Mélyütés a Fidesznek: a német CDU támogatná a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.10 21:27
Fotó: Vajda József
A jelek szerint az Európai Néppárton belül kezd betelni a pohár a magyar kormánypárt megnyilvánulásaival: a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egy bajor kereszténydemokrata vezetővel karöltve megszavazná a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló jelentést.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatja Manfred Weber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) EPP frakcióvezetőjének álláspontját a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló, úgynevezett Sargentini-jelentéssel kapcsolatban - jelentette be hétfőn Annegret Kramp-Karrenbauer, a párt főtitkára. Kramp-Karrenbauer a CDU berlini elnökségi ülése után elmondta: Manfred Weber egyértelművé tette, hogy támogatná az EU-alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását, amennyiben „a magyar fél részéről nem tapasztalhatóak megfelelő jelek, és a dolgok állása nem változik a maihoz képest”. „Ez az álláspont támogatásra talált a CDU-ban” - idézte a főtitkár szavait az MTI. 
A CDU kiállása azért fontos, mert az Európai Néppárt, vagyis a Fidesszel közös pártcsalád tagjaiként döntöttek így.
Weber hétfőn a francia Le Monde-nak nyilatkozva beszélt arról, hogy kompromisszumkészséget vár Orbán Viktortól, és az európai értékek tiszteletben tartását, máskülönben nehéz viták jöhetnek az Európai Néppárton belül. A CSU-s vezető azt is hozzátette, számukra egyértelmű, hogy „az Európai Unió értékei nem képezhetik alku tárgyát”, írja az interjút szemléző HAON.
Manfred Weber hétfőn a CDU elnökségi ülésének vendége volt. A testület biztosította a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát arról, hogy támogatja törekvését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelölti tisztségének elnyerésére. 
A szerdai szavazással kapcsolatban már az is eldőlt, hogy a tartózkodások nem számítanak majd „nem" voksnak; arra pedig Judith Sargentini, a 12 pontos jelentést megfogalmazó, holland zöldpárti politikus hívta fel a figyelmet, hogy a döntés a néppárti képviselők kezében lesz.
Frissítve: 2018.09.10 21:50

