A kampányguruk már az agyunkban turkálnak

A jövő, sőt, a jelen kampánytanácsadói már nem szlogeneket találnak ki, hanem meghackelik a szavazók agyát. Az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni az érzelmeket és hangulatokat. Politikusok képeit pedig olyan attribútummal párosíthatják, mint „megbízható”, „jól ismert” vagy „hasonló az értékrendje az enyémhez”.

Idén tavasszal az egész világ felzúdult, amikor az amerikai Facebook-felhasználók rájöttek, hogy a közösségi hálózaton megosztott információikat – köztük kedveléseiket, érdeklődésüket és politikai preferenciáikat – kibányászta a szavazókat megcélzó Cambridge Analytica. Bár nem világos, mennyire volt hatékony az adatbányászat, a cég algoritmusai vélhetően hozzásegítették Donald Trumpot a győzelemhez. A facebookos kampányüzenetek iránti befogadófogadóképességet „neuropolitikai” tanácsadók elemezték, azt állítva, hogy a spontán válaszok megfigyelésével képesek „lecsapolni” a szavazók érzéseit. A neuropolitikai kampánytechnikákról a Ténygyár közöl részletes cikket.

Még ha nem is fogják elismerni, hogy az amerikai kampányokban felhasználják a neuromarketinget, „érdekelni fogja őket, mert a politika véres sport” – állítja Dan Hill, az arckifejezés-dekódolás amerikai szakértője, aki a 2012-es választási kampányban Enrique Peña Nieto mexikói elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Hasonlóan vélekedik Fred Davis, republikánus stratéga is – akinek ügyfelei között volt George W. Bush, John McCain és Elizabeth Dole is –, azt állítva, hogy bár ezeknek a technológiáknak az alkalmazása meglehetősen korlátozott az Egyesült Államokban, a kampányok során használják, ha azt hiszik, hogy az előnyös számukra, mert: „Egy politikus számára nincs fontosabb, mint nyerni”.

„Algoritmusokat fejlesztettünk ki az arc mikroexpresszióinak értékeléséhez, és valós időben fordítjuk le az adott pillanat érzelmeit” – mondja Maria Pocovi, az Emotion Research Lab alapítója. –Sokszor elhangzik az alanyok szájából, hogy aggódnak a gazdasági helyzet miatt, de az apró észlelések egészen másra irányítják rá a figyelmet. Például egy jelölt homlokráncolása anélkül színezheti az észlelést, hogy rájönne bárki. Pocovi állítja: az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni a „6 univerzális érzelmet, a 101 másodlagos érzelmet és a 8 hangulatot”, amelyek mindegyike érdekes egy kampány szempontjából, hiszen megtudható, hogyan reagálnak az emberek egy üzenetre vagy egy jelöltre.

Rafal Ohme lengyel pszichológus, akinek cége, a Neurohm közreműködött egy sor kampányban, azt állítja: egy közel 900 ember reakcióidő-felmérésével készült kutatás alapján a választás előtt megjósolta Hillary Clinton 2016-os vereségét. Clinton kényelmes előnnyel indult Trump előtt a hagyományos mérések szerint, de amikor Ohme megkérdezte a vizsgálati alanyait, hogy Clinton képviseli-e az ő értékeiket, gyakran csak szokatlanul hosszas habozás után született meg a válasz. Ohme tisztában volt vele, hogy a közös értékek érzése nagyon erőteljes mitiváló tényező volt a 2016-os szavazáson (a korábbi „erőteljes” és „vezető” kulcskifejezések helyébe lépett), így a teszt eredményei alapján komoly kétségei voltak Clinton győzelmét illetően. Állítja, hogy ha Clinton kampánystábja a választások előtt elvégezte volna az egyik kísérletét, akkor megértette volna a párt sebezhetőségének mélységét, és korrekciókat hajtott volna végre.