A kampányguruk már az agyunkban turkálnak

Publikálás dátuma
2018.09.12 09:48
Internetezési szokásaink sokat elárulnak rólunk
Fotó: AFP/
A jövő, sőt, a jelen kampánytanácsadói már nem szlogeneket találnak ki, hanem meghackelik a szavazók agyát. Az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni az érzelmeket és hangulatokat. Politikusok képeit pedig olyan attribútummal párosíthatják, mint „megbízható”, „jól ismert” vagy „hasonló az értékrendje az enyémhez”.
Idén tavasszal az egész világ felzúdult, amikor az amerikai Facebook-felhasználók rájöttek, hogy a közösségi hálózaton megosztott információikat – köztük kedveléseiket, érdeklődésüket és politikai preferenciáikat – kibányászta a szavazókat megcélzó Cambridge Analytica. Bár nem világos, mennyire volt hatékony az adatbányászat, a cég algoritmusai vélhetően hozzásegítették Donald Trumpot a győzelemhez. A facebookos kampányüzenetek iránti befogadófogadóképességet „neuropolitikai” tanácsadók elemezték, azt állítva, hogy a spontán válaszok megfigyelésével képesek „lecsapolni” a szavazók érzéseit. A neuropolitikai kampánytechnikákról a Ténygyár közöl részletes cikket.  Még ha nem is fogják elismerni, hogy az amerikai kampányokban felhasználják a neuromarketinget, „érdekelni fogja őket, mert a politika véres sport” – állítja Dan Hill, az arckifejezés-dekódolás amerikai szakértője, aki a 2012-es választási kampányban Enrique Peña Nieto mexikói elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Hasonlóan vélekedik Fred Davis, republikánus stratéga is – akinek ügyfelei között volt George W. Bush, John McCain és Elizabeth Dole is –, azt állítva, hogy bár ezeknek a technológiáknak az alkalmazása meglehetősen korlátozott az Egyesült Államokban, a kampányok során használják, ha azt hiszik, hogy az előnyös számukra, mert: „Egy politikus számára nincs fontosabb, mint nyerni”.
„Algoritmusokat fejlesztettünk ki az arc mikroexpresszióinak értékeléséhez, és valós időben fordítjuk le az adott pillanat érzelmeit” – mondja Maria Pocovi, az Emotion Research Lab alapítója. –Sokszor elhangzik az alanyok szájából, hogy aggódnak a gazdasági helyzet miatt, de az apró észlelések egészen másra irányítják rá a figyelmet. Például egy jelölt homlokráncolása anélkül színezheti az észlelést, hogy rájönne bárki. Pocovi állítja: az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni a „6 univerzális érzelmet, a 101 másodlagos érzelmet és a 8 hangulatot”, amelyek mindegyike érdekes egy kampány szempontjából, hiszen megtudható, hogyan reagálnak az emberek egy üzenetre vagy egy jelöltre. Rafal Ohme lengyel pszichológus, akinek cége, a Neurohm közreműködött egy sor kampányban, azt állítja: egy közel 900 ember reakcióidő-felmérésével készült kutatás alapján a választás előtt megjósolta Hillary Clinton 2016-os vereségét. Clinton kényelmes előnnyel indult Trump előtt a hagyományos mérések szerint, de amikor Ohme megkérdezte a vizsgálati alanyait, hogy Clinton képviseli-e az ő értékeiket, gyakran csak szokatlanul hosszas habozás után született meg a válasz. Ohme tisztában volt vele, hogy a közös értékek érzése nagyon erőteljes mitiváló tényező volt a 2016-os szavazáson (a korábbi „erőteljes” és „vezető” kulcskifejezések helyébe lépett), így a teszt eredményei alapján komoly kétségei voltak Clinton győzelmét illetően. Állítja, hogy ha Clinton kampánystábja a választások előtt elvégezte volna az egyik kísérletét, akkor megértette volna a párt sebezhetőségének mélységét, és korrekciókat hajtott volna végre.
Szerző
2018.09.12 09:48
Frissítve: 2018.09.12 10:28

Igazolták: létezik Facebook-függőség

Publikálás dátuma
2019.01.16 12:12

Fotó: Pixabay/
Egy kutatás szerint a túlzott Facebook-használók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik. A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.
Mint megírtuk, a szakértők számára nem újdonság, hogy vannak, akik "kütyüfüggőkké" válnak: folyton ellenőrizniük „kell”, mi történt a közösségi oldalakon vagy akár meg is osztják minden lépésüket. A Michigan State University kutatói tudományos publikációt készítettek a közösségi oldalak túlzott használatának negatív hatásairól. Mint a Statista 2018-as adatait idézve leírták, naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte a közösségi oldalakat. Ezeket a platformokat persze úgy is készítik, hogy a felhasználók rendszeresen látogassák és minél több időt töltsenek ott. Egy 2016-os adat szerint egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. Az oldal a "közösségi jutalmazás" (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek. A megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat és túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Náluk fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és jobban lesznek, amikor újra elérhetik azt. Konfliktusba is kerülhetnek másokkal, amikor szóvá teszik az aktivitásukat, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak. 
Mivel a közösségi oldalaktól való függőség nem került be az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába, a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használóknál felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében. A kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt - számolt be a HWSW az eredményekről.
A kutatók a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét szeretnék felhívni, hogy komolyabban vegyék a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.
2019.01.16 12:12
Frissítve: 2019.01.16 12:12

Ismeretlen Klimt-domborművet találhattak egy budapesti lakásban

Publikálás dátuma
2019.01.16 09:12

Fotó: AFP/Austrian National Library/
Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten, az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztábláját a Magyar Belsőépítész Egyesület keddi közgyűlésén mutatták be.
 A magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel másfél évvel ezelőtt egy nagykörúti lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. A kép száz éve ugyanazon a falon lógott - hangsúlyozta Selmeczi György az egyesület keddi közgyűlésén. 
A kutatását a domborművön olvasható cím alapján indította el. A arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető. Vizsgálódása alapján az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. 
Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre. Mint elmondta, a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül magas művészi értéket hordozó relief is gipszből készült, mint Klimt egy későbbi alkotása, a Beethoven-fríz, valamint az Ehrbar-relief elkészítésénél is aranyat használt, amely meghatározta Klimt későbbi alkotói korszakát.
A kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
A relief előkerülése és kutatása árnyalja a Gustav Klimtről alkotott képet, a mű új kutatási irányokat nyithat meg az előkerült adatok alapján - tette hozzá a belsőépítész.
Szerző
2019.01.16 09:12