Négyezer éves sírt nyitottak meg Egyiptomban

Publikálás dátuma
2018.09.11. 13:21

Fotó: Khaled DESOUKI / AFP
Megnyitották a látogatók előtt az egyiptomi Szakkarában egy nagyhatalmú óbirodalmi főtisztviselő, Mehu vezír jó állapotban fennmaradt és gazdagon díszített sírját, amelyet még 1939-ben fedeztek fel egyiptomi régészek. Ez az egyik legszebb sír a szakkarai nekropoliszban élénk színei és a falakon látható különleges jelenetek miatt. Az egyik legfurcsább képen krokodilok házasodnak össze egy teknős jelenlétében. Mehu 4300 évvel ezelőtt, az első fáraók korában élt. Sírkamrájának felirata szerint összesen 48 titulust viselt, a vezíré mellett például a királyi írnokét és a bírák vezetőjéét. A lépcsős Dzsószer-piramistól mintegy 100 méterre fekvő hatalmas sírkomplexum egy hosszú folyosóból és hat sírkamrából áll, Mehun kívül itt temették el fiát, és unokáját. A korabeli nemesség tagjai közül csak keveseknek adatott meg az a kiváltság, hogy családtagjaikkal közös sírban nyugodhassanak. A falakon látható jelenetek a megboldogult főminisztert ábrázolják, amint az őserdőben vadászik vagy halászik. Más freskókon betakarítási vagy főzési munkákat, vagy épp akrobatikus táncokat örökítettek meg. Szakértők szerint ilyen jelenetek eddig nem voltak ismertek hasonló korú sírokból. Mehu vezír sírját a megnyitás előtt restaurálták.   A falakon látható jelenetek a főminisztert ábrázolják, amint az őserdőben vadászik vagy halászik.
Szerző

Az átélt traumák rövidíthetik a kutyák életét

Publikálás dátuma
2018.09.11. 10:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálják kutyákon a kutatók az ELTE Etológia Tanszékén, legfontosabb megállapításaik között szerepel, hogy az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események - írta az MTI egyetem összegzése alapján.
Bár a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra - kölyök-, kamasz-, felnőtt-, idős- és matuzsálemi kor - bontható.  Az ELTE Etológia Tanszékén folyó kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. 
Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák életére. A Frontiers in Veterinary Science című folyóiratban közölt beszámoló szerint ezek eredménye még a tudósokat is meglepte, például az, hogy azok a kutyák, amelyek életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. Ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A kutatók megállapították azt is: a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik.
A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul - írják. A ELTE Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, nyolc évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át.

A boldog idősek tovább élnek

Publikálás dátuma
2018.09.10. 11:45
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A boldogság hozzájárulhat a hosszú élethez - derült ki egy, idős szingapúri emberek körében végzett vizsgálatból.
A szingapúri Duke-NUS orvosi egyetem kutatói nemcsak azt állapították meg, hogy azok a szépkorú emberek, akik boldogok, tovább élnek , hanem azt is, hogy a boldogság növekedése közvetlenül arányos a halandóság csökkenésével - írta a TudományPláza.
A tanulmány a nemzeti reprezentatív, 60 évesnél idősebb szingapúri emberek felmérésének adataira támaszkodva 2009-től a boldogság és az esetleges okok miatt bekövetkező halálozás valószínűségének összefüggését elemezte 2015. december 31-ig. A boldogságot úgy „mérték meg”, hogy megkérdezték a résztvevőket az elmúlt heti tapasztalataikról, illetve arról milyen gyakran tapasztalták a “„Nagyon boldog voltam”, „Élveztem az életet” és „Reményt éreztem a jövőre nézve” érzést. 
A kutatók azt találták, hogy a boldog idősek 15 százaléka halt meg a vizsgálat lezárultáig. Ezzel szemben az arány 20 százaléknál is magasabb volt a boldogtalan idősek körében. A halálozás valószínűsége 19 százalékkal alacsonyabb volt a boldog időseknél. Továbbá a boldogság és a halandóság inverz összefüggése következetes volt a férfiak és a nők körében, valamint a fiatalabbak (60-79 évesek) és az idősek (75 éves vagy idősebbek) között.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a boldogság még kis növekedése is hasznos lehet az idősek életében”

– magyarázta Rahul Malhotra adjunktus, a Duke-NUS öregedéskutatási és oktatási központ vezetője és a tanulmány vezetőszerzője.

A korábbi tanulmányok a boldogságot vagy a pozitív érzéseket számos, jobb egészségügyi kimenetellel kapcsolták össze, a boldogságnak a hosszabb életre gyakorolt ​​hatásáról szóló bizonyítékok nem voltak meggyőzőek. Ez egyike azon kevés ázsiai tanulmányoknak, amelyek értékelték az idősek boldogsága és halandósága közötti kapcsolatot, miközben számos társadalmi tényezőt, például a magányt és a közösségi hálót is figyelembe vettek.
Szerző