A palackokhoz és más háztartási tárgyakhoz használt polikarbonát műanyagok adaléka, a biszfenol-A (BPA) nevű mérgező vegyület tovább maradhat az emberi szervezetben, mint azt korábban feltételezték. Ez ismét felkavarta az állóvizet és végső soron odavezetett, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nekivág a vizsgálatnak. A napokban jelentették be, hogy a szakértői csoport megalakult, és elindul a munka, az eredményeket pedig 2020-ra ígérik - írja a G7.hu.
De mit is az a BPA? Míg az üdítőket és ásványvizeket legtöbbször PET palackokba töltik, más esetekben ez a műanyag-típus nem a legjobb megoldás a tárolásra. Az irodákban és egyéb intézményekben gyakran telepített vízautomatákban például olyan nagyobb ballonokra van szükség, amelyek fala vastagabb, ellenállóbb, és sokkal többször használható, mint egy PET palack. Ugyancsak keményebb, vastagabb anyagra van szükség a műanyagtányéroknál és poharaknál. A megoldás a polikarbonát használata, amelynek a biszfenol-A vegyület a fő összetevője. A BPA-nak azonban van egy kellemetlen tulajdonsága: képes kis mértékben beleolvadni a benne tárolt italokba vagy ételekbe. Ezért fontos kérdés, hogy mennyi BPA kerül az emberi szervezetbe.
A képet bonyolítja, hogy az élelmiszeripar gyakran használ olyan bevonatot a fémdobozok belsejében, amelynek szintén alapanyaga lehet a BPA. Az a tárolóedény is lehet BPA tartalmú, amelyben az ebédet melegítjük a mikróban. Sajnos a műanyagokon nincs olyan jelzés, amely egyértelműen beazonosítaná a BPA-t, de ha a PC jelzést látjuk, vagy a háromszög jelben a 7-es számot, akkor polikarbonáttal van dolgunk, amelyben nagy valószínűséggel lehet BPA. A 2-es, 4-es, és az 5-ös számmal jelölt dobozokban tárolhatunk élelmiszert. Ha a jelölés szerint a műanyag mikrohullámú sütőben is használható, az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fog. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe, ezért üveg- vagy kerámiaedényt használjunk.
A polikarbonátot egyébként már legalább 40 éve használja nagy mennyiségben az élelmiszeripar, és rengeteg tanulmány született arról, hogy a BPA milyen mennyiségben milyen megbetegedéseket okozhat, de az egészségügyi kérdések mégis újra és újra napirendre kerülnek. Az EFSA legutóbb 2015-re jutott el egy hosszas vizsgálat végére, amelynek eredményére alapozva megállapította, hogy testsúlykilogrammonként naponta 4 mikrogramm BPA a szervezet által még tolerálható mennyiség. A jelenleg érvényes európai szakvélemény szerint a BPA jelenléte a mindennapi életünkben nem veszélyes, mert a szervezetünkbe jutó mennyiség a legnagyobb mért dózisban is (életkortól függően) harmada-ötöde volt az említett 4 mikrogrammos határértéknek.
