csak a kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Nemzeti Népegészségügyi Hivatalnak (NNH) rendelkezik hiteles információval. A hivatal azonban hallgat. Kerestük a fővárost, de nem válaszolt. A helyzet sajátossága, hogy a kormány és az ellenzék egyaránt érdekelt a „patkányinvázióban”. A kártevők elszaporodása egyrészt muníciót ad a tarlósi városvezetéssel szemben, a kormányoldal pedig a fertőzöttség terjedésére hivatkozva akar idén 300 millió forintot költeni (a 650 nmilliós keretből) patkányirtására (a 2019-re vonatkozó szerződés 260 millió forintról szólt). Mindezt úgy, hogy a Bábolna Bio Zrt. még decemberben levelet írt a fővárosi képviselőknek, jelezve, hogy tartja a közbeszerzésen tett ígéretét, és 235 millió forintért megoldja a problémát. Abban mindenki egyetért: a helyzet valamelyest romlott, a kérdés csak az, mennyivel. A főváros évtizedekig patkánymentes volt, ez ezt jelenti, hogy az épületek 1-2 ezrelékében érzékelték rágcsálók jelenlétét. Hét éve, még a „bábolnás” időszakban megindult a populáció lassú növekedése, ám az említett szint alatt maradt. Az utóbbi időszakban viszont megszaporodtak az észlelések, sokszor olyan helyen bukkantak fel a rágcsálók, ahol korábban évtizedekig nem látták őket. A RNBH konzorcium vezetője, Reisinger Mátyás viszont korábban lapunknak azt nyilatkozta: tavaly őszre a rágcsálók állománya számottevően növekedett. Szerinte ennek természetes okai voltak: a hosszú száraz ősz, a fővárosi lakosság vízhasználati szokásainak a változása. Azt a közkeletű vélekedést ugyanakkor hárította, hogy a tavaly nyáron levezényelt szolgáltatóváltás szerepet játszott volna a fővárosi rágcsáló-populáció erősödésében.
Frissítve: 2019.04.25 06:15