Az európai dzsihadisták fele itt is született

Publikálás dátuma
2018.09.11. 10:52
Osztrák állampolgárok is lehetnek a dzsihadista milicisták között FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ABID KATIB
Közel 200 radikális iszlamista hátterét vizsgálta a GlobSec biztonságpolitikai szervezet: az elemzésből kiderül, hogy többnyire fiatal férfiak, büntetett előéletűek és iskolázatlanok. A legtöbben közülük börtönben vannak – és ez csak veszélyesebbé teszi őket.
Összesen 197 európai dzsihádistáról gyűjtött adatokat a GlobSec nevű nemzetközi biztonságpolitikával foglalkozó szervezet, olyan szélsőségesekről, akik 2015 után, terroristaként kerültek az EU-s hatóságok látókörébe – írja az elemzés tanulságait összefoglaló 444.hu. A GlobSec nyilvánosan elérhető adatokból építette fel az európai terrorista-adatbázist, és aztán az összegyűjtött adatokból igyekeztek leírni az Európában támadó iszlám szélsőségesek legfontosabb jellemzőit. Például hogy mekkora részük született az EU területén, mennyi idő alatt radikalizálódtak, miből éltek a letartóztatásukkor. A kutatásból kiderült például, hogy
a 197 európai dzsihádista döntő többségét elfogták az európai hatóságok, 120-an vannak közülük jelenleg is rács mögött.

A vizsgált 197-ből 29 szélsőséges már nem él, őket vagy a rendőrök lőtték le akció közben, vagy öngyilkosok lettek. Huszonnyolc embert ma is köröznek a hatóságok és húsz olyan dzsihádistáról tudni, akit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasítottak az EU-ból.
A vizsgált 197 ember adatainak összesítése alapján a Globsec tanulmánya szerint az európai dzsihádista:  
• férfi; • fiatal, de már nem kamasz vagy fiatalkorú; • többségében EU-s állampolgár, bár vannak közöttük az unión kívülről érkezők is; • gyakran büntetett előéletű, és nem is piti bűnöző; • legális forrásból szerzi a jövedelmét; • nincs állása; • nincs magas iskolai végzettsége; • lassan, évek alatt radikalizálódik.
A GlobSec megvizsgálta, hogy milyen összefüggés van a bűnözés és a terrorcselekmények elkövetése között. A kutatás szerint az európai dzsihádisták jelentős része (28 százaléka) már biztosan követett el korábban valamilyen köztörvényes bűncselekményt, aminek nem volt köze a szélsőséges iszlámhoz. Közülük a többséget (67 százalékot) ráadásul súlyos bűncselekménnyel, például rablással, testi sértéssel vagy gyilkossággal vádolták. A börtön egyébként a radikalizáció melegágya, a bűnöző múltú terroristák 54 százalékából a rács mögött lett dzsihádista. A kutatásból az is kiderült, hogy a büntetett előéletű terroristák 18 százalékáról biztosan tudható, hogy mintarabok voltak a börtönben, és ezért a korábbi, nem terrorizmussal kapcsolatos büntetésük egy részét elengedték. A GlobSec szerint a felmért csoport tagjainak 51 százaléka Európában született, 11 százalékukról pedig tudható, hogy bár uniós állampolgárok, de nem a kontinensen születtek. A terrorizmussal összefüggésben 2015 óta Európában letartóztatott embereket átlagosan 8 év 7 hónap börtönre ítélték, de ebben a támadások konkrét elkövetőin kívül benne vannak azok is, akik relatív kisebb súlyú cselekményeket követtek el, például tiltott szervezet tagjai voltak, vagy ilyet pénzzel támogattak, terrorcselekmény előkészítésében vettek részt, vagy csak próbáltak csatlakozni terrorszervezethez.  
Az érintettek többsége várhatóan 2023-ig szabadulni fog a börtönből,

ami a GlobSec szerint sürgetővé teszi azt is, hogy az európai titkosszolgálatok felkészüljenek érkezésükre, és arra, hogy a szabadulók akár új terroristakapcsolatokkal, kiképezve térnek vissza a börtönből.
Szerző

