A kampányguruk már az agyunkban turkálnak

Publikálás dátuma
2018.09.12 09:48
Internetezési szokásaink sokat elárulnak rólunk
Fotó: AFP/
A jövő, sőt, a jelen kampánytanácsadói már nem szlogeneket találnak ki, hanem meghackelik a szavazók agyát. Az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni az érzelmeket és hangulatokat. Politikusok képeit pedig olyan attribútummal párosíthatják, mint „megbízható”, „jól ismert” vagy „hasonló az értékrendje az enyémhez”.
Idén tavasszal az egész világ felzúdult, amikor az amerikai Facebook-felhasználók rájöttek, hogy a közösségi hálózaton megosztott információikat – köztük kedveléseiket, érdeklődésüket és politikai preferenciáikat – kibányászta a szavazókat megcélzó Cambridge Analytica. Bár nem világos, mennyire volt hatékony az adatbányászat, a cég algoritmusai vélhetően hozzásegítették Donald Trumpot a győzelemhez. A facebookos kampányüzenetek iránti befogadófogadóképességet „neuropolitikai” tanácsadók elemezték, azt állítva, hogy a spontán válaszok megfigyelésével képesek „lecsapolni” a szavazók érzéseit. A neuropolitikai kampánytechnikákról a Ténygyár közöl részletes cikket.  Még ha nem is fogják elismerni, hogy az amerikai kampányokban felhasználják a neuromarketinget, „érdekelni fogja őket, mert a politika véres sport” – állítja Dan Hill, az arckifejezés-dekódolás amerikai szakértője, aki a 2012-es választási kampányban Enrique Peña Nieto mexikói elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Hasonlóan vélekedik Fred Davis, republikánus stratéga is – akinek ügyfelei között volt George W. Bush, John McCain és Elizabeth Dole is –, azt állítva, hogy bár ezeknek a technológiáknak az alkalmazása meglehetősen korlátozott az Egyesült Államokban, a kampányok során használják, ha azt hiszik, hogy az előnyös számukra, mert: „Egy politikus számára nincs fontosabb, mint nyerni”.
„Algoritmusokat fejlesztettünk ki az arc mikroexpresszióinak értékeléséhez, és valós időben fordítjuk le az adott pillanat érzelmeit” – mondja Maria Pocovi, az Emotion Research Lab alapítója. –Sokszor elhangzik az alanyok szájából, hogy aggódnak a gazdasági helyzet miatt, de az apró észlelések egészen másra irányítják rá a figyelmet. Például egy jelölt homlokráncolása anélkül színezheti az észlelést, hogy rájönne bárki. Pocovi állítja: az arcelemző szoftver képes felismerni és mérni a „6 univerzális érzelmet, a 101 másodlagos érzelmet és a 8 hangulatot”, amelyek mindegyike érdekes egy kampány szempontjából, hiszen megtudható, hogyan reagálnak az emberek egy üzenetre vagy egy jelöltre. Rafal Ohme lengyel pszichológus, akinek cége, a Neurohm közreműködött egy sor kampányban, azt állítja: egy közel 900 ember reakcióidő-felmérésével készült kutatás alapján a választás előtt megjósolta Hillary Clinton 2016-os vereségét. Clinton kényelmes előnnyel indult Trump előtt a hagyományos mérések szerint, de amikor Ohme megkérdezte a vizsgálati alanyait, hogy Clinton képviseli-e az ő értékeiket, gyakran csak szokatlanul hosszas habozás után született meg a válasz. Ohme tisztában volt vele, hogy a közös értékek érzése nagyon erőteljes mitiváló tényező volt a 2016-os szavazáson (a korábbi „erőteljes” és „vezető” kulcskifejezések helyébe lépett), így a teszt eredményei alapján komoly kétségei voltak Clinton győzelmét illetően. Állítja, hogy ha Clinton kampánystábja a választások előtt elvégezte volna az egyik kísérletét, akkor megértette volna a párt sebezhetőségének mélységét, és korrekciókat hajtott volna végre.
Szerző
2018.09.12 09:48
Frissítve: 2018.09.12 10:28

Sikeresen landoltak a japán szonda kutatóroverei az aszteroidán

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:26
A Rjugu aszteroida felszíne, ahogy a rover kamerája látta a leválás után
Fotó: JAXA/
Már adatokat és képeket is küldtek a Földre.
Sikeresen landoltak a Ryugu aszteroidán a japán Hajabusza-2 kis kutatóroverei, és már képeket is küldtek a Földre – számolt be róla a BBC News cikke alaptán az MTI. A két apró rover, amely a Hajabusza-2 szondáról vált le pénteken, az egy kilométer átmérőjű Ryugu aszteroidát vizsgálja.
„Mindkét rover jó állapotban van”
– erősítette meg szombaton Twitter-üzenetben a japán űrhivatal (JAXA).
Hozzátették, hogy a kutatóroverek már adatokat és képeket is küldtek.
A két, „sütisdoboz-méretű”, egykilós műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére. A Hajabusza-2 júniusban érkezett meg a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryugu közelébe három és féléves utazás után.
A Hajabusza-2 majdnem azonos elődjével, a Hajabuszával – a szó jelentése sólyom –, de tervezésekor levonták a tanulságokat az előző űrszonda számos hibájából. A Hajabusza 2005 novemberében kétszer is leszállt az Itokava nevű aszteroidán, majd az űrkapszula – küldetését számos műszaki hiba miatt három évvel meghosszabbítva – 2010. június 14-én ért földet az ausztráliai Woomera-sivatagban, belsejében az aszteroidáról származó porral. A Ryugu ugyanazon a pályán kering, mint az Itokava, de kétszer nagyobb nála és különböző szerves anyagokat tartalmaz.
2018.09.23 20:26
Frissítve: 2018.09.23 20:28