A barátságnak is van határa

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:54

Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
Phenjan aligha kaphat Moszkvától annyi segítséget, amennyit szeretne az Amerikával való sikeres kötélhúzáshoz, hiszen Oroszország mégiscsak az atomhatalmak klubjának a tagja.
Kim Dzsong Un páncélvonata ezúttal az orosz Távol-Kelet felé vette útját, és az észak-koreai vezető ma Vlagyivosztokban találkozik Vlagyimir Putyinnal. Elemzők szerint Kim azt szeretné, ha Putyin erőteljes támogatást nyújtana neki az Egyesült Államokkal szemben, ám orosz részről ez vélhetőleg erősen korlátozott marad. Ez az első személyes találkozó a két vezető között. Kim, aki tavaly júniusban Szingapúrban ígéretesnek mondott eszmecserét folytatott Donald Trumppal, majd idén február végén Hanoiban minden várakozást alulmúló, teljesen eredménytelen találkozót szenvedett végig az amerikai elnökkel, most minden jel szerint azt igyekszik demonstrálni, hogy nem vergődik elszigetelt pozícióban, hanem vannak befolyásos patrónusai, akikre számíthat a nehéz időkben. Oroszország és Kína eddig is Észak-Korea mögött állt, és gazdaságilag segített felszínen tartani a brutálisan elnyomó jellegű phenjani rezsimet – de csak annyira, hogy az mintegy ütközőzónát képezzen a Koreai-félsziget déli felén jelen lévő amerikaiakkal szemben. Moszkva és Peking is az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja, olyan atomhatalom, amelynek érdekeivel alapvetően ellenkezik a nukleáris fegyverek globális terjedése, az ilyen eszközökkel rendelkező, kisebb-nagyobb államok számának a gyarapodása. Kim ismert páncélvonata az amerikai elnökkel megkezdett óvatos flörtje előtt a pekingi főpályudvarra döbörgött be, és az észak-koreai diktátor megtudakolta a kínai vezetőktől, hogy meddig tanácsos elmennie a Trumppal folytatott alkudozása során, mihez kap és mihez nem kap kínai háttértámogatást. Most minden bizonnyal ugyanezt teszi Vlagyivosztokban. A Reuters által megszólaltatott Artyom Lukin, aki a Csendes-óceán menti orosz katonai kikötővárosban található Távol-keleti Szövetségi Egyetem professzora – állítólag ennek az intézménynek a kampuszán tartják meg a csúcstalálkozót – úgy vélekedik: Kim a konkrét gazdasági támogatás mellett az országával szemben érvényesített nemzetközi szankciók egyoldalú enyhítését próbálja elérni, de valószínűtlen, hogy Putyin teljesítené a kérését. Szerinte Moszkva aligha engedhetné meg magának, hogy állandó BT-tagként aláássa az ENSZ-ben elfogadott szankciós rezsimet, amely arra hivatott, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverkezési programjának a feladására. Ettől függetlenül Oroszország – Kínához hasonlóan és az Egyesült Államokkal ellentétben – azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan enyhítse az Észak-Koreával szembeni büntető intézkedéseket, párhuzamosan azokkal a remélt lépésekkel, amelyeket Phenjan megtesz a fegyverkísérletek korlátozása terén. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly a BT egyik ülésén is arról beszélt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fokozatos leszerelési lépéseit szankcóenyhítésnek kellene követnie. Washington azonban azzal vádolja Moszkvát, hogy cinkelt lapokkal játszik, és hogy az oroszok bizonyíthatóan, kiterjedt körben megsértik a szankciós előírásokat. Médiaértesülések szerint egy orosz tankhajót 2017 októbere és 2018 májusa között legkevesebb négy alkalommal rajtakaptak, amint arról üzemanyagot töltöttek át észak-koreai hajóra nemzetközi vizeken. Egy orosz törvényhozó a minap azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a Putyin-Kim csúcstalálkozó előkészítése során észak-koreai részről kérték, hogy állampolgáraik hadd dolgozhassanak tovább Oroszországban, annak ellenére, hogy a nemzetközi szankciós rezsim értelmében ez év végéig haza kellene őket zsuppolni. Amerikai adatok szerint Phenjan korábban évente több mint félmilliárd dollárra tett szert a közel százezer külföldön dolgozó észak-koreai révén. Közülük egészen a közelmúltig mintegy 30 ezren dolgoztak Oroszországban, de időközben mintegy 20 ezer főt hazaküldtek.
Frissítve: 2019.04.25 06:10

Amire Orbán Viktor hiába ácsingózott, szlovák kollégája máris elérte

Publikálás dátuma
2019.04.24 19:41

Fotó: NurPhoto/ Maxym Marusenko
Peter Pellegrini mindjárt tiszteletét teszi az Egyesült Államok elnökénél.
A jövő héten Amerikába látogat Peter Pellegrini miniszterelnök (Smer-SD). Donald Trump amerikai elnök május 3-án, pénteken fogadja a Fehér Házban, írja parameter.sk. A megbeszélésen több témát is érintenek, de a hangsúly a gazdasági és a védelmi együttműködésen lesz. Az Egyesült Államok elnöke és a szlovák miniszterelnök a védelmi együttműködés keretében a szlovák fegyveres erők korszerűsítésének kérdését is érintik a tárgyalás során. A szlovák NATO-tagsággal járó kötelezettségekkel összefüggésben a védelmi kiadások növelésének témája is terítékre kerül.  Az Egyesült Államok a szlovák exportőrök tizedik legjelentősebb piaca, az amerikai vállalatok pedig a legfontosabb befektetők közé tartoznak Szlovákiában, összesen 23 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A szlovák technológiai cégek sikeresen működnek az USA-ba. szögezte le Macíková.   --- Advertisement ---    Barack Obama akkori amerikai elnök 2013 novemberében fogadta Robert Ficót, George W. Bush elnök öt évvel korábban Ivan Gašparovičot. 2006 márciusában Mikuláš Dzurinda, 2005 márciusában Pavol Hrušovský, a parlament elnöke, 2003 áprilisában Rudolf Schuster akkori köztársasági elnök tett látogatást a Fehér Házban.