Lassan formálódik az Élysée-palota új arca

Publikálás dátuma
2018.09.11. 10:30

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Macron elnök és környezete régóta ígérgeti, hogy az év végére az Ötödik Köztársaság új elnöki palotával gazdagodik majd. Nem külsőségeiben, hanem a munka tartalmában.
Mintegy 800 köztisztviselő érezheti napjainkban bizonytalannak a helyzetét Franciaországban. Minthogy ugyanis elkerülhetetlenek a leépítések, közülük sokan fölmondó levet kaphatnak a közeljövőben. Az igazi nagy kérdés mégsem ez. Több megfigyelő úgy véli, hogy a tervezett újítások inkább formaiak lesznek, mintsem stratégiai jellegűek. Emmanuel Macron államfőnek ugyanis változatlanul az a meggyőződése, hogy a lényeggel nincs különösebb gond. Bízik benne, hogy a nyár elején kirobbant válságot az év végére mindenki elfelejti. Egyelőre hiú remény, hogy nem lesz semmilyen következménye az elnök egyik testőre május elsejei akciójának. Alexandre Benalla az akkori tüntetésen civil ruhában, de rendőrségi rohamsisakot viselve több embert bántalmazott. Az ügy rossz fényt vetett az elnökre és környezetére, amely megpróbálta az egészet titokban tartani, amíg lehetett. Macron most azt reméli, rövidesen helyrebillenhet a tettre kész fiatal államfő imázsa. A tények viszont nem teljesen látszanak igazolni a derűlátást. Az európai fővárosokba akkreditált francia nagykövetek két héttel ezelőtti párizsi tanácskozásán az volt a tét, milyen eséllyel kecsegtet Macron igyekezete az Európai Unió megszilárdítására, az ellendrukkerek inváziójának a semlegesítésére. A diplomaták nem biztattak semmi jóval, ők a negatívumokat vélték túlsúlyban látni. Igaz, hozzátették, ez nem annyira az elnök hibája, inkább a nemzetközi körülmények kedvezőtlen alakulásának következménye. Párizs ugyanis - Merkel Németországával együtt - a multilaterális európai megoldások híve, de ennek rengeteg az ellenzője. A lista első helyén Trump Amerikája áll, de veszélyeztetik Putyin törekvései is az orosz hegemónia kiszélesítésére. Az Irán és Szíria körüli helyzet miatt szintén kevés a remény arra, hogy rövidesen győzhet a franciák és a németek Európa-politikája. Macron törekvéseinek egyik fokmérője lehet a jövő év közepére tervezett uniós parlamenti választás. Célja egyértelmű: fékezni akarja a Közép-Európát jellemző nacionalista indulatokat, a néppárti többség térhódítását. Nem véletlenül nevezte magát Orbán Viktor és az egyik olasz kormánypártot, a Ligát vezető Matteo Salvini alakuló szövetsége egyik legfőbb ellenfelének. A magyar miniszterelnök eredeti elképzelése az lehetett, hogy a Visegrádi Négyek együttese hatossá gyarapodjék. Róma és Bécs azonban nem túlzottan lelkesedik a bővítéséért. Ráadásul a visegrádi tömb a látszatok ellenére soha nem volt az, amit Orbán elhitetni próbált róla. Bár csakugyan erős és hagyományos is a Budapest-Varsó barátkozás, nehezen hihető, hogy a lengyelek Kaczynski elnök szerényebb személyes ambíciói ellenére is belenyugodnának Budapest erőszakos hegemóniájába. Már csak azért sem, miután a magyarok túlságosan megerősítették orosz kapcsolataikat, ami ellentétes a lengyelek ugyancsak tradicionális orosz-fóbiáival. A kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nem tagja az Európai Néppártnak, így nem is érdeke, hogy az a frakció erősödjön. Mindez erősítheti a francia elnök törekvéseit, vagy legalábbis azzal kecsegtethet, hogy próbálkozásai sikerrel járhatnak. Macron arculatváltó igyekezete tehát nem éppen a legideálisabb viszonyok között indult el hódítónak szánt útjára. Még kuszább a kép, ha ehhez hozzávesszük az egyelőre még tartós belpolitikai válságot, valamint azt, hogy hirtelen pótolni kellett a kormányban az államfővel régóta viaskodó Hulot környezetvédő minisztert is. Az új elnöki palota jelenleg inkább csak vágyálom Párizsban. 
Szerző

Mindenki a háborúra készül

Publikálás dátuma
2018.09.11. 10:00

Fotó: Evgeny Yepanchintsev / Sputnik
Ma kezdődik meg a Vosztok-2018 (Kelet-2018) elnevezésű hadgyakorlat, melyet úgy harangoztak be, mint „Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát 1981 óta”. A nagyszabású katonai műveletekben 300 ezer katonát, 36 ezer páncélozott járművet, több mint 1000 repülőt és helikoptert és két flottát vetnek be. Mint korábban lapunknak Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő kifejtette, Moszkva minden négy évben megrendezi a Vosztokot, a katonai manőverek pedig kizárólag a Távol-Keleten zajlanak, ezért a hadgyakorlat nem illeszkedik a Nyugat és Oroszország közötti feszültség narratívájába. Dylan White, a katonai szervezet egyik szóvivője ugyanakkor úgy nyilatkozott, a Vosztok-2018 jól jelzi, hogy Oroszország nagyszabású háborúra készül. Moszkva egyébként nem csupán NATO-megfigyelőket hívott a hadgyakorlatra, hanem jelezte, a NATO-tagország Törökországot is szívesen látja résztvevőként. Ezt akár még békejobbként is lehetne értelmezni, ismerve azonban a fagyos török-amerikai viszonyt, az orosz közeledés fricskának is beillik. Egyértelmű üzenete van annak is, hogy az idén először Kína és Mongólia is képviselteti magát a Vosztokon: a nagy távol-keleti riválissal egyre inkább egy oldalon állnak.  Miközben a nemzetközi média az orosz hadműveletektől hangos, arról kevesebb szó esik, hogy a NATO is az elmúlt tizenhat év legnagyobb hadgyakorlatára készül, ráadásul elég egyértelműen egy esetleges orosz agresszió ellen. A Trident Juncture fedőnevű gyakorlatsorozatot októberben rendezik majd Norvégiában, a 29 tagállam, valamint a partnerországok részvételével. Magyarország brüsszeli NATO-képviselete szűkszavúan arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gyakorlaton hazánk egy-két tucatnyi résztvevővel képviselteti majd magát. A manőverekben negyvenezer katonát, 70 hajót, 150 repülőt, tízezer járművet vetnek be. Ez ugyan eltörpül a Vosztok-2018 méreteihez képest, ám NATO-viszonylatban jelentősnek számít. A Trident Juncture célja hivatalosan a szervezet védelmi képességeinek gyakorlása, ugyanakkor tesztelik az úgynevezett Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Köteléket is. Ez egy olyan gyors reagálású erő, mely nagyon rövid idő – akár két nap – alatt is bevethető, például egy meglepetés támadás esetén.
Szerző