Küszöbön áll a nagy genom rejtvény megoldása

Publikálás dátuma
2018.09.22 16:30

Fotó: / Dmitry Kalinovsky
A molekuláris biológia fejlődésével a nagyon ritka betegségek is diagnosztizálhatóvá válnak. A személyre szóló gyógyászat kapujához érkeztünk.
Az elmúlt években sikerült felgyorsítani, és ezzel olcsóbbá is tenni a génfeltérképezési technológia – az úgynevezett génszekvenálás – folyamatát. Az első emberi géntérkép elkészítése még 13 évig tartott, és több mint kétmilliárd fontba került. Az új módszerrel a DNS-t több százezer, több millió, vagy akár több milliárd darabra szabdalják, és ezeknek az olvasását egyszerre végzik el, majd egymáshoz "ragasztják" őket, és összehasonlítják a referencia sorrenddel. Mindezzel akár néhány napra lerövidíthető a szekvenálás folyamata. Így vált lehetővé, hogy Nagy-Britanniában ez év októberében megkezdje működést 13 orvosi genomközpont – adja hírül a The Guardian.

Ezekben a központokban nem diagnosztizált, ritka kórokban szenvedő emberek, valamint rákos betegek DNS-térképét is elkészítik. A daganatok növekedését okozó genetikai elváltozások pontos megismerésével például az orvosok sokkal hatásosabb kezeléseket alkalmazhatnak. Az EU meghatározása szerint ritka betegségnek az számít, amely 10 000 ember közül maximum 5-öt érint. 6-8 ezer ilyen létezik, az orvosi irodalom hetente ad hírt egy-egy újról. Vannak köztük jól ismert, öröklődő betegségek, mint a cisztás fibrózis, a Huntington-kór, vagy a gyermekkori rák, de olyan kevéssé ismert fejlődési rendellenességek is, mint a PURA-szindróma, amely teljes fejlődési visszamaradásban jelentkezik, és négy évvel ezelőtt hivatalosan még nem is létezett.

A ritka betegségek háromnegyede gyerekeknél jelentkezik, az ezekben szenvedők egyharmada nem éri meg 5. életévét. A beteg gyerekek szenvedése mellett a szülők is kálváriát járnak: diagnosztizálások sorozatára kénytelenek hordani gyermekeiket, míg kiderül, mi a baj, ha egyáltalán kiderül. Úgy becsülik, a ritka betegségek 80 százalékát genetikai rendellenességek okozzák, ám a gének megismerésében bekövetkezett hatalmas fejlődés ellenére az egyes betegekben történt mutációk feltárása nem egyszerű folyamat. "Ha egyszer megvan a pontos diagnózis, a hasonló betegségben szenvedőktől szerzett ismeretek alapján tudhatjuk, mi várható a jövőben, és így pontos ismereteket adhatunk a családoknak az esélyekről" – mondja Helen Firth, a Cambridge-i Egyetemi Kórházak klinikai genetikusa.

Az új technológiák lehetővé tették, hogy 12 ezer ritka fejlődési rendellenességben szenvedő brit gyermek és felnőtt, valamint szüleik DNS-ét szekvenálják, és ezeket összehasonlítva meghatározzák azokat a mutációkat, amelyek még az ivarsejtekben, vagy embriófázisban alakultak ki. Noha a betegségek így könnyebben meghatározhatóak, hatásos kezelések nem feltétlenül léteznek: a szülők azonban ismerve a pontos diagnózist, alapítványokat, társaságokat hozhatnak létre sorstársaikkal, megkönnyítve a gyógymódok kifejlesztését és saját helyzetük elviselését. A gének feltérképezése azonban még nem tökéletes, akár azért, mert a DNS-nek csak egy meghatározott szakaszát vizsgálják, vagy azért, mert bizonyos szakaszokat még nem tudnak elolvasni. Az eredményesség ma 97, 3 százalékos.

Jövőbeli kórokat is előre jeleznek

A szekvenálások során nem csak már megjelent betegségek genetikai háttere tárható fel, a jövőben várható kórokra utaló elváltozások is észrevehetők. Az egyik brit génszekvenáló projekt, a DDD úgy döntött, ezeket a másodlagos találatokat nem közlik a páciensekkel. Egy másik, a 100 000 Genom projekt felkínálja a lehetőséget: a résztvevők, ha akarják, megtudhatják hordoznak-e olyan genetikai elváltozást, amelyek például magas koleszterinszintre vagy bizonyos rákfajtákra hajlamossá teszik őket, de különbséget tesznek azok között a betegségek között, amelyek ellen lehet valamit tenni, például megelőző műtéttel, és amelyek ellen egyelőre nem. Az Egyesült Államikban minimum-listát tettek közzé azokról a génekről, amelyeket ha a szekvenálás során másodlagosan megtaláltak, ajánlott, hogy közöljék a beteggel. Jelenleg 59 ilyen gén van.

2018.09.22 16:30
Frissítve: 2018.09.22 16:30