A kampányguruk már az agyunkban turkálnak

Publikálás dátuma
2018.09.12 09:48
Internetezési szokásaink sokat elárulnak rólunk
Fotó: AFP
A jövő, sőt, a jelen kampánytanácsadói már nem szlogeneket találnak ki, hanem meghackelik a szavazók agyát. Az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni az érzelmeket és hangulatokat. Politikusok képeit pedig olyan attribútummal párosíthatják, mint „megbízható”, „jól ismert” vagy „hasonló az értékrendje az enyémhez”.
Idén tavasszal az egész világ felzúdult, amikor az amerikai Facebook-felhasználók rájöttek, hogy a közösségi hálózaton megosztott információikat – köztük kedveléseiket, érdeklődésüket és politikai preferenciáikat – kibányászta a szavazókat megcélzó Cambridge Analytica. Bár nem világos, mennyire volt hatékony az adatbányászat, a cég algoritmusai vélhetően hozzásegítették Donald Trumpot a győzelemhez. A facebookos kampányüzenetek iránti befogadófogadóképességet „neuropolitikai” tanácsadók elemezték, azt állítva, hogy a spontán válaszok megfigyelésével képesek „lecsapolni” a szavazók érzéseit. A neuropolitikai kampánytechnikákról a Ténygyár közöl részletes cikket.  Még ha nem is fogják elismerni, hogy az amerikai kampányokban felhasználják a neuromarketinget, „érdekelni fogja őket, mert a politika véres sport” – állítja Dan Hill, az arckifejezés-dekódolás amerikai szakértője, aki a 2012-es választási kampányban Enrique Peña Nieto mexikói elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Hasonlóan vélekedik Fred Davis, republikánus stratéga is – akinek ügyfelei között volt George W. Bush, John McCain és Elizabeth Dole is –, azt állítva, hogy bár ezeknek a technológiáknak az alkalmazása meglehetősen korlátozott az Egyesült Államokban, a kampányok során használják, ha azt hiszik, hogy az előnyös számukra, mert: „Egy politikus számára nincs fontosabb, mint nyerni”.
„Algoritmusokat fejlesztettünk ki az arc mikroexpresszióinak értékeléséhez, és valós időben fordítjuk le az adott pillanat érzelmeit” – mondja Maria Pocovi, az Emotion Research Lab alapítója. –Sokszor elhangzik az alanyok szájából, hogy aggódnak a gazdasági helyzet miatt, de az apró észlelések egészen másra irányítják rá a figyelmet. Például egy jelölt homlokráncolása anélkül színezheti az észlelést, hogy rájönne bárki. Pocovi állítja: az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni a „6 univerzális érzelmet, a 101 másodlagos érzelmet és a 8 hangulatot”, amelyek mindegyike érdekes egy kampány szempontjából, hiszen megtudható, hogyan reagálnak az emberek egy üzenetre vagy egy jelöltre. Rafal Ohme lengyel pszichológus, akinek cége, a Neurohm közreműködött egy sor kampányban, azt állítja: egy közel 900 ember reakcióidő-felmérésével készült kutatás alapján a választás előtt megjósolta Hillary Clinton 2016-os vereségét. Clinton kényelmes előnnyel indult Trump előtt a hagyományos mérések szerint, de amikor Ohme megkérdezte a vizsgálati alanyait, hogy Clinton képviseli-e az ő értékeiket, gyakran csak szokatlanul hosszas habozás után született meg a válasz. Ohme tisztában volt vele, hogy a közös értékek érzése nagyon erőteljes mitiváló tényező volt a 2016-os szavazáson (a korábbi „erőteljes” és „vezető” kulcskifejezések helyébe lépett), így a teszt eredményei alapján komoly kétségei voltak Clinton győzelmét illetően. Állítja, hogy ha Clinton kampánystábja a választások előtt elvégezte volna az egyik kísérletét, akkor megértette volna a párt sebezhetőségének mélységét, és korrekciókat hajtott volna végre.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12 10:28

HIV-vírussal gyógyítottak súlyos immunbetegséget

Publikálás dátuma
2019.04.18 11:11
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Phanie
Az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségével, a HIV-vírussal gyógyítottak meg nyolc kisgyermek veleszületett súlyos kombinált immundefektusát (SCID).
"A babák ma már totyogók, akik jól reagálnak az oltásokra és immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Teljesen normális életet élnek, felfedezik a világot"
Amerikai kutatók az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségét, a HIV-vírust használtak fel abban a génterápiában, amellyel nyolc kisgyermeket meggyógyítottak a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból (SCID). A New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, miként fordították ellenségből "baráttá" a szerzett immunhiányos tünetegyüttest, az AIDS-et okozó HIV-vírust, megváltoztatva oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből.  
A 2-14 hónapos kicsinyek, akik csekély vagy semmilyen immunrendszerrel születtek, ma már teljesen jól működő immunrendszerrel bírnak. A gyermekek az IL2RG génben lévő mutációk okozta X-SCID rendellenességben szenvedtek, és nincs genetikailag összeillő testvérük - olvasható az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet közleményében.
A SCID a legsúlyosabb veleszületett immundefektus, azoknak a gyerekeknek, akik ebben a rendellenességben szenvednek, teljesen steril körülmények között kell élniük, és a kezeletlen betegség miatt, a fertőzések nyomán kétéves korukig meghalnak. Ha időben felismerik a betegséget, és van megfelelő donor, csontvelő-átültetéssel gyógyítható.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett génterápiában a kicsinyektől születésük után csontvelőt vettek, és kijavították a genetikai hibát a DNS-ben. A defektust kijavító "hibátlan gént" a HIV egy módosított vírusába juttatták be. A gyermekeket a terápia után egy hónappal elbocsátották a kórházból.
"A babák ma már totyogók, akik jól reagálnak az oltásokra és immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Teljesen normális életet élnek, felfedezik a világot"
- közölte Ewelina Mamcarz, a St. Jude Gyermek Kutatókórház orvosa, a tanulmány egyik vezető szerzője.
 A terápiát Brian Sorrentino orvos dolgozta ki, aki a közelmúltban meghalt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 11:11

Véget ért a regényébe illő pereskedés Kafka elzárt szövegeiről

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:09
Franz Kafka
Fotó: AFP/Roger-Viollet
Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.
Az egyelőre ismeretlen tartalmú írások új fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, a Prágában élt német anyanyelvű zsidó íróra, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének befejezését is. 
Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban őrizte. A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. A tulajdonjoggal kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, mivel előszeretettel ábrázolt műveiben abszurd jogi helyzeteket. A Per című könyvében például egy banki tisztviselőt anélkül vetnek alá kínzó bírósági eljárásnak, hogy megmondanák, mivel is gyanúsítják. 
"Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát, de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak"
- mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője.
"A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad"
- tette hozzá.
Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, a Pert, a Kastélyt, az Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává téve a halott szerzőt.
Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát. 1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek. Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz. 
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték 
"a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára".
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 09:54